A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-03-26 / 13. szám

általában nagyon rövid — idősza­kon belül milyen gyorsan jut el a gondolattól a megvalósításig. Jelenlegi tárlatuk a zlatnói üveggyár 1992-es őszi szimpóziu­mának anyagát mutatja be. Ezt a kiállítást egyébként a kulturális minisztérium Pro Slovakia alapja is támogatja. Természetesen arra is kíváncsi vagyok, kik vásárolják a kiállított darabokat. — Jelenlegi törvényeink nemigen teszik lehetővé, hogy vállalkozóink megengedhessék maguknak a mű­vészet ilyen irányú támogatását, hiszen maguk is komoly problé­mákkal küszködnek — mondja a tulajdonosnő. De remélem eljön az idő, amikor majd ők is támogat­hatják a művészetet. Vásárlóink köre főleg a külföldi gyűjtőkből kerül ki, akik állandó vendégeink. Na­ponta körülbelül 50—60 látogató fordul meg nálunk. De kapcsolat­ban vagyunk németországi, svájci kiállítótermekkel és a bécsi galéri­ával is. S máris a kapcsolatoknál tartunk. Ez a rokonszenves házaspár va­lóban komolyan vette a forradalom gondolatait: nyitni a szomszédok, a világ felé, bemutatni a világnak Szlovákia művészetét, de a világ művészeti értékeit is bemutatni nálunk, hogy ne szigetelődjünk el. Rengeteg tervük van, amelyet más államokkal együttműködve szeret­nének megvalósítani. Például tár­latot készülnek nyitni az ausztriai Bernbach város üveggyárának munkáiból, majd egy nagyszabású holland—szlovák kiállításra készül­nek, amelynek magyarországi és osztrák résztvevői is lennének... A Pozsonyi Magyar Kulturális Köz­ponttal ugyancsak kapcsolatot sze­retnének teremteni. Rengeteget dolgoznak, hiszen a galéria vezetésén kívül vállalkozói, külkereskedelmi és propagációs tevékenységet is folytatnak, sőt — megrendelésre — belsőépítészeti terveket is készítenek. A házaspár a Szlovákia kulturális örökségének a megőrzéséért indí­tott kampányban is részt vesz. Jelenleg a borinkai barokk kápolna megmentésén fáradoznak: pénza­dományokat gyűjtenek. Mint mond­ják, a lényeg az értékek megmen­tése, függetlenül attól, hogy azok Komáromban vagy Csapon talál­­hatók-e. Jelszavuk az optimizmus. — Nem szabad megengednünk, hogy bárki is kedvünket szegje — mosolyog Éva Vachálková. — Azért alakítottuk ezt a galériát, hogy a közönséget szolgáljuk. Szí­vesen látunk mindenkit, azokat is, akik éppen kiállítani szeretnének nálunk — mondja végül Jozef Vachálek. MELAJ ERZSÉBET Prikler László felvételei PÁLYÁZAT A Magyar Ifjúság Érdekeit Védő Szövetség és a TAN Kapuja Buddhista Főiskola pályázatot hirdet a Keleti filozófiák és kultúrák iránt érdeklődő tanulók és dolgozó fiatalok számára a kővetkező témákban: 1. A buddhizmus kialakulása 2. A buddhizmus alaptanításai 3. A hinajána és mahajána buddhizmus szétválása 4. A mahajána buddhizmus kialakulása 5. A mahajána buddhizmus tanításai 6. A buddhizmus és hinduizmus kapcsolata Indiában 7. A buddhizmus elterjedése Indiában 8. A zen-buddhizmus kialakulása 9. A zen-buddhizmus alaptanításai 10. A zen-buddhizmus kínai története 11. A zen-buddhizmus elterjedése Kóreában 12. A japán zen-buddhizmus története 13. A zen missziója a nyugati világban 14. A tibeti buddhizmus kialakulása, Padma­­sambhava alakja, szerepe, az első királyok 15. A buddhizmus és a Bon, a fordítók második hulláma, a fontosabb iskolák 16. A pap-királyság kialakulása, a Dalailáma helyzetének megerősödése 17. Körösi Csorna Sándor munkássága A munka terjedelme min. 10—15 gépelt oldal legyen. Kérünk Benneteket, hogy a tanulmány végén tüntessétek föl a felhasznált forrásmun­kákat. A pályamunkához rövid életrajzot kérünk hozzácsatolni. A pályázat elkészítésénél legyetek figyelemmel a következő szempontokra: India és az érintett országok történelmi helyzete a buddhizmus kialakulása korában; az adott kor vallástörténeti és kulturális háttere; a választott témakörhöz legszorosabban kapcsolódó tanítások ismerte­tése. Beküldési határidő: 1993. április 15. A legjobbnak (télt pályamunkák szerzőit a Buddhista Főiskola felvételi vizsgára hívja meg, amire május végén kerül sor. A pályázat nyertesei a felvételi vizsgán kedvező elbírálás­ban részesülnek. Ha kiemelkedő a pályamunka, a résztvevő fölvételi nélkül is bekerülhet a főiskolára! A pályázaton résztvevők a szövetség által értékes díjakban részesülnek, valamint a MIÉSZ által 1993 nyarán szervezendő Nyári Szabadegyetemen kedvezményes áron vehet­nek részt. Cím: MIÉSZ, 816 36 Bratislava, Pražská 11 tel.: (07) 495—674 Bővebb felvilágosítást ezen a elmen, illetve telefonszámon kaphattok. Színházi esték Átlapozva a Pesti Műsor című magazint, elénk tárul a magyar főváros kulturális élete, de azt is megtudjuk belőle, hogy az utóbbi években hány új színház és színházi formáció keletkezett. Ezeknek egyi­ke a Budapesti Kamaraszínház, mely változatos dramaturgiája mel­lett egy új játékteret is felfedezett a maga számára. Óbuda fölött, a kiscelli magasla­ton áll a hajdanvolt trinitárius rend klastroma és temploma. A klastrom épületében ma a Kiscelli Múzeum kapott hajlékot, s négyzet al^kú udvara nyáresti hangversenyek szín­teréül is szolgál. A súlyosan sérült templom belső terét csak nemrég állították helyre. Ezt a "termet" szemelte ki magának a Kamaraszín­ház igazgatósága s már tavaly májusban megtartotta előadásainak első, mintegy tíz estből álló blokk­ját. Az őszi előadások idejére tovább Pesten javult a helyzet, mivel a "terem" padlófűtést kapott, a játéktér pedig új elhelyezést. Ez hát Budapest legújabb szín­házterme, mely kopársága és vako­latlan falai folytán egészen rendkí­vüli atmoszférával rendelkezik. Ezt a kimondottan rusztikus hangulatot a jó darabválasztás is kiemeli. Budapest színházi élete mindenkor híres volt Shakespeare kultuszáról, s így alig akad évad a nagy angol valamelyik darabjának bemutatója nélkül. A Kiscelli Romtemplomban májusban a mélységesen keserű és kiábrándult Athéni Timon tragédiája elevenedett meg, míg ősszel a trójai háború körüli eseményeket boncol­gató színmű, a Troilus es Cressida. Parádés szerepostású volt mindkét produkció. Ugyancsak Budán, a Várpalota közelében áll a Karmeliták hajdani klastroma. Az épület történelmi nevezetessége, hogy miután kalapos királyunk, 11. József feloszlatta a rendet, az épület templomtere Vár­színház néven színházzá lett átala­kítva, mégpedig a pozsonyi Kem­­pelen Farkas tervei alapján. Az is történelmi tény, hogy ebben az épületben került sor 1790-ben az első magyar nyelvű színházi előa­dásra. A háború ezt az épületet sem kímélte. Helyreállítása óta ez lett a Nemzeü Színház kamaraterme. Nagyon szeretem ezt az intim hangulatú termet. Most Thornton Wilder remekének, A mi kis váro­sunknak az előadását élvezhettem itt. Az élményt csak fokozta a parádés szerepostás. Olyan egyéni­ségek szerepeltek benne, mint az azóta elhunyt Mensáros László, Tolnay Klári, Kállai Ferenc és a végtelenül szimpatikus ifjú pár, Götz Anna és Öze Áron. A Nemzeti Színház legfrissebb produkciója Friedrich Schiller drá­mai költeményének, a Don Carlos­­nak az alaposan lerövidített formája. Az előadás csalódást okozott szá­momra. Az a "Sturm und Drang" hevület, mely Schiller ifjúkori mű­veinek legjellegzetesebb vonása, itt és most erősen meg lett zabolázva. Az előadás végén Szerb Antalnak kellett igazat adnom, aki azt állí­totta, hogy a mű maradandóságát II. Fülöp és Posa márki alakjának köszönheti. Hát igen, bármilyen jól játszott is az ifjú Végh Péter Carlos furcsa jelmezében, emlékezetemben Bessenyei Ferenc szenvedő Fülöpje és Rubold Ödön lánglelkű Posája fog megmaradni. A Madách Színházban Molnár Ferenc sziporkázóan szellemes da­rabja, A testőr — Huszli Péterrel a címszerepben — igazi önfeledt szórakozásban részesített. VARGA JÓZSEF A HÉT 9

Next

/
Thumbnails
Contents