A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-12-18 / 51. szám
JOGI TANÁCSOK N. E. naszvadi olvasónk örökösödési ügyben kér tanácsot. Azt írja, hogy öten voltak testvérek, s közülük az egyik, aki nőtlen volt, meghalt Az elhunyt életbiztosításából származó összeget a testvérek egymás között egyenlő arányban elosztották, de a temetkezési költségeket csak olvasónk fizette. A testvérei eddig nem térítették meg neki a rájuk eső összeget, s hallgatnak Azt kérdezi, mit tegyen? A másik kérdése, hogy igényelheti-e az édesanyja utáni örökrészt (házrészt). Édesanya ugyanis az egyik gyermekével eltartási szerződést kötött, ám a valóságban nem nála, hanem haláláig — négy éven keresztül — olvasónknál lakott, és ó gondozta. Közben olvasónk édesapja is meghalt, de az ő házrészét sem kapta meg. Az elhunyt testvér temetkezési költségei az összes örökösét terhelik, akik ezt A CSECSEMŐK NYELVE Hogy lehet az, hogy egy anya nem szereti a gyerekét, nem teljesíti a kívánságait. Egy brit magatartáskutató, Desmond Morris szerint az esetek nagy részében ez azért van így, mert a szülők nem értik meg a gyerek nyelvét. "Ahhoz, hogy megértsük a gyerekeket, az ő szemükkel kell látnunk a világot" — jelentette ki a tudós, és elméletét a gyakorlatban is kipróbálta. Az eredmény: új és meglepő ismereteket szerzett az újszülöttek és csecsemők nyelvéről, érzéseiről, kívánalmairól A mosolygás három fázisban fejlődik ki. Az első hetekben a mosoly csupán reflex, amely a csodálkozást fejezi ki, vagy a bizonytalanságot jelzi. (A szájszöglet elhúzódása az állatoknál félelmet jelent, csak az ember tudja felfelé húzni szája sarkát, csak az ember tud nevetni és mosolyogni.) A negyedik héttől kezdődik a válogatás nélküli mosolygás időszaka. Csak az 5. hónap táján kezd el a csecsemő céltudatosan mosolyogni azokra, akiket ismer; szüleire vagy a sűrűn látott rokonra, barátokra. Ekkor kezdi érzékelni azt is, hogy mosolya maga felé fordítja a szülők figyelmét. Nevetését először az anyuka veszi észre. A hangos kacarászás először az ötödik hónap táján jelentkezik, amikor a pici már meg tudja különböztetni anyját a többi felnőttől. Később rájön, hogy a nevetés neki is örömet okoz, például ha csiklandozzák, a levegőbe emelik vagy hintáztatják. Emögött az a vágy húzódik meg, hogy egy picit megborzongjon, egy kis kalandot éljen át — természetesen biztos védelemben, ölelő karok között. A sírás mögött nemcsak betegség, fájdalom vagy éhség húzódhat meg, mint azt eddig gondolták, hanem az egyedüllét, az izgatottság, az unalom egymás közt az örökrészük arányában — az örökrészük értéke erejéig — közösen viselik. így olvasónk kérheti tőlük a helyettük kifizetett összegek megtérítését, s ezt bírósági perrel is érvényesítheti, ha követelése még nem évült el. Az általános elévülési idő három év, amely a követelés keletkezésétől illetve esedékességétől számítódik. Édesanyja vagyonát (így a házrészét is) — végrendelet hiányában — a törvényes örökösei (túlélő házastársa és gyermekei) örökölték. Ha azonban az édesanyja még életében valamelyik gyermekével eltartási szerződést kötött, s ebben a vagyonát (házrészét) erre ruházta át, akkor ez már nem képezte a tulajdonát, sem a hagyaték tárgyát, feltéve, hogy a szerződés érvényes volt (s a közjegyző bejegyezte). Ebben az esetben olvasónk nem tehet már semmit, mert az érvényesen megkötött eltartási szerződést, ha ezt nem tartották be vagy nem teljesítették, csak az eredeti szerződő felek, tehát az édesanyja támadhatta volna meg, amíg TANÁCSADÓ élt, de halála után eme már más személy nem jogosult. Az édesapja utáni örökség szintén a gyermekeit illeti. Mindkét esetben az állami közjegyzőségen lehet megállapítani, hogy volt-e a szülei után hagyatéki eljárás, illetve maradt-e utánuk vagyon, s ha nem volt eddig hagyatéki eljárás, akkor kérni kell ennek megindítását. Dr. B.G. vagy a frusztáltság is. Ilyenkor az odafigyelés és a testi kontaktus segít. A könnyek egyébként fontos szerepet töltenek be a stressz leküzdésében: a konfliktushelyzetben felszaporodó káros vegyi anyagokat egyszerűen kimossák a bébi szervezetéből. Az állatok fokozott mozgással szabadulnak meg a stressz okozta mérgektől. A legtovább a japánok élnek A WHO (Egészségügyi Világszervezet) legújabb adatai szerint a legtovább a japánok élnek. A japán nők átlagéletkora 82,5 év, a férfiaké pedig 6 évvel kevesebb. A második helyen a francia és a svájci nők állnak — 81,3 évvel. A férfiaknál így alakul a sorrend: görögök — 74,3; svédek — 74,2; amerikaiak — 71,6 év. A nők tehát átlagosan 5—7 évvel tovább élnek, mint a férfiak. Állítólag ez azzal függ össze, hogy a nők jobban törődnek az egészségükkel, ritkábban kockáztatnak, és ritkábban szenvednek foglalkozási ártalomból eredő betegségben. Az adatok szerint a világon mintegy 800 000 ember hal meg évente a dohányzás következtében. A legveszélyesebb fertőző betegség a malária, amely évente 1—2 millió embert öl meg. A legtöbb öngyilkosságot sajnos, továbbra is Magyarországon követik el — 100 000 lakosra 40 öngyilkos jut évente. A WHO évkönyvében arról is olvashatunk, hogy a gyalogosok számára a legbiztonságosabb ország Guatemala. Itt ugyanis minden egyes millió lakosra számítva a közúti balesetek során 15 ember hal meg évente. Ebből a szempontból Kuvait a legveszélyesebb, mert itt az áldozatok (a gyalogosok) száma a közúti balesetek során eléri a 349-et. MÉRTÉKLETESSÉG MINDENBEN Ha önkritikusan szemléljük életmódunkat, rádöbbenhetünk, hogy sokszor fegyelmezetlenek, mértéktelenek vagyunk. Pedig csak néhány dolgot kellene figyelembe venni, valószínűleg akkor nem lenne annyi petyhüdt, fakó arcbőrű ember. 1. A munkában is legyünk mértéktartók! Addig dolgozzunk, amíg nyugodtan, figyelmünk teljes összpontosításával vagyunk képesek megoldani feladatainkat. 2. Szellemi életünkben is nélkülözhetetlen a mértékletesség. Pihenten frissebb az agyműködés, szellemi képességünk élénkebb. A túl sok tanulás csak mennyiséget jelent és nem minőséget. 3. A pihenésben is mértéket kell tartani. A hasznos, mértékletes fizikai vagy egyéb tevékenység, amelyet a mindennapi rendszeres munka mellett végzünk, testi és lelki felfrissülést jelenthet. Mosolyogjunk minél többet, legyünk jókedvűek. Semmi sem teszi az arcot oly kedvessé, mint a barátságos arckifejezés. A rosszkedv, a mérgelődés, a gyötrődés örecjít és csúfít. 4. Érzelmi térén is a mértékletesség elvét tartsuk szem előtt. A végletek között meg kell találni a helyes utat. Hagyjuk kifejezésre jutni derűs érzelmeinket, uralkodjunk indulatainkon, hanghordozásunkon, arckifejezésünkön, gesztusainkon, beszédmodorunkon stb. Aki lazítani tudja arcizmait, azt nem kínozza olyan gyakran fejfájás, sőt, az arcbőre is simább maradi A HÉT 23
