A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-02-26 / 9. szám
MINERVA A TERMESZETGYOGYASZ (VÉGRE) VÁLASZOL Dr. Kiss László "Szembenézés helyett: Egy irányba nézzünk!" című írására válaszolok, amely az A HÉT 1992, 44. számában jelent meg. Nagyon boldog vagyok, hogy akadt végre egy orvos, aki írásba foglalta elképzeléseit a természetgyógyászatról. Továbbá örülök annak, hogy a természetgyógyászatot aktuális témának tartja, mivel az első fejezetben azt írja, hogy a "gyorstalpaló tanfolyamok" és egyes gyógynövényes kézikönyvek nem elegendők arra, hogy már valaki másokat is tudjon gyógyítani. Nagyon helyes. Egyetértek vele, mert azt, amit az előadó 30 évig tanult — és itt nemcsak a főiskolai évekre és a szakatesztációkra gondolok, hanem az élettapasztalatokra és az igazi önképzésre is —, nem lehet 3 nap alatt elsajátítani. A Budapesti Természetgyógyászok és Egészségvédők Tudományos Egyesülete 100 órás és 200 órás tanfolyamokat szervez. Azonban ez nem elég, ezt csak természetgyógyászati főiskola előkép-, zésének nevezhetjük. Bárki jogosan megkérdezheti, hogy nálunk miért nincsenek ilyen jellegű tanfolyamok és miért nincs természetgyógyászati főiskola. Válaszom kissé bonyolultabb, mert nem szeretnék nyilatkozni a szlovákiai természetgyógyászatról, amelyre a széthúzás jellemző. Mindenki a vezető tudományos egyesület szeretne lenni, s az ún. Alternatív Medicina országos vezetőségében is 7 hónapig stagnálás volt, s a régi elnököt, dr. Mäsiar Pavol professzort dr. Ivan Dobrovoda váltotta fel. Sajnos, a régi elnök nem hajlandó belátni, hogy leváltották, és hogy a tagság támogatását sem élvezi. Az alternatív medicina tagjai sem kapták meg működési engedélyüket. Valami történt, és ez az, hogy végül az Alternatív Medicina vezetősége konszolidálta a helyzetet. E huzavonával magyarázom, hogy dr. Kiss László írására csak most jelenik meg a válaszom. Az Alternatív Medicina vezetősége működik, és remélem, hogy 1993-ban sor kerül nemcsak a kerekasztal-beszélgetósekre, hanem arra is, hogy a vezetőségben fokozatosan megoldjunk minden gondot. Szeretnék azonban visszatérni a tanfolyamok problémájához. Elsősorban a fitoterápiás tanfolyamokról szeretnék beszélni, mert a szlovákiai természetgyógyászok vezetőségében a gyógynövények szakmai kihasználása a feladatom. Örvendetes az a jelenség, hogy igen nagy irántuk az érdeklődés, és már több magyar nyelvű tanfolyamot sikerült indítani. Sokan azt gondolják, hogy ha elvégzik a fitoterápiás tanfolyamot, akkor ez már "oklevél" egy üzlet megnyitásához. Tévedés! Esetleg Herbária üzlet megnyitási engedélyéhez elegendő. Kellemetlen és ismert az a jelenség, amikor a vevő előtt lapozza a Herbária elárusítója a szakkönyveket, hogy az érdeklődő kérdéseire válaszolni tudjon. A fitoterápiás tanfolyam egyik célja, hogy a gyógynövény-elárusítók, forgalmazók értsenek a gyógynövényekhez. A másik cél pedig, hogy a tanfolyamokon megtanulják azt is, hogy milyen szakirodalomból érdemes meríteni. Tudjuk, hogy a népgyógyászati ágazat általában a laikusok körében terjedt el, ami azt jelenti, hogy minden irodalmat szakértelem nélkül elfogadnak, sőt, a népi hiedelmeket és szokásokat is. Sokszor a középkor "szelleme" is benne van ezekben a receptekben. A fitoterápia másik irányzata az, amelynek ón is a híve vagyok. Ez csak a klinikai vagy laboratóriumi kísérletek által tudományosan bizonyított hatóanyagokat használja fel, de nem olyan értelemben, hogy minden betegséget meg lehet gyógyítani gyógynövényekkel. Aki azt állítja, hogy igen, az hazudik. Sajnos a nópgyógyászok között akadnak hozzá nem értő egyének is. Nem elég elhatározni, hogy valaki gyógyítani akar, mivel a gyógyításhoz nagy szakértelem kell. A harmadik irányzat a két előzőnek a keveréke. Minden egyes gyógynövénynél meg kell tanulni a legszükségesebb dolgokat, s ezáltal nem esnek tévhitbe. Az alaptanfolyamon a gyógynövényismeret szerepel, a másik fokozat a gyógynövénygyógyítás valódi szerepével foglalkozik, milyen betegség esetén milyen gyógynövényt kell alkalmazni. A harmadik fokozaton az a rorn a t e r á p i á t sajátítják el, ahol megtanulhatják, hogy milyen fantasztikus a természet, mivel a gyógyító illatok segítségével meg lehet szabadulni tabletták nélkül is a negatív gondolkodásmódtól, a pesszimizmustól, az idegességtől. E sorokkal nem fejeztem be a választ sem dr. Kiss Lászlónak, sem a többi orvosnak, akik érdeklődnek a természetgyógyászat iránt, de ez is csak arról tanúskodik, hogy itt annyi a megoldatlan kérdés, hogy ezt egy cikk keretében boncolgatni szinte képtelenség. Remélem, hogy ha tisztázzuk a kérdéseket, akkor megoldást is találunk. A lényeg az, hogy a természetgyógyászat nem akar a hivatalos medicina rovására tevékenykedni, hiszen gyökereink közösek, hanem egymást akarják segíteni a beteg érdekében. Szerintem csak ez a járható út. Dr. Nagy Géza / \ Magzatból szövetet A Parkinson-kór elleni küzdelem egyik legígéretesebb kísérleténél embriókból kivont szövetet használnak a tudósok. A szövetet eddig száz esetben ültették be a betegek agyába, és nemrég megjelent tanulmányok szerint az eredmények már kezdenek mutatkozni: olyan Parkinson-kórosok, akik eddig a legalapvetőbb mozdulatokat sem voltak képesek végrehajtani, lassan megtanultak járni anélkül, hogy elestek volna, sőt, némelyikük már autót is tud vezetni. A reménykeltő módszer eredményeiről még nem tudni, mennyire tartósak, de annyi biztos, hogy a magzatvédő aktivisták nem fogják megkönnyíteni a kutatók dolgát. V__________________________/ A korhatár 75 év? A jelek szerint nemcsak mifelénk aktuális a nyugdíjkorhatár emelésének latolgatása. Egy ausztrál tanácsadó intézet neves szakértője, a Canberrái dr. Hooke szerint 60 év múlva minden ötödik ember 65 évnél idősebb lesz. Ennélfogva az embereknek 75. születésnapjukig kell majd dolgozniuk. Erre azért van szükség, mert ellenkező esetben az aktívak fellázadnának a tőlük levonásra kerülő mind nagyobb nyugdíjjárulék miatt. Dr. Hus Hooke prognózisa szerint 2050-ben a világ gazdasági nagyhatalma Kína lesz: a földgolyó bruttó nemzeti össztermékének 15 százalékát fogja adni, míg India a dobogó második helyét (10 százalék), az Egyesült Államok pedig a harmadikat foglalja el (5 százalék), Japán részesedése 2 százalékra esik vissza, Németországé pedig mindössze 1 százalék. Eszerint a világ termelésének 60 százaléka az ázsiai kontinensekre koncentrálódik, ami jelenleg csupán 9 százalék. 14 A HÉT
