A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-04-16 / 16. szám

VÁRMEGYEHÁZA

ölelkezve egybefog, mind a mai napig "szigetnek’ hívják. A szigeten van a városi strand, a hírhedt nyitrai labdarúgópálya és a jégkorongstadion is.

YITRAN

Zobor városának, Nyitrának sok szép ódon épülete maradt fenn az elmúlt századokból. Lényegében ezek adják a Felsöváros történelmi hangulatát. A nevezetesebb történelmi épületek közé sorolhatjuk az Alsó- és a Felsőváros határán épült vármegyeházat, amelyet szinte a várhegy tövéhez ragasztottak, hiszen a török

SOROZATUNK

AZ

Xiinŕ/

TÁMOGATÁSÁVAL

KÉSZÜL

időkben épült Felső Palánkra építették. Egyes adatok szerint már 1784- ben megépült, mások a barokk stílusú ház építésének befejezését 1823-ra datálják.

Az azonban bizonyos, hogy 1777- ben a megyerendszer bevezetése vagy visszaállítása után vált szükségessé Nyitrán is a megyeháza, a megyei intézményrendszer otthonának megépítése. Addig az egyházi és világi dolgokat is a püspöki várban székelő püspök irányította. Arról viszont már pontosabb adatok maradtak az utókorra, hogy 1903—1908 között a megyeházát Czigler Győző tervei alapján szecessziós stílusban átépítették.

Egyetlen hibát a városatyák mindenképp elkövettek. Ugyanis a vármegyeháza körül folydogált a Kis- Nyitra, amely várvédelmi szempontból volt fontos egykoron, ám a század elején a nyitraiak úgy döntöttek, hogy megváltoztatják a város arculatát és a folyócskát betemetik Ennek ellenére Nyitrának azt a részét, amelyet a Kis-Nyitra az anyafolyóval össze-Am visszakanyarodva a megyeháza épületéhez; az átépítés során teljesen megváltozott a kétemeletes épület képe. Látványosságát növelte a teljesen új tetőzet és a bejárati rész homlokzata, valamint az első traktus ablakainak díszítése is.

Trianon után a megyeháza továbbra is a közigazgatás szolgálatában maradt. A neves szlovák író, Janko Jesenský 1921 és 1928 között a zsupán (szolgabíró) szerepét töltötte be itt. A régi nyitraiak szívesen mesélnek az emberséges és a kisebbségi nyelvet is bíró, s tiszteletben tartó magasrangú állami hivatalnokról. A megyeháza a második világégés után a járási, valamint a kerületi hivataloknak adott otthont. A hatvanas évek legelejétől azonban a művelődés céljait szolgálja. Könyvtár, zeneiskola, galéria és a járási művelődési ház székel benne. A híres tükörtermében, amely sok-sok jelentős magyar eseményre is emlékezik, alkalmi hangversenyeket tartanak.

Körüljárva a megyeháza történelmi épületét, az az érzésünk, hogy alapos restaurálására lenne szüksége, minél hamarabb, annál jobb. Reméljük akad majd rá pénz az ínséges időkben is.

MOTESIKY ARPÁD