A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-04-16 / 16. szám

Jókai ňopok íl ÉLŐ M ÜLT 1968, a Prágai Tavasz éve öntevékeny színjátszó mozgalmunk alakulására is fel­lendítőén hatott, később azonban a vissza­rendeződés évei fékezték a merészebb szellemi kalandok létrejöttét. Főként az irodalmi színpadoknál jelesked­tek az összeállítók és a rendezők gondola­tilag merészebb és előrevivőbb produkciók megteremtésével. Ekkor jelentkezett a ko­máromi Petőfi Ifjúsági Klub Irodalmi Szín­pada A TŰZ MÁRCIUSA című összeállí­tással. Kiss Mihály rendező, az irodalmi színpad vezetője együttesével ekkor és ezt követően az irodalmi színpadok élmezőnyé­ben szerepelt éveken át. A búcsi LANT Irodalmi Színpad Szobiné K. Eszter és Szobi Kálmán vezetésével ugyancsak az irodalmi színpadi mozgalomban jeleskedett. 1968-ban Szobi Kálmán összeállításával vettek részt a fesztiválon, ÚJ SZÉLKIÁLTÓ címmel. A lévai Juhász Gyula Irodalmi Színpad a műfaj szcénikailag legkreatívabb, látvány-ze­ne és verbalitás újszerűén ható ötvözetével nemegyszer hökkentette meg a Jókai Napok közönségét és a szakmai zsűrit is. TAMAN­­GÓ TÁNCOLJ című összeállításuk a kitűnő szerkesztés, díszlet és ötletgazdag rendezés mellett (Gergely József invenciózus és szakmai hozzáértést tükröző munkája nyo­mán) kitűnő szavalókkal, színésztehetségek­kel bírt ebben az időben: Bihary Erzsébet, Kiss Katalin, Sárai Sára, Szalai Piroska, Szépe Katalin, Truchly Gabriella — a lévai Pedagógiai Iskola tanulói voltak. Juhász Gyula TESTAMENTUM-át mutatta be a pozsonyi FORRÁS Irodalmi Színpad Kulcsár Tibor összeállításában és rendezésében. A Duna Utcai Általános Középiskola diákjaiból álló együttes tagjai között találkozunk Ho­­locsy István színművész (akkor középiskolás diák), a Jókai Színház művészeti vezetőjé­nek nevével és Molnár Lászlóéval is. Ő éveken át volt a CSEMADOK Központi Bizottságának szakelőadójaként a Jókai Napok főszervezője. Személyéhez számos újítás, fesztiválszervezési ötlet és annak megvalósulása fűződik. • A színjátszó együttesek mellett a hatvanas és hetvenes években a Jókai Napok korszerű és bátor kezdeményezéseket képviselő együttesei nagyobbrészt az irodalmi színpa­dok voltak. 1969-ben még folytatódott az irodalmi színpadoknak a 'szó szabadsága" és a "gondolat igaza" jegyében zajló fejlődése. Ekkor láttuk Vas Ottónak, a Jókai Napok egyik (máig hatóan) nagy egyéniségének legjobb rendezését és színpadi szereplését — Aiszkhülösz LELÁNCOLT PROMÉTHE­USZ c. művében. A lévaiak Juhász Gyula Irodalmi Színpada KÉT VÉGTELENSÉG KÖZÖTT címmel mutatott be összeállítást, a búcsiak Illyés Gyula AZ ÉDEN ELVESZ­TÉSE c. művéből mutattak be egy előadást, Szobi Kálmán és Szobiné K. Eszter rende­zésében, míg a komáromi Petőfi Ifjúsági Klub Irodalmi Színpada ismét Kiss Mihály összeállításában és rendezésében ZENGŐ DUNATÁJ című összeállításával reagált a Csehszlovákiában lezajlott, s az itteni ma­gyarságot érintő szomorú eseményekre. A szavalok és prózamondók versenyében 42 fiatal mérte össze képességeit. Közöttük volt például Varsányi Mari is, aki ma a Jókai Színház ismert színésznője. Valamint olyan emlékezetes amatőr előadók, mint Truchly Gabriella, Laboda Anna, Jobbágy Mária, Gál (Soóky) László. Ők valamennyien — hiva­tásuknál fogva, vagy azon túl — ma is a szlovákiai magyar kultúra tevékeny emberei. A színjátszók mezőnyében a nagy múltú pozsonyi Déryné Színkör jejeskedett Her­­czeg Ferenc SZENDREY JÚLIA című há­romfelvonásos színművének bemutatásával. Az előadást Lőrincz János rendezte. A zenés-szórakoztató műfajban pedig Holubek László rendezésében Dobos—Szenes—S. Nagy. ISTEN VELED ÉDES PIROSKÁM mini-beat-musicaljét a naszvadiak játszották fantasztikus sikerrel. De volt KAVIÁR ÉS LENCSE is a lévaiak előadásában, a felejthetetlen emlékű Nagy László rendezé­sében. Amint látjuk, 1969-ben a színjátszás­ban nemigen érződött az a társadalmi sokk és tragikus kimenetelű fejlődéscsonkolás, amely a szovjet megszállást követte. 1970-ben viszont már az irodalmi színpa­dok műsorai — a címek felsorolása is elégséges utalás lehet — ebben a "szellem­ben" születtek: A CIVILIZÁCIÓ MÉGTÖRÉ­• Drob ka Géza nevével 1964-ben találkozott először a Jókai Napok közönsége. Dunai Ferenc A NADRÁG című komédiáját rendezte a CSEMA­DOK rimaszombati helyi szervezetének színjátszóival. Ettől fogva a Jókai Napok rendszeres résztvevője volt. Személyiségét, a műkedvelő színját­száshoz való feltétlen ragaszkodásá­nak emlékét megőrizzük. (archív felvétel) SE (Léva), Az EGRE ÉRJ (Pozsony), NYUGTALAN ÉNEK (Komárom), MINDEN DAL FORRADALOM (Ipolyság) — vállalva az ébredő belügyesek és pártmegfigyelők "vigyázó tekintetét". "Versben és prózában fejezték ki és tolmácsolták a fiatalok saját személyiségükön átszűrve azokat a gondo­latokat és érzelmeket, amelyeket költők, írók öntöttek formába, hogy szebbé és jobbá tegyék körülöttünk a világot..." — így ír a Nő 1970. június 8-i számában Berthánó S. Ilona a Jókai Napok után. 1971-ben hat irodalmi színpad és öt színjátszó együttes hozhatta el műsorát a Jókai Napokra. A CSEMADOK dunaszerda­­helyi, csécsi, lévai és losonci színjátszó csoportja mellett a komáromi Szakszerve­zetek Háza és a CSEMADOK helyi szerve­zetének színjátszó együttese lépett színpad­ra. A legváltozatosabb műfaji megosztásban, a dunaszerdahelyiek (rendező Molnár Já­nos) Klimits Lajos VÉRES PÜNKÖSD című kétrészes optimista tragédiáját, a csécsiek Szabó Magda KÍGYÓMARÁS című színmű­vét (rendező Koleszár István), a lévaiak Tóth Miklós KUTYASZORÍTÓ (rendező Cúth László) című vígjátékát, a losonciak Jacques Dévai zenés vígjátékát, a POTYAUTÁS-t (rendező Sáfrány István), a komáromiak pedig Lovicsek Béla EZUSTLAKODALOM című színművét mutatták be Tarics János rendezésében. Az irodalmi színpadoknál a pozsonyi FORRÁS Irodalmi Színpad Juhász Ferenc A SZARVASSÁ VÁLTOZOTT FIÚ KIÁLTO­ZÁSA A TITOK KAPUJÁBÓL című verséből készült produkcióval szerepelt. A Kulcsár Tibor rendezte előadás sokáig emlékezetes maradt a közönség és a zsűri számára is. Truchly Gabriella a lévai pedagógiai iskola elvégzése után Dunaszerdehelyen folytatta máig tartó színházalkotó munkáját. ERŐL­KÖDÉS címmel rendezte meg a Járási Művelődési Ház irodalmi színpad produkci­óját, melyben maga is színpadra lépett. Ott volt a fesztiválon Vas Ottó vezetésével és szereplésével az ipolysági József Attila Irodalmi Színpad (ÉZSAU MONDJA), Kiss Mihály rendezésében a kormáromi Petőfi Irodalmi Színpad (ŐRHELYEN). A Gépipari Középiskola Diákotthona Irodalmi Színpada Szarkáné Mészáros Zsuzsa és Kopják Istvánná rendezésében ugyancsak Komá­romból (EGY KÉZFOGAS MÉG, VÁCI MIHÁLY!) és Kassáról Havasi Péter rende­zésében az Orient Kis Színpad (Franpois Villon: SZEGÉNY FRANCOIS). 1970-ben 52, 1971-ben 47 szavaló és prózamondó lépett fel a Jókai Napokon. Közöttük Varjú Olga, az azóta Magyaror­szágra szerződött színésznő, az ugyancsak Magyarországon játszó Németh János és Antal Olga, a tévébemondó Dibusz Éva, Horváth Zsuzsa... Kulcsár Tibor a Hét 1972. június 16-i számában így összegzi a tapasztalatokat: ". .. szólnunk kell arról, hogy a Jókai Napok rendező szervei és a fesztivál válogató bizottsága dicséretes és elismerésre méltó munkát végzett; a kiválasztott együttesek meghívásában, a szervezésben és rende­zésben egyaránt tudatos műsorpolitikai szempontok érvényesültek..." Kiss Péntek József 1968—1971: Hatvannyolc után — újabb nekifutás 10 A HÉT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents