A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-17 / 29. szám
MINERVA A narancsvörös bo lygó titka Lopakodó bombázó a Vénuszon? A NASA űrhajója, a Magellan tizenöt hónappal azután érte el a Vénusz felszínét, hogy 1989 májusában fellőtték. A Föld vulkanikus testvérének nevezett bolygó felderítését a kutatók három szakaszban kívánják megvalósítani. Az első alkalommal az égitest felszínének mintegy nyolcvan százalékáról küldött felvételeket a Magellán. Nemrégiben hozták nyilvánosságra, hogy már a Vénusz egész területéről is összeállítottak egy térképet. Az igazi szenzációt azonban egy olyan hegy felfedezése jelentette, amely elnyeli a radarjeleket. A bolygó felderítésének harmadik szakasza januárban kezdődik. A Földhöz legközelebbi pályán keringő, narancsvörös színű Vénusz felszíne ijesztő látványt nyújt Földi léptékkel mérve rendkívüli forróság — mintegy 470 C-fok — uralkodik az égitest felszínén. Ez a földihez hasonló, de annál jóval erősebb üvegházhatás következménye. A légnyomás körülbelül ldlencvenszerese a földinek, folyékony halmazállapotú víz már legalább egymilliárd éve nem létezhet a Vénuszon. A Magellán második felderítő útja során nyilvánvalóvá vált, hogy aktív vulkáni tevékenység folyik a bolygón, és geológiai változások vannak folyamatban. Miközben az űrhajó napi feladatát végezve radarjeleket küldött a földi irányítóközpontnak, egy ponthoz érve az adás megszűnt. Valami pontosan úgy viselkedett, mint egy "lopakodó bombázó", azaz teljesen abszorbált minden radarsugarat, meghiúsítva ezzel minden összeköttetést. A bolygó felszínén szép számmal magasodnak hegyek. A legmagasabb, a 9 500 méteres Maxwell Mounts, és a többi, alacsonyabb csúcsok is világosnak látszanak a radarfelvételeken, és visszaverik a radarsugarakat A radarösszeköttetést meghiúsító és egyben a Vénusz második legmagasabb hegyének számító, 8000 méteres Maat Mounts viszont sötét. A radarjeleket elnyelő anyag valószínűleg friss láva lehet. Míg a közelben magasodó hegyek felszíne az időjárás és az erózió következtében már lecsiszolódott, a Maat Mounts még őrzi eredeti takaróját. A vas-szulfid radarral kimutatható. Ha viszont a hegyet borító rétegben nem találnak ilyen vegyületet, az azt jelenti, hogy a közelmúltban — a tudósok azt is megkockáztatják, hogy valószínűleg az elmúlt évek folyamán — a hegy új takarót kapott, vagyis vulkánkitörés következett be. Mivel a rendkívül zord légkörben a sziklák és a talaj kémiai úton átalakulnak, a láva nem lehet régebbi tizennégy évesnél, hiszen ez esetben már világos lenne. Ez az első bizonyítéka annak, hogy a Vénusz felszínén aktív vulkánok működnek. A bolygó ezzel csatlakozott azon kevés számú égitesthez — így a Jupiter Jo és a Neptunusz Triton nevű holdjához —, amelyekről ismeretes, hogy felszínükön vulkáni tevékenység zajlik. Hasonló folyamat mehet végbe a bolygó alacsonyabban fekvő vidékein is. A korábbi felvételek olyan nagy kiterjedésű területekről tanúskodnak, ahol egyáltalán nincsenek kráterek, holott a Vénusz egész felszínét sűrűn megtörik a krátemyomok. A Földön könnyű lenne magyarázatot találni ennek okára, hiszen a meteorbecsapódások nyomán keletkező bemélyedéseket az erős erózió lecsiszolja. S bár arra is van bizonyíték, hogy a szél igen erőteljes munkát végez a Vénusz felszínén, sokkal kézzelfoghatóbb az a magyarázat, hogy időszakos lávafolyamok tüntetik el a krátereket. A Magellánról olyan felvételek is érkeztek, amelyek hegycsúcsokról lefelé haladó megszilárdult lávafolyamokat ábrázolnak. De másfajta geológiai tevékenységre is utalnak bizonyos jelek. Hegyek keletkeznek felgyűrődéssel a bolygón. Arra azonban jelenleg még nem áll rendelkezésre bizonyíték, hogy ez a folyamat még most is tart-e vagy már évmilliókkal ezelőtt megszakadt. A fő kérdés most az, hogy milyen időközönként tör ki a Maat Mounts és a többi vulkán? A bolygó felderítésének harmadik szakaszában a Magellán még erősebb radarsugarakkal át fog hatolni a sűrű felhőrétegen, hogy felvételeket készítsen a Vénusz felszínén végbemenő változásokról, az új lávafolyamokról, a földcsuszamlásokról és a talajerózióról. (Magyar Nemzet) MEGHÍVÓ az I. Csemkész kongresszusra, amelyet 1992. július 30. estétől augusztus 2. délelőttig Ipolyságon rendez meg a Csehszlovákiai Magyar Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Csemkész—Pozsony. Témája: "A magyar keresztény értelmiségiek felelőssége és feladatai "Az I. Csemkész kongresszus programja: július 30. csütörtök 19.00 Ünnepélyes szentmise 20.00 Megnyitó, utána ismerkedés július 31. péntek 8.30 Elmélkedés: Zsidó János bősi esperes-plébános, a Csemkész lelkésze 9.00 Keresztény jelenlétünk a pluralista társadalomban. Előadó: Kamarás István szociológus, Budapest 10.00 Kihívások és feladatok — magyar keresztény értelmiségiek kisebbségi sorsban. Kerekasztal-beszélgetés a Kárpát-medenci és a nyugati magyar keresztény értelmiségi szervezetek részvételével. 16.00 Gyökereink. A szlovenszkói magyar keresztény értelmiségiek a két háború közti időszakban. Előadók: András Károly politológus, München, Göndöcs László ny. főiskolai tanár, a Rákóczi Szövetség titkára, Budapest. 17.30 Kiscsoportos megbeszélés 20.00 Kulturális műsor augusztus 1. szombat 8.30 Elmélkedés: Peres Imre alistáli református lelkész 9.00-12.45 A Csemkész I. rendes közgyűlése 16.00 Kerekasztal a szlovákiai magyar keresztény szervezetek, intézmények képviselőinek részvételével. Témája: a szlovákiai magyarság és kereszténység 17.30 Kiscsoportos megbeszélés 20.00 Kulturális műsor augusztus 2. vasárnap 8.00 Szentmise 10.00 Záróbeszélgetés, a tanulmányi napok közös kiértékelése, zárónyilatkozat megvitatása és elfogadása Az érdeklődők a következő címen jelentkezhetnek: Gyurgyík László Š. Králika 18 841 08 Bratislava A jelentkezés határideje: június 30. ___________________________________________________________________J A HÉT 21
