A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-02-19 / 8. szám
MINERVA hozzá 1 késhegynyi szódabikarbónát. Naponta 2—3-szor fogyasztjuk. Veseparenchimot ingerlő teakeverék ánizsmag 25 g köménymag 25 g sárgarépamag 25 g petrezselyemmag 25 g A petrezselyemmag több illóolajat tartalmaz, mint a gyökér, ezt a teakeveréket sem szabad vesekárosodásnál és terhességnél alkalmazni. A teát főzéssel készítjük 1 teáskanálnyi teakeverékből és 2 dl vízből, és ezt a mennyiséget naponta 3-szor fogyasztjuk. Drogkombinációt tartalmazó teakeverék porcsinfű 30 g mezei zsurló 30 g nyírfalevél 40 g A teát 30 perces főzéssel készítjük 1 leveseskanálnyi teakeverékből és 1/2 liter vízből. Naponta 3-szor fogyasztjuk. Többféle hatóanyagot tartalmazó teakeverék mezei zsurló 20 g fekete bodzavirág 20 g rozmaringlevél 20 g fehér babhéj 20 g petrezselyemgyökér 20 g A teát főzéssel készítjük 1 leveseskanálnyi teakeverókból és 1/2 liter vízből. Addig főzzük, amíg a folyadék mennyisége a felére nem párolog el. Naponta 2—3-szor fogyasztjuk. Jótékony hatású teakeverék az anyagcserére katángkórógyökér 25 g gyermekláncfű-gyökér 25 g tarackbúza-gyökértörzs 50 g A teát forrázással és főzéssel készítjük. Először 1 leveseskanálnyi teakevereket leforrázunk 1/4 liter vízzel, 15 percig állni hagyjuk, majd 10 percig főzzük, és ezt a mennyiséget naponta 2—3-szor fogyasztjuk, csalánlevél 10 g aranyvesszőfű 10 g tövises iglicegyökér 10 g cickafarkfű-virág 10 g borókabogyó 10 g mezei zsurló 20 g nyírfalevél 30 g A teát forrázással készítjük el 1 leveseskanálnyi teakeverékből és 1/4 liter vízből. Naponta 2—3-szor fogyasztjuk. Gyógyászatilag hatásos teakeverék borókabogyó 10 g cickafarkfű-virág 10 g aranyvesszőfű 10 g csalan 10 g tövisesiglice-gyökér 10 g mezei szruló 20 g nyírfalevél 30 g A teát úgy készítjük és alkalmazzuk, mint az előzőt. borsmenta 10 g orbáncfű 20 g cickafarkfű 20 g macskagyökér 20 g A teát úgy készítjük, mint az előzőt, és naponta 2—3-szor fogyasztjuk. Dr. Nagy Géza FÖLDIEK SZOBRAI Az ufók ártatlanok Egymást követik az ufókkal kapcsolatos szenzációk. Nemrégiben ismét szárnyra kapott a hír: a Húsvét-szigetek világszerte ismert titokzatos szobrait földönkívüli lényeknek köszönhetjük. Az egyik magyarországi ufókutató, Kiss Nándor azonban más véleményen van. — Sokféle rejtély írható az űrlények számlájára, de a csendes-óceáni szigetek szobrainak ügyében nagy valószínűséggel ártatlanok. — Nem gondolja, hogy ez merész kijelentés éppen egy amatőr ufókutatótól? — Már több mint három évtizede minden titkot megoldott Thor Heyerdahl. Az expedícióiról híres kutató, aki papiruszhajón, balsafa tutajon járta az óceánokat, eljutott a Húsvét-szigetekre is. A rejtélyes szigetekről szóló legendák közül az egyik legfantasztikusabb az volt, hogy a hatalmas szobrok valójában a piramisokhoz hasonló temetkezési helyek lehettek. Heyerdahl az igazság kiderítését a sziget felfedezője és névadója, Roggeveen tengerészkapitány ereded feljegyzéseinek tanulmányozásával kezdte. Az 1722- ben ott járt holland hajó parancsnoka arról számolt be, hogy az őslakók hite szerint, szigeteik egy korábban elsüllyedt kontinens, a Mu maradványai. Heyerdahl expedíciójának tagjai 1956-ban az állítást valóban alátámasztó "holdbéli tájat" találtak a Húsvét-szigeteken. —- Heyerdahl szerint hogyan keletkeztek a szobrok? — Az őslakók, akik nagy valószínűséggel az időszámítás szerinti 4. században Dél-Amerikából hajóztak a szigetre, félve az istenek haragjától, szétverték a már kialudt tűzhányót, és kőbaltákkal faragták ki a mintegy százötven szelleműző bálványt. Idézek Heyerdahl eredeti feljegyzéseiből: Előbb kifaragták az arcot és a szobor testét, azután oldalt sikátorokat vágtak, s kifaragták az óriás füleit, majd karjait, karcsú ujjait. Ezután az egész figura alatt mindkét oldalon utat vágtak maguknak úgy, hogy az alak háta egy csónakhoz legyen hasonlatos, amelyet gerincénél fogva erősítettek a sziklafalhoz. Utoljára pedig leválasztották a kőzetről a kifaragott figurákat. — Ez idáig hihető, de hogyan szállították el őket mai helyükre, a tengerpartra? — Heyerdahl ezt is modellezte. Az elmélete a következő: állatokkal vontatták, csúsztatták a szobrokat a kívánt helyre. Az állatok lehettek elefántok, lovak is, hiszen az expedíció botanikusa egyértelműen bizonyította, hogy hajdanában nagy testű gerincesek éltek a pálmaligctekben gazdag szigeteken. Amikor a szállítmány a tengerpartra ért, szintén állati erővel és egyszerű emelőkkel hosszú-hosszú idő alatt állították a szobrokat mai helyükre. Az expedíció tagjai ezzel a módszerrel, pusztán emberi erővel, maguk is felállítottak egy korábban ledöntött bálványt. — Miért nem ismertek eléggé ezek a tények, és miért menekül napjaink embere a hihető érvek helyett inkább az ufókhoz? — Heyerdahlék 1956-ban jártak a Húsvét-szigeteken, akkoriban kezdtek felfigyelni az ufókra. Három évtizeddel ezelőtt még nem volt a maihoz hasonlatos "percre kész" az információs lánc. Az utóbbi időben pedig, főleg feltűnési viszketegségből, ráérő emberek szívesen fognak mindent a planetáris lényekre, az újságok pedig ezeket a feltevéseket mindig szenzációként tálalják. (Vasárnapi Hírek) A HÉT 15
