A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-10 / 28. szám

v^G’ "Aki valamikor Bodokon járt, an­nak bizonyosan feltűnt az a kis fehér ház, amely közvetlenül a temető mellett épült, s melynek összes ablaka a temetőre nézett. Anyám építette azt oda. Valakije volt ott, akihez közel szeretett lenni mindig. Itt laktunk ebben a házban, ahol oly szomorú, oly kísérteties volt minden." Mikszáth Galandánó asszo­nyom című novellájából idéztük a fenti sorokat. Az író azt a házat emlegeti, ahová 1852-ben költö­zött a család, s ahol 1872-ig élt kisebb-nagyobb megszakítások­kal Mikszáth. Tehát nem ez a Pedig a szklabonyaiak 1910-ben, Mikszáth negyvenéves írói jubi­leumakor még falujukat is elke­resztelték. A község kérelmére a belügyminiszter Mikszáthfalvára változtatta Szklabonya, azaz ak­kor Kürtabony nevét. Az erről szóló dokumentumot a salgótar­jáni levéltárban őrzik. Az említett okok miatt a Mik­­száth-házat rövid időn belül be kellett zárni. Az épületben 1987- ben ismét megnyílt a "felújított­nak" nevezett kiállítás. Sajnos, alig változott valami. Mindössze három szobát rendeztek be most is az író emlékének. Elsősorban fotódokumentumokat, Mikszáth­­kiadványokat láthatunk a helyisé­gekben. A kinagyított képek Mik­száth életét, írói munkásságát, politikai-közéleti tevékenységét mutatják be. Annyi előrelépés mégis történt, hogy a képek alá tíz óv után magyarul is felírták az útbaigazító szövegeket. S még valami! Elbontották a ronda A szklabonyai Mlkszáth-ház szülőház, mint azt sokan hiszik Az beljebb volt a faluban, nem messzire a templomtól. 1968-ig állt, akkor sajnos, lebontották. Helyén új ház épült. Tavaly egy emlékoszlopot emeltek előtte, melyen tábla hirdeti, hogy itt állt hajdan az író szülőháza. A mai Mikszáth-ház sem így nézett ki hajdan. Az udvari részen még nem állt az ötoszlopos tornác, az utcai frontján pedig nem két, hanem három ablak látszott. A tetőt zsúppal fedték. Az épületben 1978-ban nyitották meg nagy csinnadrattával az emlékkiállítást. Sajnos, az egész­nek nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Az épületet szakszerűt­lenül újították fel, a falakat elfe­lejtették szigetelni. A penész így gyorsan kikezdte a gusztustalan tapétát. Az épület hátsó traktu­sában klubot rendeztek be. A kertet magas műkővel kerítették el. Az ízléstelen kerítés félig-med­­dig az ablakokat is takarta. Az udvart kaviccsal szórták teli, a ház környéke sivár maradt. A kiállított anyag sem érdemelt különösebb figyelmet, ráadásul a magyar nyelvű feliratozás is el­maradt. Az emlékhely így koránt­sem teljesítette tulajdonképpeni rendeltetését, a látogatók ezért hiányérzettel távoztak Szklabo­­nyáról. Az illetékesek mintha korántsem tettek volna eleget a Mikszáth-örökségnek. Cseleke­detük nem a kölcsönös megbe­csülést és tiszteletet példázta. műkőkerítóst, s helyére szép léckerítés került. Az udvar is rendezettebb, s turistaszezonban tárlatvezető tartózkodik a helyszí­nen. Mindez a Palóc Társaság s a járás irodalombarátainak kez­deményezésére történt. Ók szor­galmazták a másik emléktábla felavatását is. A házzal szemben, a temető­ben az író húgának, Mariskának szép sírkeresztjét láthatjuk. Öt "virágzó szép lányként" 17 éves korában ragadta el a halál. A sírkövön ez olvasható: "Itt nyug­szik Mikszáth Mariska, édesany­jának legnagyobb öröme. Meg­halt életének 17. évében június 11-én 1867. Béke hamvaira." Szklabonyára feltétlen el kell zarándokolnunk. Hisz a Mik­­száth-írások teli vannak itteni vonatkozásokkal, s aki itt jár, az legalább képzeletben átélheti azt a hangulatot, amit ezek a novel­lák árasztanak. S amit az író műveiben emle­getett, abból is felfedezhet még valamit a mai látogató. Hisz ott folydogál még most is a falu alatt a Bágy, azaz a Kürtös-patak. Megvan még a faluszéli csevice, azaz a savanyúkút. All még a Szent Vendel kápolna, igaz ma már az új sor házai közé szorul­va. Áll a régi templom is, melyet naponta látott az író. A sok javítás "kivetkeztette eredetiségéből" az 1396-ban emelt gótikus épületet, amelyet reneszánsz formára ala­kítottak át, majd a XVIII. század­ban barokkosítottak. Mikszáth, evangélikus lévén ugyan nem ebbe a templomba járt, de ha jól körülnézünk észak felé, láthatjuk a kürtösi templomot meg a kékkői hegyeket is. Mindkettőről oly sokat írt műveiben. A kékkői kálváriát és a Balassák ősi fészkét is gyakran emlegette, akárcsak a kürtösi evangélikus templomot. Itt tartották őt ke­resztvíz alá, ide járt vasárnapon­ként istentiszteletekre jó öregap­jával. Aki ebben a faluban szü­letett, s aki itt is volt az uraság kocsmárosa. Mikszáthék külön­ben 1843-ban költöztek Szklabo­nyára, ahol az író apja mészár­széket és kocsmát bérelt, majd ezzel felhagyva, földjein gazdál­kodni kezdett. S hogy a gazdál­kodás nem mehetett rosszul, azt az is bizonyítja, hogy felépülhe­tett az új hajlék, amely abban az időben a maga tartozékaival előkelő helyet és tekintélyt vívott ki a családnak a szklabonyaiak ranglétráján. CSÁKY KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents