A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-27 / 48. szám
ANDRÁS NAPJA András napja november harmincadikon van. Ez már a karácsonyi időszak. Sok hiedelem fűződik ehhez a naphoz. Mágikus erővel ruházták fel a lányok, legények. Házasság jósló nap ez. A lányok ezen az éjszakán álmodják meg a férjüket, ha nadrágot tesznek a fejük alá. Ez fordítva is érvényes, ha a legények ingen, pendelyen alszanak. Elterjedt a papírszeletekre írt legénynevek kihúzása. A gombócba rejtett nevek kifőzése is ezen a napon történt. De ki is volt ez az András? Milyen rejtélyes személy lehetett? Ha érdekel benneteket mivoltja, olvassátok el a következő róla szóló — Barslédecen lejegyzett — mesét: Egyszer egy szegény legény elment az erdőbe sétálni. Gondolkodott magában, hogy jó lenne valami szép lányt keresni. Ahogy így gondolkodott, mindig beljebb került az erdő mélyébe. Egyszer azon vette magát észre, hogy áll az erdő kellős közepében, és nem tudja, merre vezet az út hazafelé. Ahogy így tanakodik, egyszer csak meglát egy kunyhót. Hát — gondolja — benézek, hátha találok valakit, aki segíthet rajtam. Bekopogott. Hát ahogy benyit, látja, hogy egy ősz hajú, nagy szakállú öregember ül az asztal mögött, és valamit ír egy nagy könyvbe. — Adjon Isten, öregapám. — Adjon Isten, édes fiam. Mi szél hozott erre, ahol még a madár is ritkán fordul meg? — Hát, öregapám én bizony meg akarok házasodni. De ahogy elindultam az erdőbe, hogy gondol kozzák, merre is találhatnék egy jó, takarékos feleséget, annyira elmerültem a gondolkodásba, hogy eltévedtem. Aztán megláttam a kend kunyhóját, gondoltam benézek, hátha van itt valaki, aki segít rajtam, és útba igazít. De ahogy látom, kend se sokat segít, mert állandóan ír és ír. Tulajdonképpen mit körmöl olyan szorgalmasan öregapám? — Hát, édes fiam, nagy az én dolgom. Én döntöm el az összes fiatalnak a sorsát a világon. Ebbe a nagy könyvbe írom, hogy ki kinek a felesége, vagy ki kinek a férje lesz. — Öregapám, hát az én sorsomat is eldöntötte már? — El, fiam, el. A te sorsodat is eldöntöttem, még amikor megszülettél. — Hár akkor árulja el öregapám, ki lesz az én feleségem?! — Neked egy púpos lány lesz a feleséged, fiam. — Hát öregapám, kendnek egy szavát sem hiszem. Nekem biztosan egy szép lány lesz a feleségem, nem pedig egy púpos hátú. — Pedig meglátod, hogy igazat beszéltem. A legény pedig nagy méreggel otthagyta az öregembert, és bánatában elindult világgá. Ahogy ment, mendegélt, elért egy kúthoz. Mivel a hosszú és fárasztó úton megszomjazott, gondolta iszik egy jót. Amikor a kúthoz ért, látta, hogy egy lány éppen vizet merített. Gondolta, kér tőle egy Ids' vizet, aztán továbbmegy. A lány ahogy nyújtotta a vizet, hát a legény észrevette, hogy ennek a lánynak a hátán egy nagy púp van. Eszébe jutottak az öregember szavai, és mérgében rácsapott a lány púpjára. Az abban a szempillantásban elsorvadt. Eltelt egypár év, és a legény megházasodott. Takaros, jó menyecskét hozott a házhoz, amilyenre azelőtt is vágyott. Hát ahogy egyik este mossa a felesége hátát, észrevesz rajta egy nagy heget. — Hát ez meg itt mi? — kérdi a feleségétől. — Édes uram, ott bizony egyszer régen egy nagy púp volt. De egy alkalommal, amikor a kúton vizet merítettem, odajött hozzám egy legény, aki vizet kért. Hát ahogy nyújtottam át neki, meglátta a púpomat. Ki tudja mi jött az eszébe, de nagyon mérgesesn rácsapott a hátamra, és a púp elsorvadt. Amikor ezt a szeretett felesége kimondta, a legény szemei előtt megjelentek az öregember szavai, és rájött, hogy mégiscsak igaza volt Szent Andrásnak, hogy púpos felesége lesz. Közreadja: Sípos Anna KICSODA MIT CSINÁL? A válasz igen egyszerű, de csak akkor, ha már találtál egy filctollat és mindazokat a mezőket, amelyekben fekete pontot látsz, besötétítetted. Mert akkor a kialakult kép segítségével könnyű a válasz a címben feltett kérdésre. PALACKREJTVÉNY A férfiú éppen azon töri a fejét, hogy a képen látható palackok közül melyek az egyformák. Segítenél neki? A HÉT 27
