A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-12-04 / 49. szám
KRONIKA TelepüléslexiHgn MAGYAROK NYOMÁBAN GALÁBOCS (Balbušovce) Kis település az Ipoly menti katlan egyik sekély patakvölgyében, Bussától délnyugatra. 1980-ban mindössze 176 lakost számláltak itt össze, (ebből 128 magyar — 72,7 %) alig valamivel több, mint a múlt század kilencvenes éveiben. Akkor 127 magyar és 2 szlovák polgára volt a falunak. A mostani 138 lakosból 86 magyar nemzetiségű. Arányszámuk az előző népszámláláshoz viszonyítva 10 százalékkal csökkent. A falu neve 1297-ben Galabuch alakban fordult elő. A települést a törökök teljesen elpusztították. 1830- ban Jankovich Vince építtetett ide egy szép klasszicista kastélyt, körülötte pedig angolparkot létesített. Sajnos, mára mindkettőt elpusztította a gondatlanság. A község műemlék jellegű haranglábját a XIX. század közepén emeltek. A falunak nincs Csemadokszervezete és iskolája. GYÜRKI (Ďurkovce) Kisközség Ipolynéktől északkeletre. Nevével az 1351-es okiratokban találkozhatunk először Gyiörk alakban. A múlt század elejéig aGyürky-család birtokolta a falut. Ezután Teleki Lászlónak és báró Majthényi Lászlónak voltak itt birtokai. A századforduló táján 206 római katolikus és evangélikus lakos élt a faluban. A politikai pártok közül működik az MKDM. A Csemadokszervezetnek 21 tagja van, elnöke s egyben a falu polgármestere Rimóci János. A magyar tanítási nyelvű kisiskola 1974-ben szűnt meg, utolsó pedagógusa Krnács Borbála volt. Népszámlálási adatok: 1980: 216 lakosból 132 magyar (61,1 %) 1991: 156 lakosból 107 magyar (68,6 %) INÁM (Dolinka) Régi Hont megyei község Ipolynyék szomszédságában. Első ízben 1260- ban említik a feljegyzések. A XIII. században már egyházashely volt. A XVI. században Radnóti György és Werbőczi István birtokolta a falut. 1539-ben János király a Bolgár-családnak kuriális jogot adott, majd a Skerlecz- és a Buris-családoknak volt itt kuriális birtokuk. 1858-ban Inámban telepedett le Sötér Kálmán (1834—1915) méhészeti szakíró, aki országos hírűvé vált méhest alapított a faluban. A község temploma 500 éves, de — NAGYKÜRTÖSI JÁRÁS 1895-ben teljesen átalakították. Megmaradt néhány értékes XVII. századi faplasztika. A politikai mozgalmak közül az MKDM-nek van nagyobb bázisa. A község polgármestere Buris Lajos. A 64 tagú Csemadok-szervezet elnöke Sógor József. A faluban alsó tagozatos magyar tanítási nyelvű alapiskola működik. Népszámlálási adatok: 1980: S63 lakosból 554 magyar (98,4 %) 1991: 545 lakosból 537 magyar (98,53 %) IPOLYBALOG (Balog nad Ipľom) Ipolybalog is régi település a honti tájon: Balug néven már 1232-ben említi oklevél. Innen vette nevét a Baloghy-család, melynek ősi birtoka volt a faluban. A község különösen templomáról nevezetes, amely Szlovákia legrégibb Árpád-kori templomai közé tartozik. A románkori építmény valószínűleg 1100-ból való. Tornyán a magyar királyi korona mása látható. Okát azzal magyarázzák, hogy az 1300-as évek elején, Károly Róbert és Vencel királyok viszálykodása idején a koronát egy éjszakán át ebben a templomban őrizték. A középkorban védelmi célból épült a templomot körülvevő, törésekkel ellátott vastag kőfal. A bejárati faajtót Rados Imre helybeli fafaragó mester készítette az ezredforduló évében. A falu értékes műemléke még a XVIII. század elején épült fa harangláb. A község előtti kápolnát szintén a XVIII. században emelték. Balogon született 1843-ban Baloghy Dezső, Nógrád vármegye egykori levéltárosa, nyelvjárásgyűjtő és költő. Teljesen szervezett magyar tanítási nyelvű alapiskolájában közel 280 gyerek tanul. A Csemadoknak 127 tagja- van, elnöke Balogh Gábor. Ugyanő a falu polgármestere is. A magyar politikai mozgalmak közül az MKDM működik. Népszámlálási adatok: 1980: 891 lakosból 836 magyar (93,8 %) 1991: 838 lakosból 785 magyar (93,7 %) IPOLYHARASZTI (Chrastince) Kis község a hajdani Hont megye területén. Első okleveles említése 1244-ből való. Neve 1330-ban Haraza-Gyarmath alakban fordult elő. A XVIII. században aGyürkyek, később pedig a Zichyek és báró Majthényi László birtokolták a falut. A községnek a század elején 165 római katolikus és evangélikus lakosa volt. Csemadok-szervezete és iskolája nincs, polgármestere Cseri Edit. Népszámlálási adatok: 1980: 202 lakosból 47 magyar (23,3 %) 1991: 231 lakosból 56 magyar (24,24 %) IPOLYHÍDVÉG (Ipeľské Predmostie) Az egykori Sági járás legrégibb települése, közvetlen az Ipoly partján, szemben a magyarországi Drógelypalánkkal. A két falut a második világháború végéig híd kötötte össze; pillérei ma is épen állnak az Ipolyban. Hídvég Mohács előtt városi ranggal bírt. Hosszú időn át alispáni székhely volt; 1356 és 1399 között itt tartotta közgyűléseit Hont vármegye is. ‘'1331- ben már országos út kötötte össze a falut Korponával, Sággal, Csábrággal és Bozókkal. 1412-től a község vámhely, később vásároshely. A falu határában a középkorban vízivár volt, melyet Mikó zólyomi főispán építtetett. A 118 tagú Csemadok elnöke Trevalecz László. Alsó tagozatos magyar iskolája 1984-ben szűnt meg annak ellenére, hogy több gyerek is látogatta. Utolsó pedagógusa Volkovics Veronika volt. Népszámlálási adatok: 1980: 768 lakosból 664 magyar (86,5 %) 1991: 701 lakosból 518 magyar (85,3 %) IPOLYKÉR (Kiarov) Nagy- és Kiskér egyesülésével keletkezett. Kiskér a középkorban a Marik-dűlőben települt, Nagykér ugyanekkor a Toldy-család birtokában volt. A XVIII. századtól Ipolykér kisnemesi község. A falu műemlék jellegű épülete Oroszlányi László régi kúriája, amely a XIX. század első felében épült neoklasszicista stílusban. A XVIII. századból való a barokk kápolna és a harangláb. Fényes Elek 1851-ben még pusztaként emlegette a két helységet, melynek 146 lakosa volt. Ez a szám 1892-re 287-re, a század elejére pedig 303-ra emelkedett. A falu polgármestere Balázs Gyula. A Csemadoknak 97 tagja van, elnöke Zatyko Sándor. Magyar'tanítási nyelvű alapiskolája 1978-ban szűnt meg. Az utolsó tanító Pásztor István volt. Népszámlálási adatok: 1980: 473 lakosból 418 magyar (88,4 %) 1991: 376 lakosból 313 magyar (83,24 %) Össszeállította: Csáky Károly (Folytatjuk) A HÉT 13
