A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-04-02 / 14. szám

MINERVA A tavaszi fáradtságról Itt a t a v a s z ! A szürke hétközna­pokból végre egy zöldellő, virágzó természetbe lépünk, ahol minden életre kel. Mivel mi, emberek is a természet récsecskéi vagyunk, mi se maradjunk ki a testi-lelki megújulás­ból. Gondjainkat ne cipeljük magunk­kal, feledjük el őket, és pozitív gondolkodásmóddal, optimista beállí­tottsággal győzzük le az örökös félelmünket, levertségünket és letar­giánkat. Legyünk kedvesek mások­hoz! A mosoly nem kerül semmibe, és másoknak is örömet szerez. Testünket meg kell tisztítanunk a télen lerakodott salakanyagoktól, amelyek a disznótoros ételek, a sok édesség, és — legyünk őszinték — a sok alkohol elfogyasztása után elárasztották szervezetünk minden sejtjét. A megújulást azzal.kell kez­denünk, hogy 1—2 napos böjtöt tartunk, amikor nem eszünk semmit, csak gyógyteákat és nyers zöldség levét fogyasztjuk. Ennek az a célja, hogy a szervezetünk megtisztuljon a téli salakanyagoktól. Ezt az 1—2 napot ki lehet bírni, és a kúrával a tavaszi fáradtság kellemetlen tüneteit is megelőzhetjük. A tavaszi fáradtságnak több oka van, nemcsak a C-vitamin hiánya, illetve a salakanyagok lerakódása okozza, hanem más vitaminok hiánya is: a B-vitaminoké, az E-vitaminé és fontos ásványi elemeké, amelyek éppen a nyers zöldnövényekben ta­lálhatók. Nagyon fontos ebben az időszakban a mozgás és a napfény is, hatására mindjárt frissebbeknek érezzük magunkat. A tavaszi fáradtság leküzdését, illetve a szervezet méregtelenítését úgy kell elkezdeni, hogy a központi idegrendszerünk programjába rögzít­jük, hogy 2—4 hétig méregtelenítő kúrát fogunk tartani. Ez alatt az idő alatt még ünnepségeken se fo­gyasszunk szeszes italt, ne dohá­nyozzunk, és a hústól is maximálisan tartózkodjunk. A természetben gyűjtsünk magunk­nak friss zöld növényi leveleket, hajtásokat, ha pedig van kiskertünk, szedjük le a zöldségek hajtásait. Milyen növények jöhetnek számí­tásba? Először is olyan gyógynövé­nyeket és gyógyító zöldségek hajtá­sait fogyasszuk nyersen, amelyek serkentik az anyagcserét, enyhén vizelet-, epe- és hashajtóak, hogy a kiürülés tökéletes legyen, és amelyek vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak. Szárított gyógynövé­nyekből előállított gyógyteákat is al­kalmazhatunk, amelyek fokozzák a zöld növények hatását. Ide sorolhat­juk még azokat a gyógynövényeket is, amelyek flavonoidokat tartal­maznak (pl. a körömvirág, a vadár­vácska), amelyek erősítik a hajszále­reket, és csökkentik a vérzékenysé­get. A legalkalmasabb gyógynövények nyers állapotban a levelek vagy a zöld hajtások, amelyek segítik az anyagcserét: a csalán, a feketeribiz­­li-levél, a torma, a bojtorjángyökér, a gyermekláncfű gyökere és szára vi­rágzás előtt. Azok a növények, amelyek C-vita­­min-pótlók: minden zöld hajtás és levél tartalmaz C-vitamint. A gyermek­­láncfü-levél és a növény virágzás előtt kétszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrom, utána már keserű. Fogyaszthatunk még vele száraz csipkebogyót, nyers káposztát, fekete ribizkét kompót formájában és csa­lánt. Ásványi elemeket és nyomelemeket tartalmazó növények: a csalán (va­sat), a zab termése (mangánt, bőrt, jódot, cinket, magnéziumot, vasat, rezet, ként, foszfort, kalciumot, káliu­mot és nátriumot), virágpor (nátriumot, káliumot, foszfort, kalciumot, magné­ziumot, vasat, klórt, ként, rezet, kobaltot és kovasavat tartalmaz), a fehér babhéj (nagyon jó vizelethajtó, és tartalmaz kovasavat, káliumot, foszfort, kobaltot, rezet és nikkelt). Itt kell még megemlíteni a csíráztatott magvakat is, amelyek nagyon sok vitamint és nyomelemeket tartalmaz­nak. A gyermekláncfű és a katángkóró nyers levele enyhén epehajtó. Ideso­roljuk még a következő növényeket: a salátaboglárka (csak virágzás előtt fogyasszuk a leveleit!), a százszor­szép levelei, a feketebodza hajtásai, a cickafark levelei, a komló vékony hajtásai, a petrezselyem levelei, a zeller levele, a vöröshagyma hajtása, a fokhagyma hajtása, a vadsóska, a gyenge kis növények és hajtások közül: az árvacsalán, az orbáncfű, a szurokfű, a libapimpó, a szappanfű, a pásztortáska, az útifüvek, a macs­kagyökér és kis mennyiségben a szemvidítófű. Hogyan járunk el a gyakorlatban? Természetesen nem mindenki tudja összegyűjteni az említett gyógynövé­nyeket és gyógyító zöldségeket, azt viszont megtehetjük, hogy olyan s a - I á t á t keverünk magunknak, hogy ehető legyen, és mindazokat a ható­anyagokat tartalmazza, amelyeket említettünk. Például ne csak csalán­levelet használjunk, mert visszataszí­tó íze van, és a sok kovasav miatt úgy serceg a fogunk alatt, mintha homokot ennénk. Ezért feltétlenül szükséges, hogy valamivel keverjük — például fejes salátával vagy a petrezselyem levelével, vagy puhább növényekkel, mint például a gyermek­­láncfű-levól. A leveleket, hajtásokat éles késsel felaprítjuk, összekeverjük, csepegtetünk rá citromlevet, és méz­zel édesítjük. Ha valaki így sem tudja elfogyasztani, akkor a felaprított vagy szétturmixozott nyers növényeket egy sűrű szövésű vásznon vagy présgép­ben átpréseljük. A nyers levelek és hajtások levét keverhetjük üdítő ita­lokkal. 1 evőkanálnyi növényi nedvet mindig 1 pohár gyümölcslével kever­jünk, és naponta 1 pohárral 3-szor igyuk. Akiknek a tavaszi fáradtságon kívül még más komoly betegségük is van, naponta 1—1,5 dl növényi nedvet is elfogyaszthatnak. Szárított gyógynövényekből a kö­vetkezőket fogyaszthatjuk: az orvosi zsályát, a petrezselymet, a cickafar­­kot, az orbáncfüvet, a csalánt, a gyermekláncfű gyökerét, az ezerjófü-14 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents