A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-27 / 48. szám
Ozemeréden, az Ipolyság—Zó^lyom közti főút mellett települt faluban hajdan több kastély, illetve kúria is volt. A legnagyobb, a Wilczek-kastély, ma is áll. A monumentális épületet a főút melletti hatalmas angolparkban építették 1763-ban. Eredetileg barokk stílusú volt, a XIX. században azonban klasszicista stílusúvá alakították. Az U-alakú, középrizalitos kastély timpanonja alatti balkont négy pillér tartja. A horizontálisan tagolt homlokzat födszinti és emeleti részét zárvonalas párkány választja el, alatta és fölötte tizenöt-tizenöt ablak van. Az alsó ablaksor felett párkánydísz található. A kastély emeleti szalonjaiban porosz mennyezet látható. Némelyikükben egykor tükrös boltozat volt, az épületet nyeregtető fedi. A szemérdi kastély eredetileg a Hellenbach-családé volt. Hellenbach János, a kiváló Selmecbányái orvos, Rákóczi barátja és kezelője kapott érdemei elismeréséül földesúri jogot Felsőszemeréden. Az ő leszármazottja volt az a Hellenbach Zsuzsanna, akit Steinlein Eduard bajor nemes vett feleségül. így került a kastély a Steinlein-Saalensteincsalád birtokába. A kastélyban egykor tartalmas életet éltek; a2 előkelő család révén gazdag művelődéstörténeti emlékei vannak a helynek. Steinlein bárónak volt jó barátja többek közt Széchenyi István, aki Szemeréden is megfordult. Az 1832. július 10-i itt-tartózkodását dr. Kiss László helytörténész dolgozta fel. A gróf Nógrádból jött ide, s kellemes élményekkel távozott a "kiváló emberek" közül. A Zenei lexikonban egy másik jeles személyiség szemerédi tartózkodásáról olvashatunk. A magyar opera úttörőjéről, a nagy zongoraművészről és zenepedagógusról, Erkel Ferencről van szó. Ő 1834-ben Steinlein-Saalenstein grófnénál vállalt rövid időre házitanítói állást. Ugyanilyen céllal került ide 1840-ben Robert Volkman is. A szemerédi kastély egy ideig A szemerédi Wilczeh -Hastély gróf Wilczek Frigyesé volt. Az előkelő és művelt nemesember a birtokgyarapításon túl a közéletben is jeleskedett. Ismert műgyűjtő volt a maga korában, szorgoskodott a Honti Múzeum megalapításánál, valamint az Ipolysági Takarékpénztár létrehozásánál is. Azt hiszem, illene erre a kastélyra egy olyan táblát elhelyezni, amely szellemi életünk kiváló képviselőinek itteni látogatásaira, szemerédi tartózkodásaira emlékeztetne. Sajnos, amikor az ipolysági Szondy Alapítvány erre ösztönözte a polgármesteri hivatalt, és segítő szándékát is felajánlotta, Szemerédről elutasító választ kapott. CSÁKY KÁROLY
