A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-07-30 / 31. szám
f’Xv.-.-.-.ľ .ľ.-.:.:*-.-.-.-.-.v. v.v.*.v. •.•.•.•.•.•.-.•.-.v v.-. MINERVA Rejtélyes véletlenek Bizonyára mindannyiukkal előfordult már legalább egyszer, hogy egy-egy esemény — a véletlenek összjátéka folytán — különlegesen hatott az életükre. A matematikusok ezeket az eseteket "tiszta véletlenekéként tartják számon, ám akadnak olyanok is, akik mélyebb összefüggéseket keresnek bennük. Anthony Hopkinsnak, az ismert Oscardíjas angol színésznek szerepet ajánlottak "A petrovkai lány" című filmben. A színész bejárta az összes londoni könyvesboltot, de Georg Feifers regényét, amely alapján a forgatókönyv íródott, sehol nem tudta megszerezni. Egyszer aztán a metróban észrevett egy könyvet, amelyet valaki a pádon felejtett. Hopkins legnagyobb csodálkozására éppen a keresett regény volt az, ráadásul jegyzetekkel ellátva. Később kiderült, hogy a szerző saját példánya került a kezébe, amelyet az író barátja vesztett el. A chicagói Irv Kupdnet újságíró a következő esetet írta le: — Amikor Londonban jártam, a Sawoy Szállóban béreltem szobát. Az egyik fiókban — a legnagyobb meglepetésemre — a barátom Harry Hannin személyes holmiját találtam meg. Két nap múlva levelet kaptam tőle, amelyet a párizsi Maurice Szállóból küldött. A szobájában az én nyakkendőmre bukkant. Pár hónappal azelőtt valóban eltöltöttem pár éjszakát abban a szobában. VI. Pál pápa 1923-ban egy ébresztőórát vásárolt. Ötvenöt éven át ez ébresztette minden reggel pontosan hatkor. 1978. augusztus 6-án máig is érthetetlen okokból az óra 21.40-kor csörögni kezdett, éppen akkor, amikor a pápa a haláltusáját vívta. Romeo Panciroli páter, a Vatikán szóvivője később így nyilatkozott: — Fölöttébb furcsa eset volt. A csörgőóra szinte hozzánőtt a pápához. Lengyelországban vásárolta, és mindig magával vitte minden útjára. A "koincidencia elmélete" (koincidencia — tér- vagy időbeli egyezés; jelenségek, hatások egyidejű fellépése) már több mint 2000 éve foglalkoztatja a tudósokat, filozófusokat, matematikusokat. Tanulmányozta többek között például Hippokratész, Schoppenhauer és Adrian Dobbs angol matematikus is... Dr. Paul Kämmerer, a bécsi experimentális biológia intézetének igazgatója húszéves korától naplót vezetett a koincidencia eseteiről. Órákat töltött a parkban, és közben figyelte a járókelők nemét, korát, öltözetét stb. Megfigyeléseit az 1919-ben kiadott "A sorozat törvénye" című könyvében tette közzé. • VI. Pál papa a ravatalon Ötven évvel később Wolfgang Pauli osztrák fizikus publikálta a kvantumelmélettel és az elemi részek elméletével kapcsolatos eredményeit. 1945-ben fizikai Nobel-díjat kapott a Pauli-elv megfogalmazásáért. (Pauli-elv — a kvantumelmélet egyik legjelentősebb elve, amely kimondja, hogy egy atomban nincs két olyan elektron, amelynek mind a négy kvantumszáma megegyezne.) Pauli szerint a koincidencia "a megmagyarázhatatlan törvényszerűségek látható nyoma". Pauli elméletéből némely szakember arra a következtetésre jutott, hogy a telepátia (az a felfedett képesség, hogy valaki érzékfeletti módon tudomást tud szerezni időben vagy térben távollevő személynek az érzéseiről, gondolatáról, illetve azt ilyen • Anthony Hopkins színész módon befolyásolni képes) a világegyetemben uralkodó titokzatos erők kifejezése. Arthur Koestler tudós a koincidenciát "a sors szójátóká"-nak nevezte, és többek között följegyezte például egy 12 éves angol diák, Nigel Parker elbeszélését: — Sok-sok évvel ezelőtt írta Edgar Allan Poe amerikai író "Arthur Gordon Pym, a tengerész" című művét, amelyben Pym hajója elsüllyedt, csak négyen élték túl a szerencsétlenséget. Élelmük alig volt, úgyhogy elhatározták, hogy megölik és megeszik a legfiatalabbat, Richard Parkért. Pár évvel később, 1884-ben a dédapám unokatestvére a Mignorette nevű hajón volt pincér. Ez a hajó is elsüllyedt, és a túlélők sokáig hajóztak a mentőcsónakban. Az élelmük elfogyott, így a három idősebb megölte és megette a negyedik utast. Richard Parkőrnek hívták. Valóban csak tiszta véletlenekről lenne szó? Feldolgozta: Tóth Edit Vigyázat! Faszeszmérgezés-veszély Az ember állandó kölcsönhatásban él környezetével, ahonnan a táplálékát nyeri. Általában ismert az élelmiszerek tápértéke és egyéb hatása, mint ahogy a túlzott fogyasztás okozta főbb megbetegedések is. Kevésbé ismert azonban az egyes mikroorganizmusok vagy az általuk termelt mérgező anyagok túltengése miatt bekövetkező élelmisz.crmérgezés és annak hatása. Enyhébb változata a fertőzés, amely élelmiszer utján terjed, a súlyosabb pedig a már említett élelmiszer-mérgezés. Keletkezésükben nagy szerepük van az élelmiszereken kívül a magas mérgezőanyag-tartalmú szeszes italoknak is. Az utóbbi időben egyre több helyen árusítanak palackozott vagy kimért szeszes italt. Sokan nem tudják, milyen kockázattal jár ezek fogyasztása. A szabadárusításban kapható italok nagy része rovarirtó és gombaölő szerrel kezelt gyümölcsből készül, és ezek a védőanyagok a desztillálás során bekerülnek az illető italba is. Továbbá, ha a desztillálás vagy tárolás nem megfelelő anyagú edényben történik, a magas savtartalmú folyadék korróziót okoz, amellyel az italba ólom, réz vagy cink kerül. Ezek a mérgező fémek főleg emésztési zavarokat, de néha súlyosabb, olykor halálos kimenetelű mérgezést is okozhatnak. Máskor, ha a dcsztillálást engedély nélküli személyek végzik, vagy nem megfelelő cefrét használnak, a végtermékben az etilalkohol mellett megjelenik a mctil-, butil- és amilalkohol is, melyeknek mérgező hatása a szervezetre rendkívül nagy. A legveszélyesebb a mctilalkohol(faszesz)-mérgezés, amely hányást, fejfájást, szédülést, nehéz légzést, szapora szívműködést, hasi- és lábizomfájdalmakat, az arc és a végtagok szederjes clkékülését, látási zavarokat, vakulást és gyakran halált is okozhat. Ha a mérgezésből kigyógyul Ls az illető, az esetek 10 százalékában vak marad. A HÉT
