A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-02-05 / 6. szám
KRÓNIKA TelepüléslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN — GALÁNTAI JÁRÁS VÁGKIRÁLYFA (Kráľová nad Váhom) Az okiratok 1113-ban említik CRALI néven mint a zobori apátság birtokát. A történelem folyamán egyházi birtok volt. A XVI. században a premontrei rendnek voltak itt birtokai, 1773-ig viszont a jezsuiták tulajdonát képezte, majd a vallásalapra szállt. A községet a törökök 1598-ban felégették, azonban 1664-ből tudjuk, hogy Vágkirályfán 22 háztartás volt és 30 fejadófizető személy élt. A falu tőszomszédságában folyó Vág folyón számos malom állt. A korabeli összeírásokból tudjuk, hogy 1570-ben 1, 1661 -ben 6,1871 -ben viszont már 29 molnár 14 segéddel dolgozott a faluban. Katolikus templomát 1732-ben barokk stílusban építették. Mai formáját az 1927-ben elvégzett átépítés után kapta. A községben alsó tagozatos alapiskola működik. A község polgármestere Tóth Pál, a Csemadok-alapszervezet elnöke Vincze Gábor. Népszámlálási adatok: 1980: 1759 lakosból 1585 magyar (90,1 %) 1991: 1553 lakosból 1393 magyar (89,7 %) VÁGSELLYE (Sala) Vágsellye a történelem folyamán egyházi birtokként szerepel. Kezdetben a pannonhalmi apátság, a XIII. századtól a XVI. századig a premontrei rend, majd az egri püspök és végül a jezsuita rend tulajdonában volt. A település helyneve — mellyel 1105- ben SALA formában találkozunk — a Salamon személynév becéző alakjából alakult ki. 1241—42-ben a tatárok pusztításának áldozata lett. A megerősített kolostor épülete a törökellenes harcok egyik végvára volt. Érsekújvár eleste után Vágsellye is török kézre került, mely egy kis közigazgatási egység (náhije) központja volt. Ekkor, 1664- ben 46 háztartás volt a városban és 59 fejadófizető személy élt. A település 1536- ban mezővárosi rangot kapott, 1692-ben pedig vásártartási jogot szerzett. Miután Vágsellye 1586-ban a jezsuiták birtokába jutott, 1598-ban Túróéból a gimnáziumukat is áthelyezték. 1599-ben kollégiumi rangra emelték, 1601 és 1603 között Pázmány Péter is itt működött, majd 1616 után is mint esztergomi érsek gyakran tartózkodott a városban. A plébániáról már a XIII. században találunk adatot. Katolikus temploma 1828-ban klasszicista stílusban épült. Vágsellye a múltban egészen 1960-ig járási székhely volt. Ma a Galántai járás legnépesebb települése. 1960-tól Vágselylyéhez tartozik Vágvecse község is. A város neves szülötte Feketeházy János (1842—1927) mérnök, tervező és Sellyéi Miskovics József író (1909—1941). A városban 1—8. osztályos magyar alapiskola működik, valamint a vegyészeti szakközépiskolában egy magyar osztály található. A polgármester Szabó Sándor, a Csemadok-alapszervezet elnöke Bottka Ferenc. Népszámlálási adatok: 1980: 19 167 lakosból 3719 magyar (19,4 %) 1991: 24 745 lakosból 5395 magyar (21,8 %) VEZEKÉNY (Vozokany) Az okiratok 1240-ben említik először VEZEKYN alakban. A XVI. században Báthori Andrásnak és a borostyánkői várnak voltak itt birtokai. A község mint a semptei vár tartozéka előbb a Thurzó-, majd az Esterházy-család tulajdonába került. 1664-ben a község a töröknek adózik, 7 fejadófizető személy és 7 háztartás volt Vezekényben. 1678-ban pestisjárvány pusztította a települést. A XVII. század elején a községben 29 adófizető személy élt. 1828- ban viszont 77 ház és 558 lakos volt a faluban. Katolikus templomát barokk stílusban 1718-ban építették, majd később 1778-ban kibővítették. A községben alsó tagozatos alapiskola A GALÁNTAI JÁRÁS MAGYARLAKTA TKI.KPÜ1.KSE1 Országhatár Járáshatár \ Szent ke reszt/ PALÁNTA Járásszékhely [ Szered \ Nagymácséd 'Alsószerda hely ) Sopornya ľozsonyboldogfnX* V Q TjT j/V'^r^'YTA Abrahám W >JFRé.e W,-uszl:ih«lémet. PALÁNTA Kir.ilyľulva /"W ( ") A» Diószegi H ( Nemeskajal , i A—A j>' V W ( V-'s“ .yhosszufalu »KvAVa^!rs:l V W A ^ 3 Dunajanosháza ^ ^ 1 ‘ W ^___y. Keketenyék Felsoszelil^^ Alsószeli ^^°*sonyvezekény pallós Királyrév^ Zsigárd Vágfarkasd JNádszeg Negyed i Lakosság száma: . Jóka k Vágsellye )0 Tarnóc Sókszelőce Pered 10 km Alsóhatár Készítette: dr. Sebók László o 500 alatt 501 - 1000 1001 - 2000 2001 - 5000 5001 - 10000 10001 - 20000 20000 felett A magyar nemzetiségűek aránya az 1991. évi népszámlálás szerint (10 fő vagy 1 % felett) 10 A HÉT
