A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-02-26 / 9. szám
A Baldácsv kastély Bélán Párkánytól 10 km-re, a bélal dombok egyik völgyében fekszik Béla falu. A török hódoltság alatt a falu (Béla és Nagy-Béla) teljesen elpusztult. A XVII. század végén kezd újra benépesülni, de még 1732-ben Is csak mint puszta szerepel, mely Terstyánszky János Esztergom vármegyei alispán birtoka. Terstyánszky lakóhelyéül egy régi romos kastélyt állít helyre. Hogy pontosan mikor épült az a kastély, nem tudni. Bél Mátyás 1735-ben a következőket Írja róla: "Hogy milyen kiváló alkotás lehetett régen a ház, azt most a faluban látjuk. Ugyanis törmelékek és romok máig megvannak." 1770-ben Török András generális — neve az esztergomi vármegyeháza emléktábláján is olvasható — feleségül veszi Terstyánszky János fiának özvegyet, és belekezd Bélán egy nagyszabású építkezésbe. Megbízza Mayer Jakab esztergomi építőmestert a kastély kibővítésével. Mayer pár évvel korábban Esztergomban a Bottyánpalota átépítési terveit készítette el. A két épület homlokzata között erős hasonlóság fedezhető fel. A bélal kastély a franciaországi vidéki barokk stílusát követi. Az építkezést a kápolnával kezdi. Ennek belső térmegoldása érett barokk. A nagyságát tekintve templomnak Is nevezhető épületet 1780-ban szentelik fel. (Jelenleg szépen helyreállítva a falu templomául szolgál.) Török András halála után az újra, megözvegyült Bormasztinl Éva eladja a kastélyt a birtokkal gróf Szerdahelyi Pálnak. Tőle 1834-ben egy házasság révén a korzikai eredetű Baldaccl (vagy Baldácsy) csa-SOROZATUNK AZ t-3 TAMOGATASAVAL KÉSZÜL Iád kezébe jut Baldácsy Antal a birtokbavétel után szinte várszerüen kibővíti az épületet; fallal és árokkal veszi körül, őrséget tart és valóságos kényurává válik a környéknek. A kastély berendezéséről 1912-ben Dvilahy Géza a következőket irta: "A dúsgazdag fóúr hatalmas parkkal körülvett palotájának termeit az akkori idők hírneves festőivel festette ki. A leginkább klasszikus és mithológial tárgyú freskók még ma is épségben megvannak. Messze földről, vagyont érő ritkaságok, kínai és japán régiségek, bútorok, fegyverek és kincsek voltak itt felhalmozva, s képtára egyike volt a régi mesterek műveiből válogatott leggazdagabb mútámak." Az uradalom utolsó tulajdonosa a báró Ullmann család volt. Ullman Adolf vette meg a kastélyt 1910-ben, majd 1925-ben bekövetkezett halála után az fiára, Györgyre szállt. György nevéhez fűződik a Muzsla felől a faluba vezető út mentén állított Szent Kristóf emlék, melyet egy szerencsésen végződött kocsibaleset után hálából állíttatott a báró 1939-ben. (A faluban levő másik szobor 1758-ban készült Nepomuki Szent Jánosról.) Ullmann György 1945-ben kényszerült elhagyni az országot lányával, a ma Svájcban élő Erzsébettel. Es ml történt a háború után? A kastélyban két évig mezőgazdasági Iskola, majd javítóintézet működött Ezután 1990-ig raktárnak használták, mígnem annyira tönkrement az épület, hogy életveszélyessé vált. A bútorokat és a könyvtárat még a háború alatt széthordták, illetve fölgyújtották, ami megmaradt az gondozatlan, teljesen elvadult... MEZEI ATTILA
