A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-05-28 / 22. szám
MINERVA Egy elfelejtett haszonnövény A csülleng kézirattal ajándékozta meg titkárát, mert ismertette vele a kopernikuszi tanítás lényegét, pedig az kétségbe vonta a Föld központi helyét, s ezzel kimondatlanul is megkérdőjelezte a világot teremtő és mozgató isten velünk — emberekkel — kapcsolatos szándékait. Luther a Szentírásra hivatkozva utasította el a heliocentrikus világképet, akadtak azonban hívei — köztük a wittenbergi egyetem fiatal professzora (később Kassán telepedett le és ott is halt meg), Georg Joachim Rheticus —, akik személyesen elzarándokoltak Fromborkba, hogy magától Kopernikusztól kapjanak felvilágosítást. A protestáns Rheticus vállalta a már régóta kész (Kopernikusz bizonyíthatóan 1532 után már semmivel nem bővítette a kéziratot) De revolutionibus... kiadását. A munka végül 1542 decemberében került nyomdaközeibe, de Rheticust Nümbergből elszólították a kötelességek, s így a Kopernikusszal nem éppen rokonszenvező Andreas Osianderre hárult a megjelentetés feladata. A derék lutheránus professzor kéretlenül egy előszót szerkesztett a műhöz, magyarázni akarván annak néhány "meghökkentő" kitételét, pedig már Kopernikusz is igyekezett tompítani a feszültséget a III. Pálnak címzett ajánlásában. Mesélik, hogy a kinyomtatott munka éppen azon a napon érkezett meg Fromborkba, amikor Kopernikusz meghalt, s állítólag a szerző még látta, mielőtt örökre lehúnyta volna a szemét. Hogy valóban így történt e, azt már sosem fogjuk megtudni. Az mindenesetre tény, hogy később a katolikus egyház is veszélyesnek ítélte a könyvet, 1616-ban indexre helyezte, s csak 1822- ben engedélyezte ismét a megjelenését. Kopernikusz tanítása érdekes módon időzített bombának bizonyult. A maga idején elfogadták, mert csak matematikai okfejtést láttak benne. (A heliocentrikus gondolatnak egyébként már az ókorban is akadt jónéhány hirdetője...) Amikor azonban Giordano Bruno túllépve Kopernikuszon kijelentette, hogy az állócsillagok szférája a végtelenségig kiterjeszthető és az Univerzumban tulajdonképpen megszámlálhatatlanul sok csillag és égitest található, akkor egyszeriben nyilvánvalóvá vált az egyház számára is, hogy a kopernikuszi tan veszedelmes a dogmára. Ezért gyűlt meg a baja Kopernikusz után közel száz évvel később Galileo Gílileinek az inkvizícióval, s ezért kellett kétszáz évnek eltelnie az indexrehelyezést hatálytalanító döntésig. Ma már persze minden kisiskolás tudja, hogy Kopernikusz tanítása csupán állomás volt a megismerés útján. A Világegyetem egy picinyke szeletére vonatkoztatva kétségtelenül érvényes (a kepleri módosításokkal), de kilépve a Naprendszerből a Nap is elveszíti központi helyét és részesévé válik a nagy körforgásnak, amelyről már sokmindent sejtünk, de még oly keveset tudunk. LACZA TIHAMÉR Már Pomponius Méla említést tesz a britekről, akik magukat csüllenggel festették, Plinius is ír erről: 'A brit asszonyok és szüzek bizonyos alkalmakból csüllenggel dörzsölték be testüket és körbe-körbe járkáltak.' Vitruvius is említi a kékítő csülleng használatát a kelta törzseknél: 'Fekete szem, piros vagy kék arc, ezek a kelta asszonyok kedvelt színei." A csülleng termesztése kb. a XI. századtól terjedt el széles körben Türingiában, Franciaországban, sőt Európa más részein is. A festő csülleng (Isatis tincloria L.) kb. 1230-tól 1650-ig bírt jelentőséggel, míg a tengerentúlról nem érkezett meg a konkurense: az Indigóiéra tinctoria, majd a naftalinból mesterségesen előállított indigófesték az utóbbi növényt is kiszorította. A konkurencia ellenére többen is foglalkoztak a csülleng termesztésével. A peredi Kroneberg György például fcstékkészítő műhelyt létesített, amely állítólag irigylésre méltó vagyont hozott neki. 1788-ban jelent meg Pozsonyban német nyelvű könyve, a 'Vom Anbaue des Waidkrautes und der chemischen Untersuchung desselben". Mint ez szokás volt, így Kroneberg sem árulta el a teljes eljárását. Mindenesetre az 'Oeconomischen Publikationen von 1790"-ben található egy leírás: "A csülleng leveleit egy kádban szétzúzzuk, 3/4 részig felöntjük meleg vízzel, majd erjedés után kiszűrjük. A hátramaradt sötétzöld folyadékhoz mésztejet adunk, majd levegővel felkeverjük. Az indigókék ezután kicsapódik és a mésszel együtt leülepszik. Végezetül az iszapot leszűrjük és szárítás után kockára vágjuk". A festő csülleng másik apostola dr. Katona Dénes volt, aki 1782-ben született Dercsikán. A sátoraljaújhelyi piarista rend kertjében termesztette és kiszelektálta azt a növényt, amely kiemelkedően magas indigótartalmú volt. Ezenkívül az indigó kinyerésének javításán is dolgozott. Katona valójában az első csüllengncmesítő volt. Több mint harminc cikkében buzdított a csüllengtermesztésre és ezenkívül megalapította az 'Európai Indigótársaságot". Kimutatta, hogy egy magyar holdon négyszeri betakarítással 120 font indigó nyerhető, mig az Indigofera csak 60 fontot ad. A második évben több festékanyagot tartalmaz a növény, mint az elsőben. Neudietendorf nem messze fekszik Erfurttól. Itt már minden évben felelevenítik a régi szokásokat, a régen elfeledett mesterséget. Wolfgang Feige festékmester már 13 éve foglalkozik a természetes festék előállitásával. A kezdetben ártalmatlan hobbinak indult időtöltés komoly MINIFAX A világ leghíresebb faxkészülékével keltett feltűnést a Telecraft Industries Las Vegasban egy elektronikai kiállításon: nem nagyobb, mint egy cigarettadoboz, elfér a zsebben. Súlya mindössze 160 gramm. A Pocket Faxer — ez a neve — ára 400 dollár, s többet "tud", mint bármely nagyobb méretű társa. Lehet vele faxközleményeket továbbítani (papír nélkül), digitális információkat cserélni távoli számítógépekkel, használható csipogóként, zsebszámítógépként, címek tárolására, még ébresztőóra is van benne. A miniképernyóvel ellátott, elemmel működó, sokcélú kis készüléknek egyetlen tartozéka a telefoncsatlakozó kábel. Az elektronika és a miniatürizálás remeke a Pocket Faxer, de a szédületes fejlődés láttán aligha tekinthető az "utolsó szónak" ebben a "műfajban". Csülleng (Isatis tinctoria L) kutatássá fejlődött. Kb. 5000 kísérlet, felrobbant hordók, tönkrement alapanyagok stb. — mindez már a múlté. Ma Feige úr 9 szabadalom tulajdonosa, ezenkívül 16 módját dolgozta ki a csülleng felhasználásának. Természetesen ez már széles körű együttműködést kívánt, így először a Thüringiai Mezőgazdasági Kísérleti és Kutatóintézet (LUFA), majd a Göttingeni Egyetem és az erfurti Orvosi Akadémia bőrklinikája, ezt követően a fuldai főiskola kapcsolódott be a kutatásokba. Több szakember fűz reményt a csülleng újabb térhódításához, mivel egy környezetkímélő és természetes anyagról van szó. Krausse professzor elárulta, a csülleng a biokertész számára is vonzó lehet, ugyanis tartalmaz egy gombabctegség-elleni hatóanyagot is. A csüllengfesték színárnyalatai a sötétkéktől a zöldön, a barnán át egészen a pirosig terjednek. A türingiai LUFA nemesítési célból termeszti a csüllenget, összehasonlítják a különböző országokból (Svájc, Magyarország, Spanyolország és Kína) származó fajtákat. A csülleng génállománya nem nagy, csupán 18 lelőhelye ismert. Nem is csoda, hiszen egy olyan növényről van szó, amely már 200 éve feledésbe merült. Vagy talán egyszer még visszatér ez a haszonnövény? A Kraut und Rüben nyomán: BADIN ISTVÁN Szült a hermafrodita Egészséges fiút szült egy hermafroditaként született anya Izraelben. A Jediot Achronot című lap jelentése szerint ez a második alkalom a világon, hogy egy eredetileg férfi ivarszervekkel (is) rendelkező nő gyermeknek ad életet. A hölgy, aki külsőleg eredetileg férfi és női jegyekkel is meg volt áldva, úgy döntött, hogy életét mégis nőként akarja leélni, ezért az orvosok még gyermekkorában eltávolították heréit, és nőiességét hormonokkal erősítették. Természetes úton történő megtermékenyülése még ennek ellenére sem lett volna képes, miver szervezete nem termelt petesejteket. Ezért férje spermáját és egy női donor petesejtjeit lombikban egyesítették, és a fejlődésnek indult embriót ültették be az asszony méhébe. A HÉT 15
