A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-06-11 / 24. szám
MINERVA BILL CLINTON KEDVENC TANÁRA VOLT Sebes József (1915—1990) Talán nem mindenki előtt ismeretes, hogy Bili Clinton elnök a washingtoni Georgetown Egyetemen, illetve annak Külpolitikai Intézetében végezte tanulmányait. Valahányszor erre terelődik a szó, legyen az ismeretségi kör vagy hivatalos tájékozódás, az elnök sohasem mulasztja el, hogy felemlegesse kedves tanárát, akit történetesen Sebes Józsefnek hívtak. "Sebes József természetesen magyar" — fűzi hozzá ilyenkor az elnök, mert még jól emlékszik arra, milyen dühbe gumit a professzor, ha valaki összekeverte Budapestet Bukaresttel, ami sajnos arrafelé meglehetősen gyakori jelenség. Az epizódot Orsy Lászlótól, egy további, Washingtonban tanító jezsuita tudóstól tudjuk, aki barátja és kortársa volt Sebes professzornak. Sebes József Baranyában született 1915-ben. Sohasem szégyellte, sőt, mindig előszeretettel emlegette, hogy apja lókupec volt. Azt sem hallgatta el soha, hogy a pécsi jezsuita gimnáziumban évfolyamot kellett ismételnie, mert túl sokat focizott... A washingtoni Katolikus Egyetem jogász-professzora a világ egyik legjelentősebb Távol-Kelet kutatója, sokoldalúan képzett történész és nyelvtudós, aki kifogástalanul beszélte a kínai, a francia, az angol, a spanyol, az olasz, a német, a portugál nyelvet, és a kínai mellett jártas volt egy sor keleti nyelvben is! Már annak idején Pécsett felfigyeltek a fiatal Sebes József ellenállhatatlan tehetségére. Onnan tehát Rómába irányította őt az egyház, majd. pedig a jezsuiták kínai főiskolájába került. Egyéves spanyolországi tanulmányút után kellett volna tartósan Kínában letelepednie, ám ezt megakadályozták a történelmi események. így került Amerikába, pontosabban a Harvard Egyetemre. Ott szerezte meg a nagydoktorit is történelemből. Disszertációjához olyan kérdést választott, amely hamarosan a világpolitika középpontjába került. Ez pedig az orosz—kínai határvita eredete, az 1689-es nercsinszki szerződés története volt. A kérdést kiegészítendő, feldolgozta azoknak a jezsuitáknak a feljegyzéseit, akik hajdan a tárgylásokon tolmácsként vettek részt. Ennek során kiderítette, hogy a tárgyaló felek sok mindent félreértettek, s ezzel elvetették az évszázados viszály magvát, amely később erőteljesen szárba szökkent: az 1960-as években Moszkva és Peking hajszál híján háborúba keveredett egymással, sőt, egy-két harci pankrációra is sor került. A jezsuita Sebes professzort, hihetetlen tudása és a kérdésben tanúsított páratlan tájékozottsága miatt abszolút mércének tartották mind a szovjet, mint pedig a kínai diplomaták, ami teljesen érthető, minthogy többet tudott a történelmi háttérről és a tényekről, mint ők. Az idők folyamán sokan megkérdezték az amerikai magyar tudóst, hogy ki mellett állt a kinai—szovjet határvitában? Ő pedig mindig elmondta, hogy a kínaiak mellett, amiért annak idején sokat bírálta Washington oroszbarát politikáját. A kínai forradalom ugyan megakadályozta, hogy Sebes József Kínában tegyen eleget küldetésének, de az országgal mindvégig kapcsolatban maradt. Feldolgozta a jezsuiták kínai munkásságának történetét, s felváltva dolgozott Hongkongban, Washingtonban és Rómában. Tény, hogy Sebes professzort nyitott egyénisége, hatalmas tudása és eredetisége miatt igen kedvelték diákjai. Mindig, minden kérdést komolyan vett. Válaszaiból kiderült, hogy rajta kívül senki sem ismeri úgy a Távol-Kelet történetét, mint ő. Pedig a szóban forgó egyetemen mindig is az amerikai elit színe-java tanított, úgymint Henry Kissinger vagy Madeleine Albright. Sebes József, amerikai magyar jezsuita tudós 1990-ben halt meg. Kutatásainak eredményei feldolgozás, illetve kiadás előtt állnak. Cúth János A skorpiók és az atombomba I960, február 13-án robbantották fel azt az — első francia — atombombát az algériai sivatagban, amelynek hátását — a tudományos világ nem kis megdöbbenésére — a kísérleti zóna összes élőlényei közül csupán néhány skorpió élte túl. A megdöbbenésre nem a "csupán” adott okot, hanem maga az a felismerés, hogy ez az ízeltlábú rovar egyszerűen képes lenne túlélni egy nukleáris háborút. Jelenleg ott tartunk, hogy szerte a nagyvilágban immár 30 esztendeje polgári és katonai szakemberek százai kutatják a skorpiók természetét, és próbálják megfejteni rejtélyüket. Tudjuk róluk például, hogy 500 millió éve élnek a földön. Mérgük idegméreg, sok alfajuké az emberre nézve halálos — a szaharai skorpiók eddig legalább annyi emberéletet oltottak ki, mint a kígyók. A nukleáris robbanás utáni kutatás azonban kiderítette, hogy hasi részükön nyolc légzőnyílás van, de ezek közül egy is bőven elegendő ahhoz, hogy életműködésükben ne álljon be semmilyen változás. A különböző fajok kopoltyúval vagy tüdővel lélegeznek, és legalább két napig képesek életben maradni a víz alatt. Egy skorpió három kerek évig is képes elélni mindenféle élelem nélkül. Es most jön a meredek: páncéljukon a kozmikus sugárzásra érzékeny csillók találhatók, ezek segítségével tájékozódnak. Lábukon ultra- és infrahang detektorokat fedeztek fel, melyekkel a legkisebb vibrációkat is érzékelik. Agyuk a fejtől a farokig terjed, 15 ideggócból áll, és fantasztikus reagálási sebességre képes. Egyes sivatagi fajok egy méter mélységre is képesek beásni magukat a talajba, s a nőstények hasi részén olyan szenzorok találhatók, amelyek segítségével a tojások lerakása előtt elvégzik a talaj komplex vegyi elemzését. Képesek hibernálni, s ebből az állapotból kevesebb, mint 24 óra alatt helyrejönnek (egy, a Himalája vidékén 4000 m magasságban élő faj kétméteres hóréteg alatt "lakik"). Minden más élőlénnyel szemben, rájuk nem hatnak a baktériumok. Szenzációnak számított, amikor egy példány teljes vérállományát desztillált vízzel cserélték ki egy kísérlet során, s a rovar — fantasztikus! —, úgymond fel se vette. Vérük — melyből teljességgel hiányoznak a vörös vérsejtek — olyan vegyi anyagokat tartalmaz, melyek a sugárzáskárosult szöveteket regenerálja. A vérkivonatot kísérleti állatok bőre alá fecskendezve, azok háromszor ellenállóbbakká váltak a radioaktív sugárzásra. Szervezetük az emberénél 250-szer nagyobb sugárzásadagot képes károsodás nélkül elviselni, és kiderült, hogy a legmérgesebb fajok ugyanakkor a legellenállóbbak is. Mindezek ismeretében magától adódik a kérdés: lehet, hogy egy esetleges nukleáris katasztrófa után ók lesznek majd azok, "akik" továbbviszik a földi civilizációt? /--------------------------------------------------------------N Balkezesség, aszimmetrikus autoimmunitás A belkezesség szokatlanul gyakoribb az alkoholisták, a skizofrének és az Encyklopédia Britannica szerkesztői között A bűnözők között a balkezesek fő képviselője Hasfelmetsző Jack, aki áldozatai torkát balról jobbra vágta el. Mctematikusok, mérnökök és művészek között sem ritka ez a tulajdonság. A legújabb kutatási eredmény szerint egy közös tulajdonsága is van a balkezességnek: vérük kevesebb Inlcrleukin-2-t (cytokin, az immunsejtek egyik fontos regulátora) termel in vitro, ami hajlamosíthat autoimmun betegségekre (pl. rheumatoid arthritis, asclerosis multiplex). Hozzá kell tegyük, hogy egyetlen vizsgálat még nem jelent erre kellő bizonyítékot. Nem tudni még, hogy mi lesz a sorsa ennek a megfigyelésnek, talán bizonyos betegségek "markerévé" válhat, legrosszabb esetben pedig a kutatókat vádolhatjuk "baloldalisággal". <______________________________________________:......... ■ A HÉT 15
