A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-12-18 / 51. szám
KRÓNIKA TELEPÜLÉSLEXIKON MAGYAROK NYOMÁBAN — NAGYKÜRTÖSI JÁRÁS KISCS ALOM IJ A (Malá Čalomija) Vegyes lakosságú, zömmel evangélikusok lakta település az Ipoly folyótól északra. A falu első urai a Hunt nemzetség tagjai voltak. Nevét 1303- ban említik először. Régebbi története azonos Nagycsalomijáéval. A XVIII. században a Zmeskall-család birtokolja a helységet. Később a Tihanyiak voltak a falu urai. Volt itt birtoka Pajor Istvánnak, a Balassagyarmaton működő lapszerkesztőnek és költőnek is. Századunk elején Kondor Emil építtetett úrilakot Kiscsalomiján. A késő klasszicista evangélikus lelkészlak 1850 táján épült. Az ugyancsak késő klasszicista barokk tornyú evangélikus templom 1884-ből való. A kisgyermeket Jézushoz viszik című oltárképet (260x160) Kubányi Lajos nógrádi művész festette 1896-ban. A 25 tagú Csemadók elnöke Cseri András. Népszámlálási adatok: 1980: 304 lakos, ebből magyar 37 (12,2 %) 1991: 271 lakos, ebből magyar 33 (12,18 %) KŐVÁR (Koláry) Határmenti település Balassagyarmat közelében. Neve 1244-ben Jerra Koarszeg alakban fordult elő az Árpád-kori oklevelekben. Akkor a Hunt nemzetség birtoka volt. A XV. század végén Kóvárszeg faluból már puszta lett. Mohács előtt a község határában, valahol az Ipoly közelében állhatott a megye várainak egyike, Haradissa. Az erődítmény birtokosairól és későbbi sorsáról sajnos, közelebbit nem tudunk. Kőváron a Murányi-, a Prónay- és a Kubinyi-családoknak is voltak birtokai. 1836-ban itt született Kubinyi Ferenc történetíró, az idősebb Kubinyi Ferenc régész és történész közeli rokona. A falu neobarokk római katolikus temploma 1899-ben épült az előző templom alapjainak és falainak felhasználásával. A politikai mozgalmak közül működik a faluban az MKDM. Kezdetben az FMK-nak is volt itt bázisa. A DBP-nek szintén van tagsága. A polgármester, Molnár József is ennek a pártnak a képviselője. A 12 tagú Csemadók elnöke Molnár József mérnök. A magyar iskola 1983-ban szűnt meg, Dénes Sándor volt az utolsó tanítója. Népszámlálási adatok: 1980: 393 lakos, ebből magyar 277 (70,5 %) 1991: 341 lakos, ebből magyar 300 (88 %) KÓKESZI (Kamenné Kosihy) Kisközség az Ipolytól északra, a Korponai-hegység déli nyúlványai alatt. Neve 1135-ben szerepel először Kewkezew alakban a bozóki prépostság alapítólevelében. IV. Béla 1243-ban a honti várhoz tartozó Kühesü falut a Dobák és Waczik nevű nemeseknek adta. 1353-ban a Dacsó-család őseié a település. Később a Bende-család és Ivánka László szerzett itt birtokot. A többnyire római katolikus vallású falu temploma 1862-ben épült. A polgármester Zsilka László. A 70 tagú Csemadok-szervezet elnöke Szalay László. A magyar iskola 1977-ben szűnt meg. Utolsó pedagógusa Kmetty Ilona volt. Népszámlálási adatok: 1980: 464 lakos, ebből magyar 296 (63,8 %) 1991: 367 lakos, ebből magyar 260 (70,84 %) LUKANÉNYE (Nenince) A történelmi Hont megye délkeleti vonalának régi települése Csáb közelében. Nevét IV. Béla 1243-ban kelt egyik oklevele említi először Nyenyekónt. Nene alakban már 1135-ben is szerepelt a község neve. A falut nevezték Egyházasnényének, Folkusnényének, Dacsónényónek is. 1337- ben az egyik Luka fiai kapták meg, s a család tagjai csaknem egy fél évezreden át voltak a község földesurai. A XVIII. század második felében Luka Lajos klasszicista kúriát építtetett ide (ma iskola). Ugyanekkor épült a klaszszicista kastély is (ma szövetkezeti iroda), amely Blaskovics Pálé volt. A nényei birtok később a szép épületekkel együtt a Majthényiak kezébe került. Az eredetileg barokk-klasszicista Mindenszentek temploma a XVIII. század 80-as éveiben épült. A hagyományőrző falut gyakran felkeresték népzenekutatóink is. 1910-ben és 1911-ben maga Kodály Zoltán gyűjtött Nónyón. A községnek ma kiváló citerazenekara van. A polgármester Híves Vince, az MKDM jelöitje. A 172 tagú Csemadok-elnök Mitacz Margit. A kitűnő boráról is ismert falunak magyar tanítási nyelvű kisiskolája is van. Népszámlálási adatok: 1980: 1314 lakos, ebből magyar 897 (68,3 %) 1991: 1369 lakos, ebből magyar 1031 (75,31 %) NAGYCSALOMIJA (Veľká Čalomija) Régi Hont megyei település az Ipoly partján. A falut — 1244-ből adatolható temploma alapján — Eghazaschalamia névvel is illették. 1405-ben Naghchalamya alakban fordul elő a neve. Régi temploma még a XIX. század derekán is fennállott. Az apszisz falmaradványai és a gótikus elemeket tartalmazó homlokzat kövei ma is láthatók. A falu mai szecessziós temploma a század elején épült. A községben van evangélikus templom is. A falu szülötte Gáspár Imre (1854— 1910) újságíró, költő és műfordító, a szlovák költészet első magyar ismertetője. Nagycsalomiján nincs magyar iskola. A néhány éve épült modern iskolában csak szlovák nyelven folyik a tanítás. A magyar kisiskola 1977-ben szűnt meg, Cseri Béla volt az utolsó tanító. A község polgármestere Vanda Péter. A politikai mozgalmak közül bázisa van az MKDM-nek. A 111 tagú Csemadók elnöke Pásztor György. Népszámlálási adatok: 1980: 725 lakos, ebből magyar 507 (69,9 %) 1991: 6B3 lakos, ebből magyar 500 (73,21 %) ÓVÁR (Olováry) A járás félreeső települése. Zsóly és Ipolykér szomszédságában fekszik, de csak északkeletről, Kishalom irányából lehet megközelíteni. A múlt század közepén 560 lakosa volt, fél évszázad múltán azonban csak 513 személyt írtak itt össze. A csökkenésnek az volt az oka, hogy az 1838-as nagy tűzvész után többen elköltöztek innen. Akkor az egész falu porrá égett, s templomát is csak 1878-ban építették újjá. Lakosságának létszáma tovább csökkent. Ovár határában őskőkori települést tártak fel, a község fölött emelkedő Óvár-hegyen pedig nópvándorláskori sáncokra bukkantak. A falu településszerkezete híven tükrözi a palóc építészet hagyományait. Magyar tanítási nyelvű kisiskolája 1979-ben szűnt meg, Gemer László pedagógus működése idején. A Pulai László irányította Csemadok-szervezetnek 71 tagja van. Népszámlálási adatok: 1980: 435 lakos, ebből magyar 361 (83 %) 1991: 387 lakos, ebből magyar 317 (81,9 %) Összeállította: Csáky Károly (Folytatjuk) A HÉT 13
