A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-03-12 / 11. szám
mm HÍRMONDÓ kapna helyet az emeleti, kb. 80 hallgatót befogadó kollégium és a földszinti tanácskozó termek, klubok. A 2. épülettömbben helyeznénk el a tanári lakásokat, mivel sok északi vendégtanár érkezne hozzánk. A későbbiek folyamán könyvtár, színházterem, kézműves műhelyek is helyet kapnának az Akadémia épületében. — Az épület felújítása után mennyiben változik meg az Akadémia tevékenységp? T.K.: — Amíg az Óvóképző Főiskola ad otthont az Akadémiának, addig ősszel és tavasszal szervezünk egy-egy tíznapos programot, ezenkívül egy hosszabb nyári építőtábort, és időközben egy-egy hétvégén is összejövünk. Ezenkívül hétfőnként tartunk előadásokat a környékbeli érdeklődőknek. Az épület felújítása után egyéves bentlakásos képzést indítanánk. Nyolc hónapos periódusban az anyaországbeli és a határokon túli magyar fiatalok részére tartanánk intergraduális képzést, ami annyit jelent, hogy erre az időre a fiatalok megszakítanák egyetemi tanulmányaikat, hogy nálunk bővítsék ismereteiket. Képzésünknek négy alapterülete lesz: kultúra, környezetvédelem, szociális ismeretek és intenzív nyelvi képzés. Akadémiánkra elvileg bárki (nem csak egyetemisták) jelentkezhet, akit érdekel valamelyik terület. Felvételi és záró vizsga, bizonyítvány, nálunk nem létezik. Nincs mester és tanítvány, hanem egymástól szeretnénk minél többet tanulni! Lesz egy kötelező óraszám, a felsorolt területek, témák közül pedig mindenki maga választhatja ki a neki szimpatikusát. Az elmeleti oktatás kiegészül gyakorlati foglalkozásokkal, az utolsó hónapban pedig tanulmányutakat szervezünk Dániába, illetve a magyarlakta vidékekre. Fontosnak tartjuk, hogy a bentlakó közösségek minden tevékenységet (beleértve a főzést, takarítást stb.) együtt végezzenek, hogy még inkább megtanulják tolerálni egymás másságát. A fennmaradó négy hónapban nemzetközi műhelyt szeretnénk kialakítani olyan külföldi fiatalok részére, akik jobban meg akarnak ismerni bennünket — magyarokat. — Végül is ti valamiféle teljességre törekedtek ezekben a feszültségekkel teli időkben... R.J.: — Az emberi teljesség a népiségtöl az egyetemességig ívelő szerves gondolkodásmóddal írható le. Vagyis építő elemként kell gondolnunk a nepiség megmaradását, hiszen az az egyetemes emberiség javát szolgálja! Fontos, hogy a népek megtalálják önazonosságukat, és egymással barátságban — a sajátosságok dialógusát megvalósítva építsék a közös jövőt! (Miskó} Fotó: a szerző 1 -1« Kultúra határok nélkül A Pozsonyi Magyar Kulturális Központban ezúttal is februárban ismertették a sajtó munkatársaival a Prágai Magyar Kulturális Központ, a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ, a bécsi Collegium Hungaricum és a budapesti csehszlovák kulturális központ terveit. Az idén a politikai változásoknak, realitásoknak megfelelően úgy módosult ez a talán már hagyományosnak is nevezhető sajtótájékoztató, hogy a csehszlovák kulturális központ helyett immár a Budapesti Szlovák Kulturális Intézet terveiről tudtunk meg részleteket. A sajtótájékoztatón Magyarország megbízott szlovákiai ügyvivőjén kívül ezúttal is részt vett Fekete György, a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára, s a szlovák kulturális minisztérium is képviseltette magát két fontos beosztású munkatársával. Fekete György érdekes előadást rögtönzött a magyarországi kultúra helyzetéről és a magyar kulturális politika külföldi orientációjáról. Bevallotta: Magyarország rájött arra, hogy helyenként többet tud mondani Közép-Európának, mint Nyugat-Európának. Ezért kívánja javítani és megerősíteni a közvetlen szomszédaival tartott kapcsolatokat. A kultúrában — függetlenül a politikai széljárástól — egyébként is jók a két állam kapcsolatai. A Budapesti Szlovák Kulturális Intézet igazgatója, dr. Karol Wlachovsky — aki itt egyben a csehszlovák kulturális központ utolsó igazgatójaként szerepelt — eredményes tevékenységről számolhatott be, s az intézmény változatos idei tervét is összefoglalta. Annak ellenére, hogy Prágából tavaly már nem kaptak anyagi támogatást, 364 rendezvényt szerveztek Magyarország egész területén. Megtudtuk tőle, hogy az intézmény kötelességének tartja, hogy a Szlovákia területén élő nemzetiségek kultúráját is rendszeresen bemutassa a magyarországi érdeklődőknek, de a magyarországi szlovákok életéről-kultúrájáról sem feledkezik meg. Gindeléné Bencsko Klára, a Prágai Magyar Kulturális Központ igazgatója szintén kiemelte, hogy az általa vezetett intézmény — hagyományos tevékenységén kívül — a nem Magyarországon élő magyarok, tehát a magyar nemzetiségek művészetét is felkarolja, bemutatja. A bécsi Collegium Hungaricum tevékenysége dr. Balázs Béla igazgató elmondása alapján főleg tudományos konferenciák, szimpóziumok, filmvetítések stb. rendezésében nyilvánul meg. A "kollégium" persze az épületében lakó ösztöndíjasok támogatásában is jelentős szerepet játszik Figyelemmel kíséri pályájukat, és (pl. az intézmény évkönyvében) publikálási lehetőséget is biztosít számukra. Olvasóink természetesen a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ munkájáról tudnak a legtöbbet, hiszen az intézmény fontosabb rendezvényeiről lapunkban rendszeresen beszámolunk. Igazgatója, Sunyovszky Szilvia elmondta, hogy az idén is eddigi munkájukra szeretnének építeni, s a magyar kultúrát továbbra is Szlovákia egész területén fogják népszerűsíteni. Tervbe vették például, hogy az év folyamán a szlovák nemzetébresztés fellegvárában, Turócszentmártonban rendeznek magyar napokat. (melaj) Fotó: Prikler László Sokrétű, ötletes műsorok A pozsonyi osztrák nagykövetség februári sajtótájékoztatóján elsősorban az 1993-as kulturális programokról esett szó: vagyis arról, hogy mi mindent kínál az idén Ausztria a kultúrakedvelő szlovákiai lakosságnak. A meghívott vendégek meglepetve hallhatták, milyen gazdag, sokrétű és ötletes műsorral készülnek szomszédaink — nemcsak Pozsonyban, hanem Szlovákia más városaiban is — kultúrájuk és nyelvük bemutatására, népszerűsítésére. A nagykövetség terveit Stella Avallone kulturális attasé ismertette. A kínálat tarka: előadások, német nyelvtanfolyamok, hangversenyek, kiállítások, szemináriumok, szimpóziumok, színházi előadások, irodalmi estek stb. A nagykövetség a Classics nevű koncertirodával is együttműködik; ennek képviselője, Walter Herbich ismertette az intézmény koncepcióját. Rokonszenves előadásában Pozsony három nyelvű kulturális örökségéről is beszélt: erre a hagyományra, háromnyelvűségre szerinte építeni kell. A sajtótájékoztatón jelen volt egy bécsi művészvendéglő bűbájos tulajdonosnője is, aki elmondta, hogy tíz éve működő "Kakukkfészek" nevű vendéglőjében a világ valamennyi tájának előadóművészei — táncosai, színészei, zenészei —, festői megfordulnak Most a szlovákiai képzőművészeknek és zenészeknek hozott meghívást... A sok színes program felsorolása közben az osztrák kulturális attasé többször is nyomatékosan kijelentette: programjaikat szponzorok nélkül elképzelhetetlen megvalósítani, ezért arra kéri a szlovák felet, hogy legalább társrendezőként segítsen érdekes terveik, elképzeléseik megvalósításában. (melaj) A HÉT 9
