A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-12-23 / 52. szám
KRÓNIKA LESZENYE (Lesenice) A település nevét — Lezene alakban — 1244-ben említik először az okiratok. (További változatok: Lesunye, Lezunye.) A XIV. században a Litva vár, a XVIII—XIX. században a Majthényi-család birtoka. A 17. században emelt neoreneszánsz stílusú kúriáját klasszicista stílusban 1796-ban átépítették. Római katolikus barokk stílusú templomát a XVIII. században emelték, és a XIX. század végén neoromantikus stílusban átépítették. A település korábban közigazgatásilag Nagycsalomijához tartozott, az 1989-es rendszerváltozás után önállósult. A faluban semmilyen iskola nincs. Csemadok-alapszervezet nem alakult. Az 1991 -es népszámláláskor 590 lakosa volt, ebből 105(17,8 %) vallotta magát magyarnak. NAGYZELLÖ (Veiké Zlievce) A település nevét 1248-ból származó okiratok említik először Zelev alakban. Későbbi névváltozatok Felzele (1304), Nagzelew (1457). Az eredeti település a XIV. században két önálló községre bomlott (Kiszellő, Nagyzellő). A falut a XVI. század második felében a törökök feldúlták. A község birtokosa az Esztergomi Érsekség volt. Római katolikus barokk stílusú templomát 1750-ben építették, az út melletti klasszicista stílusú kápolna a XVIII. század végéről való. A falunak nincs magyar iskolája. A polgármester Kovács Tibor, a Csemadokalapszervezet elnöke Alaksa József. Népszámlálási adatok: 1980 : 532 lakosból 268 magyar (42,4 %) 1991: 487 lakosból 168 magyar (34,5 %) RÁRÓSMÚLYAD (Mula) A falu határának keleti része az Ipoly folyó teraszain húzódik, az északi elsősorban andezittufából álló, tagolt dombvidék. A középkorban még két önálló falu volt itt: Ráros és Múlyad. Az előbbit Bornemissza Pál, az utóbbit Lipthay Jánosné birtokolta. 1770-ben Boros József már Rárósmúlyad ura. A Boros-család kökeretes ablakú kúriája még ma is áll a falu dombos részén. A századforduló táján Körfy Rudolf a falu ura. Az ő alapítványából épült fel Medgyaszay István (1877—1959) építész tervei szerint 1918-ban a község szecessziós temploma, amely az első vasbeton szerkezetű egyházi épület volt a történelmi Magyarországon. A falu határában a múlt században vastartalmú forrásokra bukkantak. A kutak mellé később fürdőépületet emeltek, de azt az évtizedek múlásával teljesen elhanyagolták. Magyar kisiskolája 1974-ben szűnt meg, Kovács Árpád igazgatása idején. A falunak nincs Csemadok-szervezete. Népszámlálási adatok: 1980: 287 lakosból 177 magyar (61,7 %) 1991: 225 lakosból 113 magyar (50,22 %) SIRAK (Širákov) 1356-ban Syrok alias Kezű, 1389-ben Syraak alakban fordult elő a neve. A múlt században a Berócz-, a Szabó- és a Lábody-családok voltak a falu földesurai. A község egykor boráról és gyümölcséről volt híres. A településnek nincs iskolája. Polgármestere Dimik Tibor, és a 32 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke Deák József. Népszámlálási adatok: 1980: 359 lakosból 241 magyar (67,1 %) 1991: 284 lakosból 250 magyar (88,03 %) / SZELÉNY (Sel’any) 1907-ben keletkezett Alsó- és Felsőszelény egyesüléséből. Az előbbinek akkor csupán 77 római katolikus lakosa volt, Felsőszelényben pedig 143-an laktak. Szelény a Hontpázmány nemzetség ősi birtoka volt. A XV. századtól a helység a Szelényi-családé, melynek tagjai királyi emberek voltak. A falut egyébként egy 1265-ben kelt oklevél említi először. Ez a település is híres volt egykor a boráról. A múlt szazadban a Plachý- és a Gyürkycsaládoknak volt itt birtokuk. 1817-ben Felsőszelényben született Gyürky Antal, a kiváló gazdasági szakíró és borász. Édesanyja révén jutottak a szelényi birtokhoz. Gyürkyné Madách Anna egyébként Madách Imre költő édesapjának a testvére volt. Magyar tanítási nyelvű iskolája nincs, a 26 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke Gemer Margit. Ugyanő a falu polgármesternője is. Népszámlálási adatok: 1980: 327 lakosból 175 magyar (53,5 %) 1991: 263 lakosból 148 magyar (56,27 %) SZÉCSÉNYKOVÁCSI (Kováóovce) Neve írásos alakban először 1295-ben fordul elő. A történelem viharai, a területrendezések ezt a falut sem hagyták békén. A földbirtokosok már a középkorban sorra 12 A HÉT
