A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-20 / 47. szám
FIGYELŐ Pozsonyi DzsessznapoH Az idei Pozsonyi Lírát követően a szakemberek, újságírók és az a maroknyi közönség, amely még — talán megszokásból? — végigülte a rendezvényt, egyértelműen megállapította: a Lírát a rendezők mesterségesen tartják életben, "vastüdővel" lélegeztetik, makacsul ragaszkodva az életképtelenné vált rendezvényhez. Pozsony másik hagyományos zenei fesztiválja, a Pozsonyi Zenei Ünnepségek is vérveszteséget szenvedett az elmúlt egy-két évben (például kevesebb volt a "nagy név"), de színvonalban állja a sarat. Pozsony legrangosabb zenei rendezvénye azonban kétségtelenül a Pozsonyi Dzsessznapok. Pedig e körül van a legkisebb és legkevesebb "hűhó". Az emberek körében régóta egy téveszme uralkodik: a dzsessz nem tömegzene, csupán egy szűk, "megszállott" réteg lelkesedik érte. Es persze, ahogy az a legtöbbször lenni szokott, ezt a nézetet főleg azok hangoztatják, akiknek fogalmuk sincs erről a műfajról, csupán "pontos elképzeléseik", hogy szerintük milyen is lehet, s előítéleteiktől a világ minden kincséért sem szabadulnának meg. A 18. évfolyamába lépett Pozsonyi Dzsessznapok koncertsorozatának szerencsére egyáltalán nem volt szüksége reklámra, s ez talán az évek folyamán megszokott hozzáértő szervezésnek, a mindig kitűnő színvonalnak és a rendezvény "motorjának", szellemi atyjának, Peter L/pának köszönhető. A hagyományosan a pozsonyi Kultúra és Pihenés Parkjában megtartott háromnapos (október 23—25.) rendezvényről szakemberek és laikusok egyaránt elismerően szóltak. A fellépő zenészek mesterségbeli tudása, hangulatteremtő képessége megfogta, sőt, olykor szinte megbabonázta a közönséget. Az idei dzsessznapokon a dzsessz őshazájából, Amerikából érkező zenószegyéniségek voltak túlsúlyban. Az első nap legnagyobb élményét is egy fekete amerikai, Winx, eredeti nevén Vincent De Jón Parrette jelentette. Winx igen peches emberként indult az életben. Pályafutását ugyanis sportolóként kezdte. A világ egyik legjobb hármasugrója volt, s csak azért maradt le a moszkvai olimpiáról, mert az USA politikai okokból bojkottálta azt. Négy év múlva pedig sérülése miatt nem indulhatott a Los Angeles-i olimpián. Zenei karrierjét azonban szerencse kísérte. Jónevű zenészek hívták meg turnéikra, később a költőnek is kiváló Sting is felfedezte, aki olyan tehetségesnek tartotta Winxet, hogy első lemezalbumát is finanszírozta. Dél-amerikai, japán és dél-afrikai elemeket ötvöző ritmikus zenéjét ő maga "prehistorikus popként" jellemzi. Óriási sikere volt... A második nap egyik kiemelkedő egyénisége az Amerikában élő osztrák dzsesszhegedűs, Rudi Berger volt. A bécsi konzervatórium egykori diákja kitűnő zenészekkel működik együtt, sok meghívásnak tesz eleget. Pozsonyi fellépése egy hathetes európai turné egyik állomása volt. Muzikalitása, virtuóz hegedűjátéka bámulatra méltó. Az est másik szenzációja a korzikai származású, olasz vezetéknevű francia zongorista, a harmincéves Michel Petrucciani, akinek híre már korábban is eljutott hozzánk, megjelenésével ezért nem hökkentette meg a közönséget. (A gyermekkori kalciumhiány következtében a művész csupán egy méter magas és huszonnyolc kiló.) Ezt a "kis-nagy embert" az olasz kulturális minisztérium a közelmúltban "Európa legjobb dzsesszzenészének" minősítette. Zongorajátékáról a világ legnevesebb zenekritikusai írnak elemzéseket. Játékát többféleképpen értelmezik, de abban valamennyien megegyeznek, hogy amit a lírának ez a "kis hercege" produkál, szinte megnevezhetetlen, hiába hívják segítségül a szakterminológiát, zenéjének varázsa nem foglalható szavakba. Ezt itteni fellépése is bizonyította. A közönség persze az utolsó napon is csodálatos zenészekkel találkozhatott. A nap legnagyobb sikerét a hagyományos amerikai dalokat és spirituálékat előadó The Johnny Thompson Singers aratta. Meg kell még jegyeznünk, hogy a nem is olyan olcsó jegyek a rendezvény ideje alatt mind elkeltek, s szinte valamennyi koncert telt ház előtt zajlott. Szűkös napjainkban ez valóságos csoda, de elsősorban is magas színvonalról tanúskodik. Melaj Erzsébet Fotó: Prikler László Winx, a peches sportoló, de szerencsés zenész Rudi Berger, a csodahegedüs Petrucciani, a "kis-nagy ember"
