A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-01-08 / 2. szám
A csa lló kö zcsü tö rtö ki tem plom o* A mai Csallóközcsütörtök, a hajdani mezőváros eredeti neve nem ismeretes. Első kétségtelen okleveles említése 1217-böl, II. Endre király uralkodása idejéből való, s ekkor még királyi birtokként szerepel. A hagyomány szerint Szent István idejében már az ősi csallóközi 10 templomos helyek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy már a kereszténység elterjedésekor itt létesült az István alapította 12 csallóközi templom egyike. Ezt az ősi egyházat Szent Jakab apostol tiszteletére szentelték. Ez a tény viszont azt is bizonyítja, hogy az akkori szokás alapján a templomos hely vásártartási joggal is rendelkezett. S mivel itt a vásár napja a csütörtök volt, Szerdahelyhez hasonlóan — ahol szerdán tartottak vásárt — a falu neve is Csütörtök lett. Ősi román stílusú templomát az idők folyamán többször is átépítették, mai formájában a faluban akkor birtokos Szentgyörgyi család építtette. E templom első említése egy 1333-ban kelt oklevélben történik. A mai templom román korból való épületrészei még a XIII. században keletkeztek. A kéthajós, két toronnyal, támpilléres homlokzattal ellátott alkotás a román és a gót stílus jegyeit mutatja. Román kori részei az ikerablakos déli torony, az északi torony alsó része, a még ma is nagyon értékes portálé és a szentély alsó része. A bejárati kapunál lévő keresztelő kút, ma szenteltviztartó, ugyancsak a román korból való. Az idézett 1333-as oklevél a csütörtöki egyházat plébániatemplomként említi, s ugyancsak plébániatemplomként szerepel egy későbbi, a pozsonyi prépostság 1390-ben kelt oklevelében a falu neve is Luipoldi néven. A templom két késő gót emléke az 1484-ben öntött harang és a vörösmárvány keresztelő medence, amely még ma is az eredeti helyén áll. A szentély északi falán található Mérey Mihály jogtudós és fia reneszánsz epitáfiuma, azaz síremléke. Említésre méltó még az Öltöztető Szűz Mária szobor is, amely szintén egyik legősibb darabja az egyháznak, s már az 1714. évi vizitációs jegyzőkönyvben is régiként szerepel. A múlt században a templom búcsúját még a Szent Jakab ünnepét követő vasárnapon tartották, de ennek oltára az idők folyamán teljesen megsemmisült, s így lassan a búcsúnap is feledésbe merült. Ma már új, neogótikus főoltár díszíti a csütörtöki ősi egyház templomát a Szent Kereszt fölmagasztalásának ünnepét szimbolizáló oktárképpel, s ez az ünnep, illetve az ünnep napját követő vasárnap a falu búcsúnapja is. MARCZELL BÉLA SOROZATUNK AZ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜL
