A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-30 / 18. szám
LEPOROLT HISTÓRIÁK Magaviseletből elégtelen avagy Benyovszky Móric "ivadéka" Adamec fénykorában így is "játszott"... Mottó: "Csak az lehet jó edző, Aki pedagógusnak is kitűnő..." MATT BUSBY (az 1968-as BEK győztes Manchester United edzője) A felettébb temperamentumos Jozef Adamec (jelenleg a pozsonyi Inter edzője, letiltva a kispadról) ugyanabban a faluban született, ahol a kalandos természetű Benyovszky Móric — Vrbován. Mindez ötven esztendővel ezelőtt történt. 1956 tavaszán a világhírű Bp. Honvéd szerepelt Nagyszombatban, bemutató mérkőzésen (11:1). A szemet gyönyörködtető 90 perc elnyerte az akkor 13 éves "hatrlo" (magyarra fordítva: tör-zúz maga körül) figyelmét. Sőt mi több, a találkozó után megérintette az öltözőbe vonuló Puskás "Öcsi" 10-es számú piros mezét is. Ekkkor határozta el, hogy ő is focista, nagy focista lesz. 1959-ben magára húzta a Spartak Trnava 10-es számú mezét az RH Brno ellenében az I. ligában. Rövidesen a prágai Duklához kerül katonának, ahol "dublőrével" a káprázatos tehetségű Rudolf Kuóerával (1963-ban sérült meg 23 évesen egy BEK mérkőzésen, és abbahagyta a futballt) sok fejtörtést okoznak edzőjüknek, Vejvodának. Különösen a Vltavakávézó volt hangos esténként kettőjük "alakításától." A katonacsapatban ő az egyetlen, akinek két év után is sima marad a vállpántja. 1964-ben nagy álma beteljesedéseként, a pozsonyi Slovanhoz igazol. Előzőleg óva inti őt Anton Malatinský (már akkor a Trnava edzője), hogy forróvérű természete miatt ne nagyon kísérletezzen a kékeknél. De Adamec köti az ebet a karóhoz, és hamarosan magára ölti a Slovan halványkék mezét. 1963 november és 1965 októbere között 267 napot (!) volt büntetve és számos alkalommal volt kiállítva. Többet szerepel a fegyelmi bizottság előtt, mint a zöld gyepen. A fegyelmin a 30485-ös kártya már teljesen betelt, s igy új címmel "törzskönyvezik" a fenegyereket. 1966-ban megnősül (felesége Anna Gerhátová, a Lokomotív Bratislava egykori kosarasa, és az új idényt Nagyszombatban kezdi. Malatinský befogadja a "tékozló fiút". A jószemű edző harcias, harapós csapatot formál a nagyszombati legényekből. A gárda — főleg otthon — nemigen bánik kesztyűs kézzel az ellenfelekkel. Egy alkalommal Valko úr (akkor elvtárs) a Smena sportoldalán ugyancsak elmarasztalja a "fehér angyalokat". Még azon a héten három nagyszombati játékos (Jarábek, Hagara és Adamec) keresi fel Valkót a szerkesztőségben, és szemrehányást tesznek neki ezért. Azóta Valko szerkesztő csupa "rózsaszínűt" ír Adamecékről. Adamec először 1966 nyarán nem száll be a repülőgépbe, majd ugyanezt legalább tízszer megismétli. Az 1970- es vb-ről hazatérő játékosokat türelmetlenül várják az újságírók a ruzynéi repülőtéren. Egy Stanek nevű újságíró 1969 tavaszán elmarasztalja Adamecet a Svobodné slovo című lapban, és megírja, hogy a trnavai balösszekötő idegei csak egy járási szintű bajnokságra elegendők. Ott ugyanő kellemetlen és provokatív kérdéseket is feltesz "Hatrlónak". Adamec fizikailag bántalmazta az újságírót, de a bíróságon — szemtanúk bevonásával — neki adtak igazat. A magyarok elleni kirohanásai, főleg az Újpesti Dózsa ellen játszott meccsek alapján ismertek. Különösen Noskó Ernővel (ő sem volt koszorúslány természetű) vívott párharcai maradtak meg a szurkoló emlékezetében. Az 1967-es KK döntőn (Dózsa—Trnava 2:3, 1:3) Nagyszombatban a földön fekvő Káposzta Benő lábára lépett, majd nem sokkal azután a bedobáshoz készülődő Zámbót hátulról (Hagarával egyetemben) leköpte. Az 1974-es BEK-mérkőzésen (1:1, 1:1, és a Dózsa büntetőkkel jutott tovább) — amelyet már jómagam is láttam — a keménykötésű Horváth Józsefet (a Dózsa középhátvédje volt) provokálta, megcsavarta a vádliját minden szögletrúgásnál. A második félidő hajrájában Horváth (ő sem volt kolostorból való) úgy sípcsonton rúgta, hogy percekig fetrengett a füvön. Kölönben 1960 és 1974 között 44-szer volt válogatott. A civil életben sem hazudtolta meg magát az immár ötödik x-et is elhagyó egykori vagány. Játékostársával, Jarábekkel (ő volt a trnavaiak csapatkapitánya) közös családi házban laknak Nagyszombatban. Egyszer, úgy télvíz idején, Adamec nyolcéves fia hógolyót dobott egy magasrangú katonatiszt személygépkocsijának ablakába. Mire a "góré" kissé keményebben intette meg Adamec fiát. Az apa két pofon kíséretében viszonozta az ezredes "intelmeit". Az 1993-as tavaszi idény első mérkőzését a pozsonyi Inter a Slavia ellen játszotta a mindig szeles strahovi stadionban. Adamec edző csak a közönség soraiból (eltiltását "élvezi" a kispad környékéről) irányíthatta játékosait. Az egyik újságíró kérdésére, hogy mikor láthajták ismét a pálya szélén, a kispadon, a következőket válaszolta: "Mit keresnék ott, hiszen három f... már van ott.” Ezt a játékvezetőre és a két partjelzőre értette. Egy ismerősöm váltig állítja, hogy Adamec a zöld gyepen kívül a civil életben, egy őszinte, közvetlen ember, szinte kenyérre lehet kenni. Egy biztos, ha egy semleges beállítottságú szakember Jozef Adamecet pszichoanalitikai vizsgálat alá vetné, akkor bizonyára érdekes eredmények derülnének ki. BABIÁK LÁSZLÓ