A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-20 / 47. szám
KRONIKA TELEPULESLEXIKON MAGYAROK NYOMÁBAN — ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁS SZÍMÓ (Zemné) Már 1113-ban, Kálmán király oklevelében szerepel Zemej néven. 1249-ben villa Zemay. 1291-ben Lipolnoky Mikus a nyitrai püspöknek adományozza. 1379- ben a szomszédos Gúg községből, melyet Csák Máté elpusztított, áttelepszik a lakosság Szímőbe. Még ebben az évben felépül a község temploma. 1554—63-ban Zimew vagy Zimero néven említik. 1561- től a török többször kirabolta a községet. 1704-ben Heister osztrák generális felperzselteti Szímőt, mert lakói együttműködtek a kurucokkal. 1780-ban épült fel az első iskola. A község a XVIII. és XIX. században többször a tűzvész áldozata lett. 1890-ben a Vág folyón még 13 vízimalom működik. A községben született 1800-ban Jedlik Ányos fizikus. Tábla őrzi emlékét a községben. A községben magyar óvoda és 1—8. évfolyamos alapiskola van. Megalakult az EPM, az MKDM, az MPP és a Matica slovenská szervezete. A község polgármestere: Morvái István. A járás egyik legjobban működő Csemadok szervezete található itt. Elnöke: Kantár Éva. Népszámlálási adatok: 1980: 2414 lakosból 2040 magyar (84,5 %) 1991: 2238 lakosból 1833 magyar (81,9 %) TARDOSKEDD (Tvrdošovce) Régi község, mely a török hódoltság idején a mostani határain túl, mélyebb helyen, mocsaraktól körülvéve feküdt. A törökök a nehezen hozzáférhető község lakosait elkergették, és arra kényszerítették, hogy magasabb helyre költözzenek, ahol a község ma is áll. A XVII. században már mint mezőváros szerepel. Katolikus temploma a XVII. század végén épült. Kegyura az esztergomi érsek volt. A község határában, az ún. Rákóczi-dombon van a II. Rákóczi Ferenc emlékére kegyeletből emelt emlék. Bercsényi 1704. október 30-án egy nap alatt három levelet írt innen Rákóczinak, melyben hadi terveit és a hadsereg mozdulatait közölte vele. 1848-ban az osztrákok a községet rommá akarták lövetni, de ezt Bittner plébános megakadályozta. Az Esztergomi Érsekségnek itt nagyobb birtoka volt. A községben ma magyar óvoda és 1—8. évfolyamos alapiskola van. Megalakult az EPM (a legerősebb mozgalom), az SZNSZ és létezik a Matica slovenská szervezete is. Sajnos a Csemadok szervezete évek óta nem működik. A község polgármestere 1992 júniusától Csabai István. Népszámlálási adatok: 1980: 5729 lakosból 4373 magyar ( 76,3 %) 1991: 5280 lakosból 4085 magyar (77,36 %) UDVARD (Dvory nad Žltavou) Ősrégi nevezetes község, hajdan besenyő telep, királyi udvarnokok földje, akikről nevét is kapta. I. Géza királynak birtoka és kastélya volt itt. Szent Mártonról elnevezett kápolnája I. László idejében épült. Az első írott emlékek e községről 1075-ből valók, amikor a király a Szentbenedeki Apátságnak adományozza. 1212-ben a fellázadt udvarnokok birtokába kerül. 1241 -ben a tatárjárás a község besenyő lakosait kipusztítja. IV. Béla kunokat telepít a községbe, a község birtokát pedig a német lovagoknak adja. 1303-ban Vencel cseh király nagy kísérettel Nyárhídon és Udvardon vonult keresztül Budára, ahonnan magával vitte a koronázó jelvényeket. Az 1307. év Udvard történetében nevezetes dátum. Róbert Károly, akit két trónkövetelő is 12 A HÉT
