A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-13 / 46. szám
Az 1789—1792 közötti években Komáromban megjelenő Mindenes Gyűjtemény 1790-ben ezeket írja a malmokról: "A malmok, mellyek hasznára vágynak a körülbelül lévő helységeknek, s kivált az illyen drágaság idején a heverő gyémántoknál s brilliántoknál sokkal drágább kövei ezek a Molnároknak..." A Csallóközben is ősi iparágnak számított a malomipar. Az Óreg- Dunán úszó malmok, a Kis-Dunán cölöpös malmok működtek. A múlt században még több olyan működő malmunk volt, amely a 11—16. században létesült. A 19. század elején a Nagybodaki Dunán tizennégy, Doborgaznál, Gútornál még ennél is több malom létezett. Sok volt a malom Komáromnál, Bősnél, Somorjánál, Csicsónál és Kolozsnémánál is. A Kis-Dunán lévő cölöpös malmok közül Dunatőkésen a víz egyik ágán található a századunk elején létesített Csófalvay-féle malom, amely rendszeresen 1942-ben működött utoljára. 1986-tól — a rekonstrukció után — a létesítmény a Csallóközi Múzeum kezelésébe került. Azóta a szakszerűen karbantartott malom műemlék, s az érdeklődők látogathatják. N A dunatőHési A malom legfelső részén — azaz a padláson — a következő berendezések találhatók: a rostaszerű szerkezetű (zsajber) tisztító, ez osztályozza a gabonát, kiszűri a szemetet, a fűmagot. A megtisztított gabona konkolyozóba kerül, innét egy vezetéken át a koptató b a folyik. Innen egy ventillátor segítségével a pelyva szemétgyűjtő ládába jut, az őrlemény pedig az őrlőgaratba. A három részből álló, sima szíjjal (6 db. szíj) meghajtott fölvonó továbbítja a lisztet a malom középső részén álló szekrénybe (kiscilinder), amely a benne lévő rosták segítségével kiválasztja belőle a darát. Ezért daragép-nek is nevezik. A második emeleten lévő garat szitákkal kitisztítja az őrleményből idekerült darát, s a benne található szemét ventillátor segítségével a levegőbe jut. A korpából a lisztet a cilinder vonja ki, s a tiszta liszt vízimalom csöveken át a ládá-ba kerül éppúgy, mint a korpa. A gépeket az első emeleten található transzmissziós tengely hajtja egy rovátkás és egy sírna őrlőhenger segítségével. A fából készült páternoszter viszi föl a garatba öntött gabonát a szitákra, egy másik fölvonó pedig az őrleményt juttatja föl az emeletre. Itt működik a srótkö azaz a kiórlókő. Mellette van a hengerszék, ide jut a garatból az őrlemény egy csavar segítségével. A molnár az őrlés menetét a bekukkantó nyíláson át ellenőrzi. A földszinten működik a fölvonó nélküli daráló (srótoló). Részei: a kalodára épített garat, ide öntötték a gabonát. A kalodában két őrlőkő található. Az alsó kő áll, a fölső forog, s minden ötödik napon élesíteni kell. A srót a kalodából egyenesen a zsákba kerül. A malom megindítása előtt ellenőrzik a kerekeket, majd fölhúzzák a súbert, s a kerékre zúduló víz megindítja az egész malomszerkezetet. A nagykerék részei a gerendely (girindű), ez a főtengely s ebbe épülnek bele a küllők (külűk), rajtuk a kétsoros duplakoszorúk. Ezekben található a lapáttartó vas (papucs). Az ebbe beillesztett lapickafa tartja a csavarral odaerősített lapátokat. A kerék alatt van a padlózat, ennek oldala tartja a víz nyomását. A tengely túlsó végén van a völgyhíd, innét kenték az alkatrészeket. A tőkési vízimalmot a Galánta— Dunaszerdahely útszakaszon kereshetjük fel. MARCZELL BÉLA V
