A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-19 / 12. szám
FELTÉTELEK Teljesen hihetetlennek tűnt, hogy egy FIAT-Uno évi CASCO-biztosítása harmincezer korona. Pedig így van. Ezt a legilletékesebb helyen, a biztosítóban mondták. A hölgy, látva megdöbbenésemet, hozzátette: az ön előtt álló férfi százezer koronát fizet majd a Mercedeséért. Jobban szemügyre veszem a Mercedes-tulajdonost. Harminc-harmincöt év körüli, divatos dzsekiben, farmernadrágban. így néz ki egy újgazdag, állapítottam meg magamban, s még egy darabig nézem az éppen távozó férfiút. — Anyu, vegyél nekem egy joghurtot! — kéri az édesanyját egy nyolc év körüli fiúcska az üzletben. Az anya tagadólag rázza a fejét: Nem lehet. A gyerek köti az ebet a karóhoz, az asszonyka meg halkan magyarázza, hogy nekik túl drága a nyolc korona hetven filléres joghurt. — Akkor Twixet vegyél — alkudozik a gyerek. — Olyan finom lehet. A tévében is szoktam látni. A Twix majdnem tizenhat korona. Az édesanyja azt is drágának tartja. A kisfiú dühében a bevásárlókocsit rugdossa. A fiatalaszszony alig hallhatóan állapítja meg: ök, sajnos nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy külföldi joghurtot meg csokoládét vegyenek. r Es ők hogyan boldogultak? Érdeklődéssel lapozom a Magyar Világ Kiadó gondozásában kiadott riportkötetet. Az És ők hogyan boldogultak? című kiadványban a Magyar Hírek munkatársai főleg olyan magyarokat szólaltattak meg, akik szinte nulláról indulva fergeteges karriert futottak be a világ gazdagabb országaiban. A szerző elsőként az ausztráliai magyarok néhány kiemelkedő alakját mutatja be. Állítólag Ausztrália lakosságának 0,3-ét teszik ki a magyar nemzetiségűek. Schaffer Frigyes, a délausztráliai kormány nemzetiségi ügyek bizottságának egyik vezetője úgy fogalmaz, hogy a koalák földjén élő magyaroknak két csoportja létezik: Az egyik csoport politikailag aktív, tagjait érdekli, mi van otthon és a világban, s eszerint osztódnak meg. A másik csoportot a családi boldogulás érdekli, közülük kerülnek ki a hazajárók tömegei. A kormányhivatalnok szerint azoknak jó Ausztráliában — s nemcsak ott —, akik képesek változtatni és a változásokat elfogadni. Ez a mondat valószínűleg érvényes arra a kolozsvári diákra is, akiből felnőttkorára New York egyik leghíresebb vendéglőse lett. A továbbiakban a könyvben vall magáról a híres magyar származású bélyegtervező, aki London egyik legelőkelőbb negyedében él. Svédországban letelepedett magyar üzletemberek mondják el mi mindennek köszönhetik a sikert, az anyagi jólétet. Lapozgatom a könyvet. Újból elolvasom a történeteket, megnézem a fotókat. Magabiztos öregurak mosolyognak a világ.ba. Valamennyi történet hőse elmondja milyen regénybe illő kalandok árán jutott ki Magyarországról a háború után, vagy 1956-ot követően, aztán odakinn keményen, szívósan dolgozott s ez meghozta gyümölcsét. A feltételekről, amelyek között a "csúcsra" jutottak, vajmi kevés szó esik. Csupán az egyik svédországi üzletember jegyzi meg, nehéz Magyarországgal üzletet kötni, mert ott még túl nagy a bürokrácia. Azok tehát, akik azzal a szándékkal forgatták e könyvecskét, hátha sikerül valami hasznos tanácsot kapniuk ahhoz, hogy a piacgazdaság feltételei között hogyan váljanak sikeres üzletemberré, menedzserré stb., biztosan csalódtak. Mert: Nálunk teljesen más a helyzet Az adóhivatalban egy maszek zöldséges dühöng. Remegő kézzel mutogatja mennyi adót kell befizetnie a múlt évre. Hadarja az összegeket. Én csak az útadót jegyeztem meg. Az huszonnégyezer korona. A zöldséges szinte leroskad a folyosón álló padra. Azt mondja, eddig nem volt oka a panaszra. Négytagú családja szépen megélt abból, hogy kitermelték a zöldséget, amelyet teherautón szállítottak Csehországba. Már megvoltak a kapcsolataik a csehországi piaccal. Két éven keresztül jól ment az üzlet, de most mi lesz? Teszi fel kétségbeesetten a kérdést. Ilyen magas adók és ilyen magas árak mellett már nem érdemes zöldséget termelni és szállítani. Hiszen most már drága a fólia, a vetőmag, az energia. Ha nem zöldséget vet a kertjében, akkor mit? A föld nem maradhat parlagon. S ha visszaadja a vállalkozói engedélyét, mi lesz a családjával? Mihez kezd a felesége, a két lánya, akik a középiskola után nem tudtak elhelyezkedni, ezért megtanulták a zöldségtermesztés csínját-bínját? Ez a maszek csak egy a sok közül. Valószínűleg több társát hasonló kérdések fogalkoztatják. Magánkézben lévő butikok, üzletek zárják be kapuikat. Tulajdonosaik vagy más vállalkozásba kezdenek, vagy sorba állnak a munkanélküli segélyért. Persze akadnak olyanok is, akiknek nem okoz gondot évi százezret kifizetni az autó biztosításáért. Félő viszont, hogy ilyen feltételek között egyre többen olyan helyzetbe kerülnek, mint az a fiatalasszony, aki fülig pirulva próbálta megmagyarázni csemetéjének, nekik a drága külföldi joghurtra meg a csokoládéra nem telik. KAMONCZA MÁRTA A HÉT' 1
