A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-09 / 15. szám
AZ UOVARDI KÁLVÁRIA Udvard nagyközség, az egykori Udvardi járás székhelyének határában, a falu közvetlen közelében áll egy magányos halom, az udvardi Kálvária dombja. Az első írásbeli feljegyzés Udvardról 1075-ből származik. I. Géza magyar király a mai kálvária dombon, az egykori Szent Márton halmon királyi kúriát építtetett. A történészek azonban feltételezik, hogy már I. István király idejében, 1021- ben létezett a királyi kúria egy része, és I. István mint Szent Márton nagy tisztelője a halmon kápolnát építtetett annak tiszteletére. A Szent Márton halmán levő királyi székhelyen — kúrián — udvarnokok szolgálták a királyt, tőlük származik a község neve "Udvard" is. 1228-ban és 1247- ben itt volt az első magyarországi jobbágylázadás a jobbágyi szolgátatások és illetékek fokozott terhe miatt. 1241 szomorú éve volt a kúriának és a falunak. A tatárhordák feldúlták, a lakosság jelentős részét legyilkolták, de az viszonylag hamarosan újjáépült. 1309-ben tartották a királyi kúrián a nevezetes udvardi tartományi zsinatot II. Tamás esztergomi érsek, valamint a nyitrai, egri és pécsi püspökök részvételével. Egyes szerzők ugyan 1307-re teszik az egyházi zsinatot, azonban a történészek és krónikások többsége 1309-et említi. A zsinaton megerősítették I. Károly Róbertét királyi jogaiban mint törvényes magyar királyt, határoztak Trencséni Csák Máté egyházi átokkal való sújtásáról annak féktelen engedetlenségéért, valamint Szűz Mária tiszteletére elhatározták az esti harangozást az Angyali üdvözlet imájának elmondásával egybekötve. Ez mindmáig fennmaradt. 1855-től 18.60-ig építették a ma is fennálló híres udvardi kálváriát az egykori királyi kúria helyén a Szent Márton halmon. A Kálvária kezdeményezője, építtetője és az építés irányítója és szervezője Kesselökeöi Majthényi Adolf egyházi jogtudor, udvardi plébános volt. A Kálvária 32 magyar holdnyi területen terül el, tervezői Dobák János és Weller Móric komáromi mérnökök voltak. Majer István kürti plébános és egyháztörténész feljegyezte, hogy a Kálvária felépítésében Udvard és számos környező község hívője vett részt, akik 12 000 szekérnyi földet hordtak fel a kálváriadomb kialakításához és 50 009 gyalog napszámos munkát végeztek annak építésén. A Kálvária dombra egy szép és hatalmas gránitkő lépcsősor vezet, mely Rumpelmayer Alajos pozsonyi kőfaragó munkája. A Kálváriát 14 állomás — stáció —, valamint Szent Márton kápolnája, a központi Kálvária nagykereszt, a harangláb, Nepomuki Szent János, Szűz Mária és Szent Anna szobrai alkotják. A feljáró lépcsőzetet Szűz Mária, Szent János, Mária Magdolna, Mária Kleofe és két angyal szobra szegélyezi. A Kálváriát 1860. szeptember 16-án szentelte fel Nagykéri Scitovszky János esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása, számos egyházi és közéleti méltóság és mintegy 40 000 hívő részvételével. A Szent Márton kápolna homlokzatán egy 1971-ben felújított (az eredeti a háború folyamán elpusztult) márványtábla emlékeztet az 1309-ben megtartott tartományi zsinat egyik határozatára. ANGYEL MIKLÓS SOROZATUNK AZ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜL
