A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-03-12 / 11. szám

MINERVA A beszélő újság feltalálója 100 éve hunyt el Puskás Tivadar A londoni Brothers Woaring céghez 1869 nyarán egy ismeretlen 25 év körüli fiatalember kopogtatott be. Messziről, idegen országból jött, és állást keresett. A cégnek érdekeltségei voltak a magyar­országi vasútvonalak építésénél, oda kellettek elsősorban emberek. Amikor a szerény fiatalember bevallotta, hogy ő tulajdonképpen magyar, és szívesen vállal munkát az otthoni vasútépítésnél, kapva­­kaptak a magyarul és angolul kitűnően beszélő jelentkezőn. így kezdődött Puskás Tivadar (1844— 1893), a nagy magyar feltaláló, vállalkozó és szervező csodálatos pályafutása. Né­hány óv múlva már a magyarországi vasútépítési munkálatok teljhatalmú veze­tője. Ilyen karrier még a nagy londoni vállalatok mozgalmas eletóben is rendkí­vüli volt. És mégis... a rábízott munkálatok befejezése után búcsút vesz Londontól, kilép a Woaring cégtől. Az utazók, világlátók vére és szenvedélye hajtja, nem tud megmaradni egy helyen, bármilyen kedvező életkörülmények között van is. Amerika, a korlátlan lehetőségek és ismeretlen ígéretek hazája merül föl képzeletében. Csomagol, s mintha egy rövid, párnapos kirándulásra indulna, áthajózik az újvilágba. A szerencse ismét mellé áll, s az aranyláz idejében a legnagyobb és legirigyeltebb kincset nyújt­ja kegyencónek — az aranyat. De az aranybánya is csak addig érdekli, amíg valami érdekesebbre nem bukkan. Percek alatt megfeledkezik mindenről, amiért előbb még lángolóan lelkesedett. Tervek gomolyognak agyában, s fáradhatatlanul tör azok megvalósítására. Központi táv­íróhálózatot tervez, melyet Brüsszelben akar felépíteni. Megindítja a szervezési hadjátatot — mennyire szereti az emberi cselekvésnek ezt a szerteágazó, minden­re kiterjedő feszültségét —, de máris elejti tervét, amikor a telefon feltalálásának hírét hallja. Határokat, korlátokat nem ismerő képzelete egy pillanat alatt átlátja az új találmány óriási lehetőségeit. Amíg Bell és Edison csupán csak játékszert látnak az elektromágnes alkalmazásában, Pus­kás előtt már a központi telefon kapcso­lótáblái bontakoznak ki, emberek beszél­nek egymással, hírek száguldanak a központ közvetítésével... Negyedmillió magyar korona az ára Edison "játéksze­rének", viszont az első telefonközpont Párizsban néhány óv múlva 3 millió frankért cserél gazdát. Puskás jövőbe látó sejtései tehát valóra váltak. A szerencse ismét a vállalkozó magyar mellé állt. A központi telefon új gondolatot ébreszt benne: beszélő telefonújságot szeretne létrehozni. Milyen nagyszerű is lenne, ha az öregek és betegek a lakásukon vagy a kórházban hallhatnák a legújabb híreket, talán... talán még szórakoztatni is lehetne őket... Nem sokat töpreng, nyomban hozzálát a kísérlethez. Eleinte azt gon­dolja, hogy 30—40 telefon hallgathatja a központban felolvasott híreket, de szeret­né szaporítani a kapcsolásokat. Erősíteni kell a hangokat! De hogyan? Bármi módon is meg kell oldani! Hangmultiplikátora minden várakozáson felül nagyszerűen működik. Ezres telefonkapcsolásokat ki tud elégíteni, minden szó tisztán érthető. Életének ezt a nagyszerű és legkedve­sebb gondolatát itthon akarja megvalósí­tani. Inkább lemond a kecsegtető nagy anyagi sikerről, de az elsőbbséget, az első beszélő újságot hazájának adja. Itthon fog először megszólalni a hírköz­pont: "Halló, a telefon-újság híreit olvassuk feľ. És 100 óve 1893. február 15-ón valóban megszólalt a telefonhírmondó, a beszélő újság. A feltaláló legszebb álma teljesült: magyarokhoz szólt magyarul. "Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvö­zöljük oly szokatlan módon, mely páratlan az egész világon..." Puskás Tivadar alkotni akaró, szervezni tudó, kiváló műszaki — gazdasági szak­ember, nagy kísérletező volt, aki az akkori idők technikai lehetőségeit jól ismerte és alkalmazta is vállalkozásaiban. 49 éves korában, egy hónappal a telefonhírmondó beindítását követően 1893. március 16-án halt meg. Ezt a hírt elsőnek a beszélő újság közölte hallga­tóival aznap reggel. Magával vitte sok-sok tervét és álmát, amelyeket már csak nekünk, magyaroknak tartogatott. Dr. Lengyelfalusy Tamás \ KALIFORNIA A "REKORDER" Hetven jelentős földrengés volt tavaly a világon Az Egyesült Államokban a napokban közzétett geológiai fölmérés szerint 1992- ben 70 "jelentős" földrengést észleltek a világ különböző pontjain — ebből tízet az USA-ban, s azon belül kilencet Kaliforniában. "Jelentősnek" az a földrengés minősül, amelynek erőssége eléri a Richter-skála szerinti 6,5-ös fokozatot, vagy ha ennél kisebb erősségű, akkor emberéleteket követel, és jelentős anyagi kárt okoz. A hetven földrengés közül 21 minősült "nagyobbnak", vagyis elérte vagy meg is haladta a Richter-skála szerinti 7-es erősséget. 1976 óta ez volt a legtöbb "nagyobb" földrengés egy év leforgása alatt. Tavaly a legerősebb földrengés (7,6-os fokozatú) az volt, amely június 28-án rázkódtatta meg a Mojave sivatagot Los Ange lestől keletre. Negyven esztendeje ez volt a legerő­sebb földmozgás Kalifornia állam terüle­tén. Világméretekben a tavalyi 70. föld­rengés valamivel meghaladta a sokéves átlagot és az előző évi jelentős rengések számát is. 1992-ben 3500 ember halálát okozták földrengések, valamivel többet, mint az előző évben, de a sokéves átlagnál kevesebbet. A legtöbb halálos áldozatot tavaly a december 12-i indonéziai föld­rengés követelte — szám szerint mintegy 2200-at. Harminc éve készítenek részletes sta­tisztikát a földrengésekről. Ezek szerint évente átlagosan 60 "jelentős" rengést észleltek, s a halálos áldozatok száma elérte az évi tízezret. V______ 14 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents