A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-04-16 / 16. szám

SZABADIDŐ Husika, a mintamama A politika kiábrándítóbb, mint a pornó — mondja Staller Ilona • Ott folytatja, ahol abbahagyta A Paris Match exkluzív, eddig szokatlan fényképet közöl az expornósztárról, Stal­ler Ilonáról, azaz Cicdolináról és tavaly október 29-én született fiáról, Ludwigról. Sötétebb színre festette haját, hogy férjének jobban tetsszen, mégis fiuk születése ellenére külön élnek. Jelenleg — bármily furcsa — egyetlen férfi az életében a fia. így beszélt róla a francia képeslapban: — Ludwig Maximilien csodálatos, gyer­mek, és ón magam szoptatom. Édesa­nyám kijött hozzám Olaszországba, és sokat segít. Nagy gyakorlata van, hiszen négy gyermeket nevelt. De ón szeretném folytatni a munkámat. — Akkor hogyan fogja nevelni a fiát? — Más nevelést fog kapni, mint ón. Nekünk kevés pénzünk volt. Nélkülöztem a divatos holmikat. Ugyanaz a dézsa szolgált mosakodásra és mosogatásra. Ludwig szerencsés fesz, sok időt kívánok neki szentelni. A legjobb iskolába akarom járatni. Ő az apja után amerikai állampol­gár, miért ne lehetne akár az USA elnöke is? — Ön viszont a férjétől, Jefftöl szinte elmenekült az Egyesült Államokból, ahol élt... — Ez túlzás! Mintha én nem csinálhat­nék semmit normálisan! Az valóban tény, hogy különváltan élünk, de még mindig szeretjük egymást. Ludwig miatt viszont alaposan fontolóra kell venni a válás gondolatát. — Előzőleg jó volt a kapcsolat önök között? — Volt néhány probléma, részletkérdé­sekben, apróságokban... — Úgy tudjuk: férje ellenezte, hogy pornósztár maradjon. Ez talán nem ’részletkérdés" vagy "apróság"? — Magam is elhatároztam, hogy sza­kítok a pornó világával. Ebben nem a férjem befolyásolt. — Most egyedül él? — Nézze, Ludwig tavaly nagyon előkelő klinikán született New Yorkban, és Jeff 13 órán keresztül mellettem volt. Segített nekem a gyermekünket a világra hoznom, ő tartotta a karjaiban, és csókolta meg elsőként. Nagyon szoros kötelékek kap­csoltak minket egymáshoz. Most viszont gondolkodnom kell, döntenem kell a jövőről. — Gondolt már arra, hogyan fog a fia reagálni, ha megtudja, hogy ön a pornófilm csillaga volt? — Azt gondolom, hogy a politika világában megjelenő korrupció sokkal jobban megrendíti majd, mint az ón pornósztár mi voltom. — A politika már a múlté? — Egyáltalán nem, hamarosan válasz­tások lesznek Olaszországban. Szórakoz­tatónak találom, hogy azok, akik ujjal mutogattak rám, most börtönben vannak. Minthogy ők rács mögött vannak, nekem nagyobb az esélyem. Újból meg fogok jelenni Rómában... — Szokott határokat szabni önmagá­nak? — Minden művész magamutogató. Ha nem lennének azok, nem vállalhatnák ezt a mesterséget, hivatást. Az ón provoká­ciómnak is volt célja: az életöröm. — Emlékszik még az első szexuális élményére? — Tizennyolc éves koromban történt, fekete fiú volt, orvostanhallgató. Ő nagyon szép volt, ón pedig nagyon szerelmes. Horkolás ellen diéta? Paul Norton amerikai orvos azt állítja, hogy a nős emberek 86 százaléka horkol. De talán a valóságban nem olyan rossz az arány, ugyanis az olasz statisztikák szerint rendszeresen a népesség 28 százaléka horkol. Viszont tény, hogy az éjszakai csendháborítók az erősebb nemhez tartoz­nak: tíz horkoló férfira mindössze egy nő jut. A szakemberek általában azt javasolják, hogy a horkolók ne feküdjenek hanyatt és hason sem. Elio Lugaresi, a bolognai egyetem orvosa viszont diétával gyógyítja a horkolást. — A horkolás valódi okait nem ismerjük, de gyakran éppen a túlsúly okozza — mondja, és ezért ajánlja a pácienseinek, hogy fogyjanak le. f---------------------------------------I A CIA-munkatársai a lövöldöző áldozatai Kiszállt a piros lámpánál megálló kocsijából, kényelmesen odasétált a két kanyarodó sávhoz, s a kezében tartott puskával elkezdett belőni az ablakon át az autókban ülőkre. Hidegvérrel, szinte hanyagul — mondják a szemtanúk, noha legöbb­­jiik persze korántsem tudta meg­őrizni a hidegvérét. Kivéve a viet­nami háború veteránját, Bob Smith republikánus New Hampshire-i sze­nátort, ki alig tíz méterre ült kocsijában, s obsitoshoz illően még azt is észlelte, hogy katonai puska volt, méghozzá félautomata. S a tettesről meglehetősen pontos le­írást tudott adni: mintegy 177 centi magas, sovány, barna, bodros hajú huszonéves fehér férfi, sötét dzse­kiben és nadrágban. Látta a szená­tor, hogy odapillant az ő autójára is, de szembe nem néztek egymás­sal: "az arca teljesen kifejezéstelen volt, rezzenéstelen". A szenátor nem került igazi veszélybe: ő a város felé haladó sávban állt, a lövöldöző pedig csakis a CIA bejárata elé kanyarodó kocsikkal törődött. Két halott és három súlyosan sebesült áldozat közül négy a Központi Hírszerző Ügynökség al­kalmazottja volt, az ötödik is a ClA-épületek fenntartásával foglal­kozó cég embere. Nem csoda hát, hogy sietve megerősítették a Lang­ley nevű virginiai elővárosban lévő, tizenötezer munkatársat foglalkoz­tató épületcsoport környékének őr­zését is. A két autó egy-cgy sebesült férfival "ki is ugrott”, a bejáratig hajtva, az őrséget riasztva. Az egyikőjük, egy hatvanéves elemző, rengeteg vért vesztve kritikus álla­potbari . De mire a fegyveres őrség bármit tehetett volna, az az autók közt továbbsétáló, egy Volkswagen és a mellette álló Saab vezetőjét szabályosan főbe lövő, az előttük lévő Cadillac sofőrjét súlyosan megsebző tettes lépéseit nem is szaporítva visszament kocsijához, beszállt, és elszáguldott. A hátrébb álló autókból közben kiugorva me­nekült, aki tudott, mások mint reflektorfényben a nyúl, elbűvölten és bénultan nézték a hihetetlen jelenetet, amely olyan volt, mint egy film. S utóbb elmondták, a gyilkost láthatóan cseppet sem za­varta, hogy hányán adhatnak róla személyleírást. A szemtanúk alapján megrajzolt portréját szüntelenül mutogatják a tévékben, ott van minden újság címoldalán. Csak egyelőre ő maga nincs sehol. V__________________________ 20 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents