A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-02 / 14. szám
FOTÓ: PRIKLER LÁSZLÓ — Közeledik a Csemadok országos közgyűlése. Hogyan összegezné a legutóbbi közgyűlés óta eltelt időszak munkáját? — Nagyon fontosnak tartom, hogy beindítottunk egy alapítványrendszert. Úgy érzem, sikerült a négy magyar politikai csoportosulást egy asztalhoz ültetni, s aztán már ők maguk jöttek rá: szükség van arra, hogy a szlovákiai magyarság érdekében az életbevágóan fontos kérdésekben együtt lépjenek fel. Az elmúlt évek során kialakult a Csemadok presztízse. Nemcsak a Kárpátmedencében élő, hanem az amerikai és ausztráliai magyarok is tudják, mit jelent a Csemadok. S ha Szlovákiába ellátogatnak az Európa Tanács és az EBEE képviselői, a mi véleményünket is kikérik az ország belpolitikai helyzetéről. Ez azt jelenti tehát, hogy a Csemadok egy picit kilépett a színfalak mögül. Nem a mindennapi politikát vállaltuk magunkra, hanem a szlovákiai magyarság jövőképét próbáljuk terjeszteni, s ebbe a kultúra és az anyanyelv ápolása is beletartozik. Az elmúlt két év során a Csemadok munkájában úgy érzem sikerült gazdaságosabb gondolkodásmódot bevinni. Végére hagytam a legfontosabbat, a legnagyobb eredményt, amelyet az elmúlt időszak alatt elértünk, mégpedig azt, hogy a Csemadok működőképes maradt. Voltak ugyan földrengések, de a szövetség munkáját nem zilálták szét. — Említette a Csemadok presztízsét. Mi lesz a Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetségének a nevével most, miután csehszlovákiai magyarok már nincsenek? — A Csemadok neve fogalommá vált. Nem lenne jó lépés, ha egy olyan nevet változtatnánk meg, amely már beivódott a köztudatba. A területi választmányok ülésein már elhangzott az az igény — s úgy gondolom ezt a közgyűlés is jóváhagyja majd —, hogy a Csemadok mint védjegy maradjon meg. A szövetség neve természetesen megváltozik, s ebben már szlovákiai magyarok fognak szerepelni. — Az országos közgyűlés napirendi pontjai között szerepel az alapszabályzat módosítása is. Ez véleménye szerint milyen lényegi változásokat jelent a szövetség további működésében? — A legjelentősebb módosító javaslatok a döntéshozó és végrehajtó szervek létrehozásával, választott szerveink létszámával, illetve formájával kapcsolatosak. Az új javaslat szerint a Csemadok három vezető tisztségviselőjét (elnök, két alelnök) nem a választmány, hanem a közgyűlés választaná meg. A végrehajtó szervek tagjai, akiknek hivatásos szakembereknek kell lenniük (főtitkár, titkárok, területi választmányok titkárai), pályázati úton nyernék el pozíciójukat. Míg a választott funkciók csak két egymás utáni időszakban lennének betölthetők, a szakmunkákat végző emberek viszont addig maradnának beosztásukban, amíg a döntéshozó szerv meg van elégedve munkájukkal. Anyagi helyzetünkből kifolyólag igyekszünk a leggazdaságosabban és természetesen a leghatékonyabban átalakítani a Csemadok szerveit. A területi és a központi szervek létszámának nagy mértékű csökkentését javasoljuk, póttagok beiktatásával a területi szinten az alapszervezeteink fórumainak létrehozásával. — Véleménye szerint a jövőben megváltozik a Csemadok szerepe? Egyáltalán milyen helyet kellene betöltenie a Csemadoknak a szlovákiai magyarság életében? — Szeretném remélni, hogy alapvető változás a Csemadok létében nem fog bekövetkezni. Programtervezetünk szerint továbbra is nyitott, kulturális, társadalmi, érdekvédelmi szervezet kívánunk maradni, mely pártállásra, vallásra, nemra, társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül tömöríti a szlovákiai magyarokat. A jövőben nagyon fontosnak tartom a meglévő közösségek ápolását, újabbak létrejöttét. Továbbá szükséges lenne a gyerekek érdekeinek a felvállalása, gyermekönkormányzatok kialakulása. A múltban már beindult a szakmai társaságok működése. Úgy érzem, fontos e társaságok és az alapszervezetek közötti együttműködés szorosabbá tétele. Továbbra is elsőrendű feladatunknak tartjuk a kultúra eszközeivel támogatni és ösztönözni a szlovákiai magyarság társadalmi önszerveződését, nemzeti identitástudatának megőrzését, ápolását, a szülőföld szeretetének elmélyítését és a hozzá való jog tudatának és kötődésének erősítését, az anyanyelv szabad használatának biztosítását az oktatás, a kultúra és a művelődés terén. Olyan társadalmi feltételek kialakítását szorgalmazzuk, melyek lehetővé teszik a nemzeti kisebbségek tagjai számára intézményeik létrehozását, anyanyelvűk és nemzeti szimbólumaik használatát, nemzeti identitásuk vállalását anélkül,
