A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-07-30 / 31. szám
KRONIKA kus, 12 pedig pravoszláv. A XVII—XVIII. században a jezsuiták működtek a városban, ahol kolostoruk is volt, a XVIII. században már a ferencesek és a premontrei rend képviselői is megtalálhatók. Rozsnyó 1776-ban püspöki székhellyé vált, a püspöki palotát a főtér északkeleti részében építették (itt volt a jezsuiták kolostora is) 1778-ban. Schopper püspök később könyvtárépülettel bővítette ki. (Meg kell jegyezni, hogy a könyvtár rendkívül gazdag.) A püspöki palota előtt áll a Szentháromság szobor. A jelenlegi püspöki székesegyház, melyet erős kőfal vesz körül, a főtér északnyugati részében található. Alapja egy XIV. század elején épült templom volt, melyet a XV. és XVI. században átépítettek, majd 1930-ban restaurálták. A Rozsnyó fölé emelkedő ún. Hármashegy első dombján található a kalváríatemplom, melyet 1841-ben építettek. A hozzá tartozó fából készült harangtorony 1744-ből való. Ugyanezen a dombon, kissé keletebbre található az Uránia csillagvizsgáló is. A püspöki székesegyház szomszédságában épült premontrei kolostor (1778- ban), később katolikus gimnázium, majd 1945 után kórház lett. Az épület előtt helyezték el az egykori diák — Szabó István mellszobrát, amely Holló Barnabás alkotása. Szabó István görög nyelvből több művet fordított le magyarra. Ebben a gimnáziumban tanult Pray György is. A ferencesek kolostora (ma öregotthon) és a hozzá tartozó templom, az ún. barátok temploma a XVIII. század második felében épült a főtér északnyugati részén. Majdnem közvetlen szomszédságában létesítette idősebb Andrássy György az egykori öregotthont, az Ispotályt, melynek homlokzatát barokk plasztikák díszítik. A torony nélküli evangélikus templom építési ideje 1786. A főtértől délre található, szomszédságában pedig az 1903-ban szecessziós stílusban készült evangélikus gimnázium épülete áll (jelenleg szlovák tanítási nyelvű alapiskola van itt). A gimnázium falai között több nevezetes személyiség is tanult, akik emlékét egy 1992-ben elhelyezett emléktábla őrzi. Diákja volt többek között Fábry Zoltán is. A közelben található az egykori evangélikus polgári leányiskola épülete, mely jelenleg az Egészségügyi Szakközépiskolának ad otthont. A református templom csak 1905-ben épült. Folytatva a műemlékek felsorolását, fontos megemlíteni az 1890-ben alapított Kosa—Schopper-féle kórház impozáns épületét, melynek kórházkápolnájában található az alapító Schopper püspök sírboltja is. A város hálás polgárai közadakozásból emelték az őrtorony előtt álló jótékonyságáról híres Andrássy Franciska szobrát. Sajnos a hetvenes évek elején néhány elfogult kommunista vezető túlbuzgósága következtében a szobrot eltávolították eredeti helyéről és a krasznahorkai mauzóleum elé vitették. Örvendetes, hogy ebben az évben visszakerült méltó helyére. A szintén közadakozásból 1906-ban felállított Kossuth-szobor ugyanilyen mostoha sorsra jutott, de még jóval előbb. Jelenleg a Bányászati Múzeum kertjében várja sorsa jobbra fordulását. A Bányászati Múzeum szecessziós épületét 1910-ben építették. Jelenleg felújítás alatt áll. 1991-ben Rozsnyó új kulturális létesítménnyel gazdagodott, ekkor adták át a városi galéria épületét a főtéren. Rozsnyó büszkesége és híressége volt a festői csucsomí völgyben létesített vasas gyógyfürdő, amely sajnos teljesen tönkrement. A XVIII. századtól Rozsnyó a környék egyik kultúrközpontjává vált. Az első nyomda 1815—25-ben működött itt. Számtalan újság jelent meg, melyek közül feltétlenül említést érdemel a Rozsnyói Híradó, a Sajó-Vidék, a Gömöri Lapok, a Gömöri Hírlap stb. Napjainkban a járásban a magyarság nem rendelkezik önálló magyar nyelvű újsággal; az utolsó — a Krajcár — 1992-ben szűnt meg. A város szülötte Pákh Albert (1823—1867) humorista és szerkesztő, aki megalapítója és szerkesztője volt az 1848—49-es szabadságharc után megjelenő Vasárnapi Újságnak. (Egyébként ebben az évben alakult meg Rozsnyón Ambrus Ferenc kezdeményezésére a Pákh Albert Társaság.) Mikulik József (1851—1886) ügyvéd személyében krónikása is volt Rozsnyónak, a "Magyar kisvárosi élet 1526—1715" című könyve fontos adatokat tartalmaz. Petőfi Sándor is megfordult itt. A főtéren álló egykori Fekete Sas fogadóban szállt meg, melynek falára 1992-ben emléktáblát helyeztek el, mely közadakozásból jött létre. Petőfi úgy jellemezte a hegyekkel övezett Rozsnyót: "Mint alamizsna krajcár a koldus kalapjában". Többször járt a városban Móricz Zsigmond is, akinek Bandika nevű kisfia a helyi temetőben nyugszik. Sírját a magyar alapiskola diákjai gondozzák. A rozsnyói temetőben nyugszik a két testvér, Tichy Gyula (1879—1920) festőművész és író, valamint Tichy Kálmán (1888—1968) festőművész, grafikus, néprajzkutató és muzeológus, aki 30 évig állt a rozsnyói múzeumügy élén. Sajnos emléktábla ez idáig még sehol nem őrzi emlékét. Czabán Samu pedagógus szintén Rozsnyó szülötte (1878—1942), akinek mellszobrát 1959-ben leplezték le a Kis-Sétatérben. A Csemadok Rozsnyói Területi Választmánya már közel egy évtizede rendszeresen megrendezi emlékére a Czabán Samu Kulturális és Pedagógus Napokat. Rozsnyón tevékenykedett a jólészi Cházár András (1745—1816), aki megalapítója volt a Váci Siketnéma Intézetnek. A rozsnyói temetőben pihen a tragikus sorsú Arany A. László (1903—1967), a kiváló nyelvész, aki néprajzkutatással is foglalkozott. A városban 6 középiskola van, ezek közül kettőben: a gimnáziumban és az egészségügyi szakközépiskolában folyik magyar nyelvű oktatás évfolyamonként 1-1 osztályban. A gimnázium épületét (akkor katolikus főgimnázium) 1912-ben emelték. A városnak egy teljes felépítésű magyar tanítási nyelvű alapiskolája van, ahol 451 diák tanul. Említést érdemel színjátszó csoportja, a Mandikó, valamint a Kis Búzavirág gyermektánccsoport. A magyar tanítási nyelvű kisegítő iskola ugyanebben az épületben van elhelyezve. Csak egy magyar óvodai osztály van a városban. A polgármester Ondréšik Imrich. A magyar politikai mozgalmak közül az Együttélés alakult itt meg, és fejt ki aktív tevékenységet. Elnöke Molnár István. Az önálló székházzal rendelkező Csemadok-alapszervezet 798 tagot számlál, Munka Béla elnök vezetésével aktív tevékenységet fejt ki. A Búzavirág néptánccsoport a sok nehézség ellenére több mint egy évtizede színvonalas munkát végez Csunyocska Árpádné, önfeláldozó munkájának köszönhetően. A Rozsnyói Dalárda már közel 130 éves múltra tekinthet vissza. A Csemadok-székházban 1992-ben nyílt meg a Magyar Kultúra Boltja, a Krajcár. A közigazgatásilag Rozsnyóhoz tartozó Sajóháza (Nadabula) a XIV. század második felében keletkezett mint bányásztelepülés. Ugyanúgy mint Rozsnyó, az esztergomi érsek birtoka volt. 1412-ben ennek következtében ugyanolyan kiváltságokban részesül mint Rozsnyó. Első okleveles említése is ebből az évből származik, amikor mint Nedabolya nevű települést említik. 1776-tól a rozsnyói püspökséghez tartozott. 1786-ban már mint Sajóháza és Nadabula szerepel az okiratokban. A bányászat a XIX. század elején indult virágzásnak. Sajóháza közigazgatásilag 1960-tól tartozik Rozsnyóhoz. Lakosainak eléggé jelentős száma magyar nemzetiségű, azonban Csemadok-alapszervezet nem alakult a községben, magyar politikai pártok sem működnek itt és magyar tanítási nyelvű iskolája sincs. Népszámlálási adatok: 1980: (ekkor közigazgatásilag a városhoz tartozott Csúcsom, Sajóháza, Jólész, Kőrös és Berzéte község is) 18 039 lakosból 6305 magyar (35,0 %) 1991: (a közigazgatásilag hozzátartozó Sajóházával) 18 635 lakosból 5663 magyar (30,39 %) A romák száma 413 Összefoglalás: A Rozsnyói járás 77 települése közül 34-ben élnek többségben a magyar nemzetiségű lakosok. Csemadok-alapszervezetek 35 településen működnek összesen 4154 taggal. 1980-ban a járás 85 622 lakosa közül 22 465 vallotta magát magyar nemzetiségűnek (26,23 %), az 1991-es népszámláláskor 86 240 lakosból 22 416, ami 25,9 %-ot jelent. A magyarlakta községekben (ritka kivétellel) a lakosok száma fokozatosan csökken, sokan beköltöztek a Rozsnyón felépített új lakótelepekre, valamint más nagyobb közeli városba. A járás következő községeiben él még számottevő magyar lakosság: Kövi (Kameňany) 22 személy (3,55 %) Lubény (Lubeník) 77 személy (6,18 %) Nagyszlabos (Slavošovce) 31 személy (1.7 %) Süvete (Sivetice) 21 személy (6,58 %) Csetnek (Štítnik) 36 személy (2,41 %) Összeállította: L. Juhász Ilona A HÉT 11
