A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-02 / 14. szám
KRÓNIKA TelepüléslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN — KOMÁROMI JÁRÁS BAJCS (Bajč) Ősrégi település, amelynek a; határában rézkori lelőhelyek találhatók, Farkasdpuszta térségében már a X—XI. század fordulóján templom állott. Az esztergomi érsekség legősibb birtokai közé tartozott. Rövid időre Csák Máté zsoldosvezére Chellus is birtokba vette. A XIV. században részben Bajcs, majd Szalay uradalom, de néhány évtized után az érsekség birtokállományába olvadt be. A török időkben teljesen elpusztult, és csak a múlt század derekán népesült be újra. Korábbi időkből származó temploma elpusztult, majd romjaiból Batthyány érsek 1740-ben klasszicista kastélyt építtetett, melyet Rudnay érsek 1827-ben templommá alakíttatott át. 1831-ben gótikus toronnyal egészítették ki. Felekezeti megoszlása: 947 katolikus, 50 református, 27 evangélikus. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak és a Csemadok is (100 tag, 12 % szervezettség). A község polgármestere Bolemant László, a Csemadok alapszervezetének elnöke Michalik Erzsébet. Iskolája 1975-ben szűnt meg, utolsó tanítója Lengyel Tibor volt. A gyerekek Ogyallára és Érsekújvárba járnak iskolába. Hozzátartozik Haraszt 135, Farkasdpuszta 141, Ellető 75 és Újtag 20 lakosával. Népszámlálási adatok: 1980: 1390 lakosból 899 magyar (65 %) 1991: 1234 lakosból 857 magyar (70 %) BÁTORKESZI (Vojnice) Első említését 1263-ból keltezett szerződésben találjuk, ez időben Keszi néven szerepel. A községet 1311-ben Csák Máté martalócai felpcrzselték. 1460-ban már a Báthoryak a földesurak, és innen veszi a község a nevét is. 1609-ben a Keglovich-, majd a Pálffy-család birtoka. 1696-tól Bottyán János, Rákóczi későbbi generálisának a tulajdona, majd 1732-től ismét a Pálffyaké. Plébániája már 1562-ben létezett, katolikus temploma ennél is korábbi. Református temploma 1560 körül épült, és 1849-ben volt újjáépítve. Műemlékként van nyilvántartva a Pálffy—Erdődi-család sírjánál álló 1827- ben készült fémöntvény obeliszk, amely egyike az első ilyen munkáknak. Felekezeti megoszlása: 2168 katolikus, 788 református, 70 evengélikus. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak és a Csemadok is (300 tag, 10 % szervezettség). A község polgármestere Szabóné J. Edit, a Csemadok-alapszervezet elnöke Dolník Tibor. Iskolája teljes szervezettségű magyar iskola (12 osztály, 279 tanuló), a helybelieken kívül ide járnak a madari 7. és 8. osztály tanulói. Hozzátartozik Szentmiklós is 48 lakosával. Népszámlálási adatok: 1980: 3851 lakosból 3334 magyar (87 %) 1991: 3657 lakosból 3133 magyar (86 %) BOGYA (Bodza) Ősrégi település, már 1268-ban oklevél tanúsítja létezését. A XIV. század végén a komáromi várhoz tartozott, s ez a helyzete 1592-ben is. II. Lajos király Bogyai Kócz János három fiának ajándékozta a község egy részét. 1654-ben királyi adományt nyert a községben Vásárhelyi Mihály és Halászy István, ez időben Nemes-Bogya néven említik. 1658-ban Szente Bálint nádori adományt kap a községben, s uradalmán később a Vas családbeliek osztozkodnak. Későbbi közbirtokosok voltak: a gróf Zichy-, Kiirthy-, Cscpy-, Pázmány-, Fitos-, Király-, Antal-, Csóka-, Császár-, Füssy- és Szűcs-családok, ezek a nevek a környéken a mai napig is fennmaradtak. Másfél évszázaddal később már gróf Waldstein János, utána pedig a Sabran hercegi család kezére kerül a község, amely mai állapotában Nemesbogya és Várbogya egyesítéséből keletkezett. Temploma a községnek nincsen. Felekezeti megoszlása: 170 református, 40 katolikus. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak, és aktív tevékenységet folytat a Csemadok (89 tag, 26 % szervezettség). A község polgármestere Rácz László, a Csemadok-alapszervezet elnöke Fitos Gizella. Iskolája 1976-ban megszűnt, utolsó tanítója Polák Karolina volt. Jelenleg a tanulók Lakszakállasra járnak iskolába. Népszámlálási adatok: 1980: 456 lakosból 442 magyar (97 %) 1991: 355 lakosból 343 magyar (97 %) Közigazgatásilag hozzátartozik GELLER (Holiare) Első említését 1258-ból ismerjük, az okirat tanúsítása szerint a győri várjobbágy Pethő-család lakhelye. 1268-ban két hasonnevű települést is említenek, az egyik mint villa Gyuller a komáromi vár, a másik villa Guller a szolgagyőri vár tartozéka. 1520-ban Márk Gergelyt és Alsógelléri Pongrácot iktatják birtokba, majd később részben a pannonhalmi főapátság birtoka. 1627-ben boszorkánypörben szerepel a község neve. 1654-ben Vásárhelyi Miklós és Halászy István kap királyi adományt. A törökvilágban teljesen elpusztult és csak később népesült be újra. Alsógellér és Felsőgellér egyesítéséből keletkezett. A szabadságharc előtti időkig a Csépi-, Kürthy-, Vas-, Király- és Antal-családok voltak nagyobb nemesi birtokok tulajdonosai. Református temploma 1787-ben klasszicista stílusban épült. Felekezeti megoszlása: 266 református, 56 katolikus, 14 evangélikus. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak. Aktív tevékenységet folytat a 169 tagú Csemadok-alapszervet, amely 39 %-os szervezettségével első a járásban, elnöke Balia Mária. Iskolája 1984-ben szűnt meg, utolsó tanítója Puzsér Dezső volt. Népszámlálási adatok: 1980: 583 lakosból 565 magyar (97 %) 1991: 447 lakosból 434 magyar (97 %) BOGYARÉT (Bodzianske Lúky) A közelmúltig Bogyóhoz tartozott, így településtörténelmük is azonos. Bogyarét 1990. november 24-én önállósult. A község híres személyisége Vermes Vince, aki 1847-ben született, és mint egyszerű földműves 1875-ben saját házában iskolát nyitott, majd 29 éven át ingyenesen tanitotta a falu fiatalságát. Az ő adakozása és gyűjtése segítségével építették fel 1889-ben a templomot. 1932-ben tanítói és nevelői munkájáért a pápa Bene Meri tus aranyérdemkereszttel tüntette ki. Felekezeti megoszlása: 231 katolikus, 18 református. A magyar politikai mozgalmak közül az Együttélés van bejegyezve a községben, és működik a Csemadok is (47 tag, szervezettség 19 %). A község polgármestere Kacséra Imre, a Csemadok-alapszervezet elnöke Nagy Vilmos. Önálló igazgatású iskolája Klór Károly (1937— 1990) közkedvelt igazgató-tanító, képzőművész halála után megszűnt, és jelenleg mint a nemesócsai iskola kihelyezett, összevont 1—4. osztálya működik 13 tanulóval. Népszámlálási adatok: 1980: 314 lakosból 295 magyar (94 %) 1991: 264 lakosból 249 magyar (94 %) Összeállította: Kiss Mihály (Folytatjuk) 10 A HÉT
