A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-05-14 / 20. szám
HÍRMONDÓ Keresztények a közös Európáért Nem mindennapi esemény Királyhelmec életében, ha nemzetközi konferenciának adhat otthont. A Keresztények a közös Európáért címmel megtartott kétnapos konferenciát azonban a város lélekszámához képest kevesen tisztelték meg jelenlétükkel. A nyolc országból érkezett politikusok, egyházi képviselők, közéleti személyiségek napjaink zűrzavaros politikai légkörében — amikor a kisebbségi sors központi szerepet játszik Kelet-Európa életében — arra törekedtek, hogy keresztényi alapokon járuljanak hozzá az egységes Európa megteremtéséhez. A területi választmány elnöke, Gyimesi György eredetileg csak regionális méretű találkozó szervezésébe fogott. Ezt követően kapcsolódott be az Együttélés Politikai Mozgalom országos központja, illetve a Magyarok Világszövetsége is a rendezésbe. A mintegy 120 meghívott többsége el is fogadta az április 16—17-re szóló meghívást, hogy részvételükkel, előadásaikkal hozzájárulhassanak az európai népek közötti konfliktusok enyhítéséhez, illetve az egyenrangú partneri viszony kialakításához. Tőkés László, aki nem tudott eljönni a konferenciára, üdvözlő levelében mindenkori támogatásáról biztosította azokat a kezdeményezéseket, amelyek európai szellemben tárgyalják a kereszténység és a kisebbség problémáját. Az előadók szintén a kisebbségi kérdéssel és a kereszténység gondolatkörével fogalkoztak előadásaikban. A holland Middelkoop úr arról biztosította az érintetteket, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása — mivel azok egyetemesek — '89 óta többé már nem tekinthető belügynek. Dobos László a határok szerepének csökkentésében látja a közös Európa megteremtésének lehetőségét, Duray Miklós előadásában a társnemzeti viszony — mint a kisebbségi kérdés egyedüli konfliktusmentes, az ideálishoz közelítő— megoldásának a lehetőségét boncolgatta. Színvonalas előadásában a magyarellenesség történelmi gyökereinek keresésétől indulva jutott el ahhoz a fontos megállapításhoz, hogy a határon átnyúló nemzetrészek helyzetének megoldásával a nemzetek közötti kiegyezést kell megteremteni. Ugyancsak a kisebbségi kérdések határozták meg Csáky Pál felszólalását is, aki a széthúzás veszélyeire figyelmeztetett. A konferencia témáját szorosabban követő alőadások közül kiemelésre méltó volt Balassa Zoltáné, aki dr. Mikó Jenővel ellentétben úgy érzi, a Bibliának nincs olyan üzenete, amely a hívő embernek azt sugallná, hogy tartsa távol magát a politikától, hiányolja viszont a Biblia jelenlétét politikai életünkből, a hitet és a szeretetet, a ferdítésmentes információkat, azt, hogy nem hasznosítjuk politizálásunkban az Isten által ingyen nyújtott szellemi és intellektuális erőket. Jó lenne — mondta —, ha nem embereket gyűlölnénk, hanem azokat az eszméket, amelyeket képviselnek. Hasonló szellemben szólt Korzinszky Richárd is Pannonhalmáról, aki abból indult ki, hogy a kereszténység kultúrateremtő, és elemei felülkerekednek a nemzeti különbözőségeken, összekötve az európai népeket. Bár az egyház nem léphet fel a politikai hatalom birtoklásának igényével, tevékenységének közvetlen politikai következményei vannak, és tagjai révén nem maradhat ki a politikai felelősségvállalásból sem. Az egyház igazi lehetőségét annak egyetemességében látja. Talán a legnagyobb sikert dr. Hegedűs Loránd püspök aratta. Bravúros prédikációjának központi gondolata azt sugallta, hogy a világ, szükebben pedig Európa népeinek az agónia népeiből Isten perspektivikus népévé kellene válnia. Balassához hasonlóan ö is csak egy igazi abszolútumban, az isteni szeretetben hisz, ezért célunk az legyen, hogy isteni erővel akarjunk emberré válni, és semmiképp sem fordítva. A mélyenszántó gondolatokat kellemesen egészítették ki a Németországból érkezett Szóke János, illetve a boldrogközi származású és Kanadából 45 év után most először hazalátogató Adorjányi György közvetlen, személyes hangú, anekdotizáló stílusban előadott gondolatai. A Sárospatakon ‘91-ben útjára indított kezdeményezés a kisebbségi politizálás és a keresztényi felelősség, a hit és az etika jogalkotói és jogalkalmazói öszefuggéseit, konfliktusait elemezte. Célul a konfliktuslehetőségek minimalizálását, a nemzetek közötti kiegyezést tűzte a keresztény erkölcs szellemében. Zsebik Ildikó Kedves ünnepség ŕ--------------------------------------------------------------\ DIÁKKÖLTŐK ÉS ÍRÓK FIGYELEM!!! Az idén nyáron is sor kerül a hagyományos PEGAZUS—TALÁLKOZÓRA, Komáromban. 14—19 éves tollforgatók pályázhatnak a következő három kategóriában: 1. VERS (a beküldött írások érjék el a min. száz verssor terjedelmet; formai megkötöttség nincs) 2. SZÉPPRÓZA, DRÁMA (a beküldött munkák terjedelme legkevesebb öt — kettes sorközzel gépelt — oldal legyen) 3. TANULMÁNY, KRITIKA (pályázni lehet a tanulmány műfajába tartozó írásokkal, legkeveseb öt gépelt oldal terjedelemben) A pályaműveket három (gépelt!) példányban az alábbi címre kell eljuttatni: IRODALMI SZEMLE Michalská 9 816 21 BRATISLAVA Tel.: 07/330 072 (A. Szabó László vagy Cschy Zoltán) Határidő: 1993. június 15. A borítékra írjátok rá: "III. Pegazustalálkozó" ! A szakmai zsűri döntéséről levélben értesítjük a pályázókat. A "Pegazus Társaság" nevében: Miskó Ildikó A. Szabó László Bárány János Csehy Zoltán V_____________________________________/ Kamocsán április 18-án első ízben rendezte meg a Csemadok alapszervezete a Lukács Pál irodalmi és Kulturális Napokat. Lukács Pál, a falu szülötte, a múlt század közepén híres gyermekversíró volt, számos verseskötetet adott közre, ő volt a magyar gyermekirodalom egyik úttörője. Az ünnepség Lukács Pál sírkövének megkoszorúzásával kezdődött a helyi temetőben, utána emlékező istentiszteletre került sor a kamocsai református templomban, amelyet Vörös Béla református lelkész tartott. Az ünnepségen részt vett dr. Boros Ferenc, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének tanácsosa. Délután a helyi művelődési házban lelkes közönség előtt folytatódott a rendezvény, amelyen fellépett a kamocsai asszonykórus, és szavalatok hangzottak el Lukács Pál verseiből. Dokumentumkiállítás nyílt Lukács Pál irodalmi és tárgyi hagyatékából, és érdekes képzőművészeti kiállítást láthatott a közönség Mester Péter grafikus műveiből. Ezenkívül árusítással egybekötött könyvkiállítást is rendeztek. Vörös Péter: Kamocsától Kamocsáig címmel emlékezett meg Lukács Pálról és műveiről, Ozsvald Árpád pedig Lukács Pál költészetének nyelvújítási szavait és jelképeit ecsetelte. Közös énekléssel fejeződött be a szépszámú közönség által támogatott rendezvény. Csak remélhetjük, hogy a sikeres elsőt továbbiak is követik. -d-KALIFORNIAI CÉG intelligens és becsületes embereket keres üzleti együttműködés céljából. Kereseti lehetőség valutában! A cég képviselője minden csütörtökön 17 óra 45-kor várja az érdeklődőket a ŽELING részvénytársaság szalontermében (bejárat az udvarból) Bratislava, Panenská 7 Kérjük, ezt a hirdetést hozzák magukkal. Várja Önöket: ROBERT SMEJKAL — WORLD TEAM Tel.: 0619/36 93 A HÉT 9
