A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-24 / 30. szám

KINCSÜNK AZ ANYANYELV — akadályozta meg a magyar tanítási nyelvű egyházi iskola létrejöttét Pa­láston, ahol szlovák és magyar iskola is van. A magyar szülők megszavaz­ták, hogy legyen a községben magyar tanítási nyelvű egyházi iskola. Erre az iskolaügyi miniszterhelyettes — miután megkapta a palásti egyházi iskola létrehozásának kérvényét — telefonált a palásti szlovák iskolába, hogy a szülők aláírásokat gyűjtsenek a magyar egyházi iskola működése ellen. Az ok: előfordulhat, hogy az egyházi iskola — mivel számíthat külföldi támogatásra — magasabb színvonalú lesz, mint a szlovák állami iskola, ezért a szülők a gyerekeiket a magyar egyházi iskolába íratják majd, s így a szlovák gyerekek elmagyarosodnak. Ezt az esetet el­mondtam Čarnogurský úrnak, aki telefonon megígérte: mindent meg­tesz a palásti magyar tanítási nyelvű alapiskola létrehozásáért, de a tör­téntek nem erről tanúskodnak. Végül is a volt iskolaügyi miniszter, Pišút úr segített. Neki köszönhetően az év szeptemberétől öt helyen: Dunaszer­­dahelyen, Komáromban, Ipolyságon, Gútán és Paláston nyílik magyar tanítási nyelvű egyházi iskola. • Végül hadd kérdezzek a mozgalom jövőjéről. Nem gondoltak arra, hogy hatékonyabban tudnának politizálni, ha párttá alakulnának? — Addig, amíg nem lesz olyan választási törvény, melynek értelmé­ben a választásokon csak pártok indulhatnak, nem alakulunk párttá. Az emberekben — a totalitárius rend­szernek köszönhetően — averziót, visszatetszést kelt a párt fogalma. — Alapszervezeteinkben, melyek egyébként kiválócin működnek, főleg az idősebb korosztály képviselői dol­goznak. Hogy a fiatalokat is megnyer­jük mozgalmunk számára, megalakí­tott uk a Magyar Ifjú Keresz­ténydemokraták Szövetségét, amely jelenleg Érsekújvárban működik Ezenkívül — s itt már nemcsak a fiatalokra gondolok —, hogy jobb legyen az összhang a választópolgá­rok és a képviselők között, minden egyes képviselőnk kapott egy járást, ahová időnként ellátogat, és tájékoz­tatja a polgárokat a parlament elé kerülő törvénytervezetekről, a frissen elfogadott törvényekről, s egyéb ak­tuális kérdésekről. • Kőszőnöm a beszélgetést. KAMONCZA MÁRTA Prikler László felvétele „Autogramiáda” Nyelvművelőink már többször is fel­hívták a figyelmet az idegen szavak helyes használatára. Ennek ellenére úgy vélem, ezt a témát újra és újra szükséges felvetni, mert tapasz­talataim szerint igencsak hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha egy idegen szó használatos a szlovákban, a magyarban is az. Hogy ez a felfogás mennyire téves, példánk is mutatja. A szlovák nyelvben újabban szinte divatszóvá vált az autogramiáda. Mint köztudott, az autogram szó jelentése ez: "sajátkezű aláírás". Az autogra­miáda ennélfogva olyan rendezvény, melyen valamely ismert személyiség — főleg író, költő, esetleg színművész vagy sportoló — elbeszélget olvasó­ival, rajongóival, s egyúttal dedikálja műveit vagy fényképét. A szlovák nyelvben ez a képzésmód ma is élő, hiszen a mindannyiunk által ismert olympiáda és univerziáda mellett em­líthetjük ezeket a szavakat is: donki­­chotiáda, faustiáda, harlekyniáda, hu­­moriáda, lliáda stb. E szavak két csoportra oszthatóak: a kisebbe azok tartoznak, amelyek egy bizonyos típusú irodalmi művet neveznek meg: a faustiáda például olyan alkotás, amely a fausti témát dolgozza fel. A második csoportba tartozó szavak ezzel szemben valamilyen eseményt jelölnek: Napóleon 1812-es oroszor­szági hadjáratát a szlovákban például így is nevezhetik: napoleoniáda. A szakirodalom tanúsága szerint épp ez utóbbi csoport bővül újabb sza­vakkal, példaszavunk is ezek közé tartozik. Szlovák szövegben tehát helyénva­ló, ha a rendezők "autogramiádá"-1 hirdetnek. Hogyan értékeljük azonban azt az esetet, mikor ugyanez a szó magyar szövegben fordul elő? Egyik napilapunkban egy rendezvénysoro­zat kapcsán ugyanis ez volt olvasható: "Aztán lesz még »autogramiáda« Hana Ponickával." A mondat megfo­galmazója talán úgy érezte, nem a legmegfelelőbb szót választotta, hi­szen az autogramiádát idézőjelbe tette. Valóban, ilyen szó — legalábbis szótáraink szerint — nincs a magyar­ban, s a hasonló képzésűek is rendkívül ritkák. A szlovák -iáda végű szavak magyar megfelelői különbö­zőek, de leginkább -iád vagy -iádé képzősek. Az előbbire példaként a jeremiád-ot és a robinzonád-ot, az utóbbira az univerziádé-1 említhetjük. Ennek jelentése közismert, de mi a jeremiád és a robinzonád? A jeremiad szó a bibliai Jeremiás prófétára utal, ezért a panaszdalt, a siraloméneket vagy az egyszerű siránkozást nevez­hetjük így. A robinzonád ismert iro­dalmi alakhoz kapcsolódik: az iroda­lomtörténet így nevezi a Robinson Crusoe című regény nyomán írt történetet. Az értelmező kéziszótár azonban még egy robinzonád-ot fel­tüntet: a Robinson angol futballkapus nevéből képzettet. Ebből már sejthe­tő, hogy ez az utóbbi robinzonád a sporttal kapcsolatos, jelentése pedig ez: "kapusnak villámgyors és merész vetődése". A bevezetőben említett szlovák szavak közül még az olympiádá-nak és az lliádá-nak van magyar megfe­lelője. Mint tudjuk, a sportjátékokat magyarul olimpiá-nak hívjuk, Homé­rosz híres eposzának címe pedig magyarul Iliász. Az eddigiekből úgy tűnhet, mintha a magyar nyelvben az -iáda képzős szavak teljesen ismeretlenek volná­nak. Ez így nem igaz. A szótárak ugyan ilyeneket nem tüntetnek fel, alkalmi kifejezésként azonban néha elő-előfordulnak. A Nyelvművelő Ké­zikönyv szerint az -iáda képző rosszalló vagy gúnyos hangulatú szavakat képez, ezek jelentése álta­lában "nagyhangú, fellengzős mon­dás, beszéd"; ilyen pl. a háryáda szó. Az autogramiáda szó már emiatt sem ajánlható. Végezetül elmondhatjuk, hogy az efféle rendezvény nem csupán szlo­vák sajátosság, ilyeneket másutt is szerveznek, így magyar elnevezésük is kialakult — bár igaz ugyan, hogy nem olyan rövid és "jól hangzó", mint az autogramiáda. Az ilyen rendezvény magyar neve aszerint változik, kivel, milyen személyiséggel szerveznek találkozót. A leggyakoribb eset nyilván az, mikor egy-egy író, költő műveit mutatják be a nagyközönségnek. Ilyen esetben könyvbemutató-rói, író­olvasó találkozó-ró\ beszélünk (ese­tünkben is nyilván erről volt szó). Az eseményt azonban hirdethetjük így is: XY (pl. Hana Ponická) dedikálja legújabb könyvét (vagy műveit). SZABÓMIHÁLY GIZELLA A HÉT 7

Next

/
Thumbnails
Contents