A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-02-05 / 6. szám

KINCSÜNK AZ ANYANYELV Elveszíthetjük-e arculatunkat? Az egyik korábbi cikkemben már szóltam arról a veszélyről, mely a szlovák és a magyar nyelv szókészlete közötti különb­ségek elhanyagolásában rejlik. Akkor a strecha két magyar megfelőjéről, a tető-röl és a fedél-tő1 volt szó, most a tvár főnév és lehetséges magyar fordításai kerülnek sorra, vagyis lényegében folytatjuk a megkezdett témát. A tvár közismert szlovák szó, a szlo­vákiai magyar gyerekek már az Iskolában megismerkednek vele. Ha magyar megfe­lelője felől érdeklődnénk, nyilván ezt a választ kapnánk: a tvár magyarul annyit jelent: arc. Ez azonban csak részben igaz, mert a szlovák tvár szót a szövegkörnye­zettől függően másképp is lehet — és kell — fordítanunk. Sajnos, erről a fordítók gyakran megfeledkeznek. Ezért olvasha­tunk a szlovákiai magyar sajtóban efféle mondatokat: "A város arca legutóbbi látogatása óta sokat változott." "A PDU szerint a szlovák sajtó egyre jobban egyarcúvá válik." Ezekről a mondatokról első látásra megállapítható, hogy fordítá­sok: az egyarcú szót nyilván a szlovák jednotvárny melléknév ihlette, ennek helyes magyar megfelelője azonban az egyhangú (ez lényegében bármely szlo­vák—magyar szótárból megállapítható), de a konkrét mondattól függően más hasonló jelentésű szó is választható, pl. ezek: unalmas, egysíkú (ha csak egyfajta véle­ményt közöl), nem változatos stb. A másik mondatbeli szókapcsolat — a város arca — meg a szlovák tvár miesta szó szerinti fordítása, magyarul ezt így mondanánk: a városkép, illetve választékosán: a város arculata. Ez utóbbi szó jelentése a régiségben arc volt, ma már csak ebben az értelemben él: valaminek jellemző külső képe, formája. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a tvár nem fordítható sem az arc, sem az arculat szóval. Erre példa következő — kissé hosszú — idézetünk: "Felkínálta továbbá, hogy azok, akik a Rajna—Maj­na—Duna-csatornál építették, eljönné­nek Szlovákiába, és a szövetségi köztár­saság költségén kidolgoznák a bős—nagy­marosi vizierőmű végső tervezetét úgy, hogy egyik fél se veszítse arculatát..." Hagyjuk most figyelmen kívül a mondat többi részét, s csak erre összpontosítsuk figyelmünket: ”... hogy egyik fél se veszítse el arculatát". Mit is jelent ez a félmondat? Talán azt, hogy ne változzon az erőmű­rendszer hősi, illetve nagymarosi részének a külső képe? Aligha, hiszen akkor nem szerepelne a mondatban a fél főnév. Sokkal inkább fordítási hibával állunk szemben: az. eredeti (szlovák) szövegben nyilván a stratiť si tvár kifejezés fordult elő. Ez az állandósult szókapcsolat és párja, a zacho­vať si tvár a szlovákba tükörfordításként került, mégpedig valószínűleg német köz­vetítéssel az angol nyelvből. A kifejezés végső forrása feltehetően a kínai nyelv, ahol a tekintélyét vesztett emberről mond­ják, hogy elvesztette az arcát. Az. idézeti mondat kérdéses részében is arról van szó, hogy az erőmű mindkét fél számára presztízskérdéssé váll, ezért a német szak­emberek olyan kompromisszumos javas­latot kívánnak kidolgozni, melyet mind a szlovák, mind a magyar vezetők elfogad­hatnának anélkül, hogy elveszítenék te­kintélyüket. Egyébként a stratiť tvár kifejezés előfordul a szlovák—magyar frazeológiai szótárban, ott azonban az ebbe a szövegkörnyezetbe nem illő lejáratja magát szókapcsolatot találjuk. Más állandósult szókapcsolat esetében sem mindig az arc vagy az arculat a szlovák tvár magyar megfelelője: pl. a na tvári miesta szókapcsolatot így fordítjuk: a színhelyen. A magyar szemtől szembe kifejezés szlovák megfelelője meg ez: tvárou v tvár. Más esetekben viszont a szlovák és a magyar szókapcsolat azonos képiséget tükröz, pl. hodiť niekomu niečo do tváre — az arcába vág valakinek valamit. Mivel az arc sok szókapcsolatban szerepel, fordítás közben ajánlatos a szó­tárban ellenőrizni, hogy a helyes megfe­lelőt választottuk-e; igy megelőzhetőek volnának az idézett példáinkhoz hasonló fordítói tévedések. SZABÓMIHÁLY GIZELLA működik. Vezekény polgármestere Miklós Lajos, a Csemadok-alapszervezet elnöke Hobot Katalin. Népszámlálási adatok: 1980:7226 lakosból 1086 magyar (88,6 %) 1991: 1034 lakosból 961 magyar (92,9 %) VÍZKELET (Čierny Brod) A, XIII. században az okiratok már a mai hangzású nevén WYZKELETH KOSOD alakban említik a községet mint a pozsonyi vár tartozékát. A község neve a Dudvág folyó vizén való átkelés helyére utal. A XVI. században a semptei uradalomhoz tartozott mint a Thurzó-család birtoka. 1664-ben a töröknek 7 fejadófizető személy adózott, a háztartások száma szintén 7 volt. A telepü­lést 1763-ban földrengés sújtotta. A XIX. század elején az Esterházy-család nagy majorgazdaságot hozott létre. 1828-ban a községben 126 ház és 909 lakos volt. 1943-tól Vízkelethez tartozik az addig önálló Hegy község, melynek régi román stílusban épült temploma van. Vizkelet katolikus temploma 1911-ben épült neogótikus stílusban. A faluban alsó tagozatos alapiskola működik. A község polgármestere Kürtössy Sándor. A Csema­dok-alapszervezet mellett egy éneklőcsoport működik. Az alapszervezet elnöke Pék Éva. Népszámlálási adatok: 1980: 1660 lakosból 1521 magyar (91,7 %) 1991: 1509 lakosból 1387 magyar (91,9 %) ZSIGÁRD (Žiharec) A települést először 1251-ben említik az okiratok. A község neve német személynév­ből keletkezett. AZsigárdy-család ősi fészke. A XVI. században az esztergomi érsekség­nek volt itt birtoka. A XVI. század második felében a törökök teljesen elpusztították. A falu régi helyére a Faluhely dűlőnév utal. 1664-ben azonban a községben 8 háztartás volt, és 8 fejadófizető személy élt. 1715-ben 42 adófizető, 1828-ban viszont 2031 lakos élt Zsigárdon. Az 1848—49-es szabadságharc bukását megelőzően 1849. június 16-án a községben egy ütközetre került sor. Barokk stílusú templomát Esterházy Imre érsek 1728-ban építtette, míg a református templom 1784-ből való. A községben született Erdélyi Ignác (1828—1885) misszionárius, aki eljutott egészen Kínába. Kínai leveleit a korabeli egyházi lapokon kívül számos szépirodalmi és napilap is közölte. Teljesfelépítésű 1—8. osztályos alapisko­lája van a falunak. A község polgármestere Rác János, a Csemadok-alapszervezet el­nöke Tanító Ernő. Népszámlálási adatok: 1980: 1803 lakosból 1392 magyar (77,2 %) 1991: 1600 lakosból 1284 magyar (80,2 %) A mai Galántai járás az 1960-as területi átszervezés után jött létre az addig különálló Galántai, Szeredi és Vágsellyei járás egye­sítésével. A tárgyalt 36 településen a járás magyar lakosságának a 98,83 %-a él. A maradék 1,17 % legnagyobb része Nagyborsán (140 személy, az összlakosság 44,1 %-a), Szenc­királyfán (84 személy - 6,1 %), Hurbánfalván (59 személy - 31 %), valamint Szereden él (239 személy - 1,44 %). Az 1991-es népszámlálás alapján azonban elmondhat­juk, hogy a j^trás minden településén élnek magyar nemzetiségű polgárok. A magyar nemzetiségű lakosság számarányának ala­kulása nagy bizakodásra nem ad okot. Az 1980-as népszámláláskor a járás összlakos­ságának 44,38 %-a (62 543 fő) volt magyar nemzetiségű. 1991-re ez a szám 1,3 %-kal csökkent 43,04 %-ra (61 735 fő). A tárgyalt 36 településen a magyarok számarányának csökkenése ennél több. 1930-ban 80 %, 1980-ban 74 % és 1991-ben 72 % volt a magyarok százalékos aránya a már említett 36 községben. A csökkenésnek több oka is van. Až elsődleges ok a háborút követő kitelepítésekben és deportálásokban, vala­mint az ezekkel párhuzamosan végbemenő kolonizációban keresendő, ugyanis az elkö­vetett gaztettek óriási mértékben érintették az itteni magyarságot. A másik ok a migrációban és a nyelvhatár közelségében keresendő. A járásban 30 magyar tanítási nyelvű alapiskola működik — 17 teljesfelépítésű 1—8. osztályos, valamint 13 alsó tagozatos — összesen 4939 diákkal. Engedtessék meg, hogy e szám mellé egy meghökkentő szomorú adatot közöljek. Az 1991—92-es tanévben a magyar nemzetiségű iskolakö­teles gyerekek 38,24 %-a (1889 fő) szlovák alapiskolába járt! A járás falvaiban és városaiban a kisebb­ségi magyar politikai mozgalmak és pártok erős bázisra találtak. Manapság az Együtt­élésnek 31, az MKDM-nek 27, az MPP-nek 19 bejegyzett alapszervezete létezik. A Csemadoknak a járásban 34 alapszervezete működik, összesen 11 820 taggal. Összeállította: BUKOVSZKY LÁSZLÓ A HÉT 11

Next

/
Thumbnails
Contents