A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-06-11 / 24. szám
FIGYELŐ Az eddig felsorolt adatoknak, nézeteknek szögesen ellentmond az a tanulmány, amelyet Kemény Lajos pozsonyi városi nyugalmazott fővámszedő írt 'Az Erkel-család pozsonyi származása" címen, s amelyet 1933-ban a Komáromban megjelent "Nemzeti Kultúrá'-ban hozott nyilvánosságra. Ebből a tanulmányból egyértelműen kitűnik, hogy Erkelék Pozsonyból származnak, és régen magyarnak vallották magukat. A család hollandiai eredete nem fogadható el, mert az Erkel név a pozsonyi levéltár 1439—1491-ig használt telekkönyvében már előfordul. A fóliáns XXI. pagináján Péter Erkel háztulajdonos neve olvasható, aki ingatlana után minden karácsonykor tartozott a Klarissza zárdának 11 dénárból és egy élő tyúkból álló cenzust fizetni. Erkel Péter nevével 1506-ban ismét találkozunk Vogt Frigyes ispotálymester számadáskönyvében, mely szerint Erkel Péternek a "Schuster-dűlőben" szőleje volt, mely után a Szt. László ispotálynak fizetett cenzust. A szólőkapás Erkelek neve a XVIII. század utolsó negyedéig megtalálható a pozsonyi lelekkönyvekbcn. Ezek szerint többé nem lehet vitás, hogy az Erkelek Pozsonyból és nem Sopronból kerültek Erkel Ferenc szülőhelyére, Békésgyulára! A homályos adat a hollandiai J.C. van Erkel nevű névrokonról, kétszáz évvel későbbi, mint a pozsonyi adatok. Az Erkel család ezek szerint csaknem ötszáz éven át Magyarországon élt. De kövessük tovább a nyomokat; 1757-ben Erkel Vilmos feleségül veszi Handl Frigyes építőmester lányát. Három fia közül az első József, aki egyben az első Erkel, aki muzsikus. Fiát — aki ugyancsak a József nevet kapta a keresztségben — a pozsonyi iskolákba járatta. Egyik tanára az a Klein Henrik volt, aki az egykorú források szerint Beethoven baráti köréhez tartozott. A pozsonyi bencések gimnáziumában négy osztályt végzett. Jól tanult és anyanyelvéül a magyart írta be: "Ex lingua hungar, natíva ei est". Erkel József fiatalon házasodott, Ruttkay Adám gyulai gazdatiszt lányát, Klárát vette feleségül. Kilenc gyermekül közül Ferenc 1810. november 7-én született. Erkel Ferencet atyja maga kezdte tanítani. 1822-ben Pozsonyba vitte, a bencések gimnáziumának grammatikai osztályába. A tehetséges, nyílt eszű fiú itt négy éven át kitűnően tanult. Pozsonyi tartózkodása arra az időre esik, amikor a városnak a napóleoni háborúk óta szunnyadó zenei élete újból virágzásnak indul. Az egyházi zene magasabb színvonalra emelését Klein Henrik kezdi meg. A fiatal Erkel Ferenc Pozsonyban maradandó benyomásokat szerzett, megismerkedett a város zenei életével, és első kompozícióiban magyaros motívumaival hívta föl a kortársak figyelmét. Pozsonyi zenésztársai a nyelvmesterekkel egyesülve megalapíthatták a "Művészek és Nyelvmesterek Egyesületét". Nem valószínű, hogy az ifjú Erkel a gyermek Liszthez hasonlóan kiemelkedő képességekkel rendelkezett, de kétségtelen, hogy mestere, Klein Henrik felismerte tehetségét és a legjobb forrásokra hívta fel figyelmét: Bach, Mozart és Beethoven voltak a csillagképek és maradtak is Erkel egész életén át. Ugyancsak mindvégig kedves komponistája volt a poszonyi születésű zongoravirtuóz és zeneszerző, Hummel. Pozsonyban kiváló színház működött, mely operát is játszott. Itt nyílhatott meg először számára az opera csodálatos világa. Az Erkel család pozsonyi kapcsolatának utolsó fejezete: Erkel Ferenc harmadik fiának, Erkel Lászlónak zenetanári működése e Duna menti városban. Erkel László 1878-tól '81-ig a Pozsonyi Magyar Dalkört vezette, és két éven át az ifjú Bartók Béla zongoratanára volt. De — Bartók visszaemlékezései szerint — Erkel, a kitűnő pedagógus nemcsak a zongorázás mesterségében, hanem irodalomismeretben és összhangzattanban is sokat nyújtott ifjú növendékének. Dclniár Gábor — Befejezetlen színháztörténet Van Magyarországon egy különleges, főleg a húszas, harmincas éveikben járó fiatalokat tömöritő színházi társulat, amelynek megalakulása 3 és fél évvel ezelőtt országos visszhangot váltott ki, mostanság viszont keveset hallatnak magukról. Eddig mintegy 450 előadás áll mögöttük, Magyarország 44 városában szerepeltek már, de 8 külföldi városban is nagy sikerrel mutatkoztak be. Róluk szól az MTV A Független Színpad avagy Egy lázadás anatómiája című riportmüsora. Kíváncsian ültem a képernyő elé, hiszen 1991 -ben az ELTE egyik nyári táborának résztvevőjeként egy vidéki kastély udvarában négy estén át magam is megcsodálhattam az együttes élményszámba menő, elemi erővel ható előadásait. Különleges légkört teremtő produkcióik szinte teljes mértékben mellőzik a jelmezeket és a díszletet. A színpadként szolgáló futószőnyeget minden oldalról körülülő nézősereg úgy érzi, maga is részese, teremtője a produkciónak. A műsor készítőinek jóvoltából megtudhattuk, hogy a magyar színházi világ e különleges társulatának története 1989 novemberéig nyúlik vissza, amikor az országos hírű rendező, Ruszt József egy újságnak azt nyilatkozta, hogy a Szegedi Színház vezetősége alkalmatlan feladatainak ellátására. Mivel a város tanácsa nem támogatta a vezetésbeli változást, a Rusztot támogató színészek mondtak fel a városnak, és társulatilag kiváltak a színházból. A pénz és épület nélkül is együttjátszani kívánó csapat pár órával a temesvári forradalom előtt színházzá alakul, és az eufórikus hangulatban két hét alatt elkészítette a szenzációsnak tartott és méltán nagy visszhangot kiváltó Rómeó és Júlia című előadást. Majd fél éven át gyakorlatilag csak dolgoztak, a lelkesedés volt napjaik mozgatórugója. Jelentős dátumként tartják számon budapesti debütálásuk napját, amely után megkereste őket a Vörösmarty Közművelődési Központ, és a sem anyagiakkal, sem pedig épülettel nem rendelkező fiataloknak termet ajánlott. Megkezdődhettek immár a budapesti dolgos hétköznapok. Ruszt József, aki az elmúlt években egy személyben volt támogatójuk, vezetőjük, rendezőjük, összetartójuk, már 1991-ben arra figyelmeztette őket: ahhoz, hogy sokáig együttmaradhassanak, az kell, hogy minden létrehozott produkció közös fogantatásé legyen, s ez csak akkor érhető el, ha még intenzívebben odafigyelnek — akár a magánéletben is — egymásra. Az új évadot tehát új lendülettel kezdték. a Dybuk című darabban vendégként Gábor Miklós is szerepelt, aki engedve a csábításnak a társulatnál ragadt. 1991 decemberében váratlanul meghalt Kalocsai Miklós. Egyesek szerint ekkor már érezhetővé vált, hogy valami megromlott ebben a társulatban. Költi Helga, aki néhány hónappal ezelőtt végleg kivált az együttesből, ezt így fogalmazta meg: "Ez a társaság mára elveszítette hitét. A tagok között megcsappant a kölcsönös bizalom. Manapság mindenki figyelme másfelé orientálódik már. Miközben az együttmaradás mellett érvelnek, érzik, csak ámítják egymást." Gábor Miklós a bajok gyökerét abban keresi, hogy a fiatalok vállán aránytalanul nagy a teher, s miután csak kevés nézőnek és ritkán játszhatnak, kevés a pozitív visszajelzés. Pedig egy fiatal sikerre vágyik, de ehhez előbb kemény tanulásra, elmélyülésre lenne szükség. Ennek a feltételei azonban nem adottak. Hasonlóan vélekedik minderről Ruszt is, aki vallja: így folytatni nem érdemes, nem folytatni viszont lehetetlen. Március 15-én Ruszt József Kossuth-díjat kapott. Reméljük, ez a megbecsülés új lendületet ad a Független Színpad munkájához is, s visszaadja valamennyiük elvesztett hitét. Zsebik Ildikó ___________________________I A HÉT 7
