A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-05-21 / 21. szám
OTT JÁRTUNK GÖRGEY-EMLÉKTÁBLA KLAGENFURTBAN Az 1848-as magyar szabadságharc legendás fővezére, Görgey Arthur tábornok 175. születésnapjára emlékezve, a magyar kormány bensőséges ünnepség keretében emléktáblát avatott, amely Görgey hajdani klagenfurti lakóházának falán hirdeti emlékét, legendába illő tetteit és a szabadságharc dicsőségét. Köztudomású, hogy az 1848—49- es szabadságharc orosz beavatkozással történt leverése után az osztrák kamarilla bosszút lihegő nyomására az alig 20 éves Ferenc József császár vérfürdőt rendezett Magyarországon, melynek nemzetünk legjobbjai estek áldozatul. Az Aradon kivégzett 13 tábornok szomorú sorsát a honvéd haderő főparancsnoka csak azért kerülte el, mert I. Miklós cár személyes közbenjárására Ferenc József kénytelen volt öt kegyelemben részesíteni. Életét meghagyta, de a karintiaí Klagenfurtba száműzte. Bár Görgey az orosz csapatok ellen is harcolt, a cár tisztelte személyében a lángeszű és lovagias ellenfelet. Egyébként az oroszok frunzei hadiakadémiáján — még a kommunista világ idején is — a mai napig, mint példaértékű hadműveletet tanítják Görgey téli hadjáratának minden egyes részletét, amelyet — rögtönözve — a felvidéki hegyek közt hajtott végre 1848-ban. Hasonlóképpen tananyag Görgey téli hadjárata a francia hadiakadémián is. Az emléktábla-ünnepséget a magyar kormány megbízásából dr. Hunkár Dénes bécsi magyar nagykövet rendezte, és dr. Chrispoph Zemato, a karintiai tartomány kormányzója és dr. Leopold Guggenberger, Klagenfurt polgármestere nyitott meg. Ezt követően dr. Alfred Orgos egyetemi docens és a karintiai irattár igazgatója ismertette Görgey közel 18 évre kiterjedő karintiai kényszertartózkodásának részleteit. Igen alapos tanulmánya során sok olyan részletet ismertetett Görgey aktív tevékenységéről és magatartásáról, amit érdemes volna rögzíteni a Görgey-hagyomány hazai ápolásának számára is. A továbbiakban Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkár és történész ismertette Görgey szerepét az 1848-as szabadságharcban, amely nemcsak lángeszű katonai tehetségére terjedt ki, hanem józan politikai ítéletéből fakadó helyzetmegítélését is igazolta. Utolsó szónokként Kosáry Domokos' professzor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, ugyancsak német nyelven értékelte Görgey szerepét az 1848—49-es szabadságharcban. Görgey a kiegyezés után, 1867-ben tért haza, miután Ferenc József szkv. vezérezredest megillető nyugdíjat biztosított számára. Visegrádon telepedett le. 1916-ban, 98 éves korában halt meg. A m. kir. Honvédség a legmagasabb rangú katonának kijáró tisztelettel és pompával kisérte őt utolsó útjára. CÚTH JÁNOS FALUTÉVÉ KÖBÖLKÚTON Közélet, * v kultúra, reklám — Az európai lapok munkatársai szerencsésnek mondhatják magukat, mert Európában még az emberek olvasnak újságot. Nálunk Amerikában már csak tévét néznek — mondta a közelmúltban egy újságírói szemináriumon a The Washington Post című amerikai lap egyik szerkesztője. Majd hozzátette: úgy látja azonban, hogy kontinensünkön is mindjobban előtérbe kerül a televízió szerepe. Erre úgy látszik a köbölkúti polgármesteri hivatalban is rájöttek, mert a múlt óv végén létrehozták a kábeltévét a faluban. Erről Kovács Ferenc polgármester számolt be a Csemadok XVII. országos közgyűlésén. A polgármester rámutatott, hogy amióta a kábeltelevízió működik, felpezsdült a községben mind a társadalmi, mind a kulturális élet. A kisdiákok előszeretettel vesznek részt a kulturális rendezvényeken, a sportnapokon főleg azért, mert szeretnék magukat viszontlátni a tévében. Köbölkút központi falu az Újvári járásban, naponta sokan átutaznak a községben. A mintegy kétezerötszáz lakost számláló településen számos magánvállalkozás, maszek üzlet működik sikeresen. A faluban most kezdik a földgáz bevezetését, egy vasúti felüljáró építését tervezik, mindezek mellett természetesen folyik a kábeltelevízió bevezetése is. — Tavaly karácsonykor sugároztuk az első műsort — emlékezik vissza Fülöp Henriett, aki félállásban a polgármesteri hivatalban adóreferensként tevékenykedik, másik félállásban pedig a falutévében készíti a beszélgetéseket, beszámolókat, és ő vezeti a műsort. — Hetente egy alkalommal jelentkezünk — folytatja Henriett. — Vasárnap délutánonként két órától sugározunk. A műsoridő rugalmas. Van amikor csupán egy órás, de volt már olyan alkalom, hogy két és félórás műsort készítettünk. A program hosszúsága attól függ, hogy azon a héten mi minden történt a falunkban. Hogyan készül a tévéműsor? — A műsort tizenegy tagú csoport készíti elő, amelynek tagjai között van a helyi szlovák, illetve a magyar tanítási nyelvű alapiskola egy-egy képviselője, nyugdíjas tanárok, a polgármester és egy technikus. Ha valami kulturális, közéleti vagy sportrendezvény, illetve egyházi esemény történik a községünkben, arról általában beszámolót, esetleg beszélgetéseket készítünk. Ilyenkor kivonul a "stáb", amely egy kameramanból — illetve ebben az esetben egy "kamerawomanbôľ áll, ugyanis a kábeltévé kameráját egy hölgy kezeli — és a riporterből áll. Az anyagokat felvesszük, majd a stúdióban megvágjuk. Itt érdemes megállni egy pillanatra és bemutatni a "stúdiót". A mintegy tizenhat négyzetméternyi helyiségben egy Orava típusú színes televízió, két video, s természetesen asztal, székek és egy barna színű szekrénysor áll. A "vágást" úgy végzik, hogy a felvett riportot tartalmazó videokazettát átjátsszák egy másik videokazettára, s eközben a felesleges részeket "kivágják". Megnézzük a kábeltelevízió legutóbb sugárzott műsorát. A programban viszonylag terjedelmesen foglalkoznak az alapiskolában megrendezett sportnappal. A diákok futnak, távolba és magasba ugranak, élvezik a sportolás, a testmozgás adta örömöket, aztán megszólal a tornatanár is. Egész érdekes műsor. — A községünkben elég sok a magánvállalkozó, gyakran bemutatjuk őket is a tévénkben — teszi hozzá Henriett. — A falunkban a földgáz bevezetése foglalkoztatja most leginkább a polgárokat, ezért aztán ha valamelyik cég megkér bennünket, szívesen készítünk róluk reklámfilmet. Bordács János munkaidő után aktívan dolgozik a falutévében, a technikusi teendőket látja el. — A kábeltévét a mai napig négyszáznyolcvan házba vezették be -— mondja. — A lakosok azért kétezernégyszáz koronát fizettek, a többit a polgármesteri hivatal térítette. Akik bevezettették a kábeltévét a köbölkúti falutévén kívül fogják még a SAT 1, a PRO 7, az MTV, valamint az Eurosport műsorait. Egyébként a falutévé hat millió koronából gazdálkodik, a stúdió üzemeltetése ötvenezer koronába kerül. Hiányzik még egy kamera — mert a kamerát kezelő hölgy a saját kameráját "kölcsönzi" a falutóvének — és egy keverőpult. Amíg beszélgetünk, Henriett egy újabb műsoros kazettát tesz a videóba. Éppen egy kulturális műsorról készült beszámoló képei peregnek, majd jön a bemondónő, aki két nyelven, magyarul és szlovákul jelenti be a következő műsorszámot. Bordács János még a televízió működtetésének technikai részeit vázolja. Megtudom, hogy vasárnap félórával a műsor kezdése előtt megjelenik a képernyőn a köbölkúti falutévé monoszkópja, pontban két órakor beindítják az előzőleg elkészített programot, amely — a műsor készítői szerint — elnyerte a nézők tetszését. Fülöp Henriettnek és Bordács Jánosnak megköszönöm a tájékoztatást, s megpróbálom a faluban élő emberektől kipuhatolni: vajon mennyire elégedettek a televízió műsorával. Nehéz eldönteni, hogy a megszólítottaknak valóban tetszik-e a falutévé műsora, vagy csak az idegennek dicsérték. Mindenesetre, akiktől megkérdeztem, mindannyian egyhangúan vélekedtek, miszerint: nagyon jónak tartják a falutévé programját, s bárcsak növelnék a műsoridőt, hiszen ez a tévé nekik és róluk szól. KAMONCZA MÁRTA A HÉT 3
