A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-10-23 / 43. szám
A fekete doboz Az alábbiakban egy olyan magnószalagról lesz szó, amelynek semmi kóze a Hi-Fi minőségéhez. A vele szemben támasztott legfőbb követelmény az, hogy mindent kibírjon: a nagy magasságból való zuhanást vagy a lángoló t&zet is. Mi mindent tudnak a modern utasszállító gépek adatjegyzői? Az adatrögzítő, amelyet crash-record emek is neveznek (ami azt jelenti, hogy még ütközés esetén is rögzíti az adatokat — a szerk), mágnesszalaggal működik, és szilárdan beépítik a repülőgépbe. Induláskor a hajtóművel együtt automatikusan bekapcsol. Egyidejűleg mintegy száztízféle olyan mérési adatot rögzít, amelyeket a repülőgép különböző helyein felszerelt érzékelők szolgáltatnak számára. Regisztrálási sebessége 768 információs egység másodpercenként. A rögzítésre kerülő főbb adatok például: repülési magasság, sebesség, útirány, a gép tengelyének helyzete, a hajtóművek fordulatszáma, a kipufogó gáz hőmérséklete vagy a kormányszervek állása. Azt is pontosan feljegyzi, hogy mikor vezetik kézzel a repülőgépet, mikor automatával. A normális üzemeltetéstől eltérő adatokat is azonnal megörökíti. Egy alig több mint egy centiméter széles szalag után jegyez a szerkezet A körülbelül kilencven méter hosszú szalag kapacitása huszonöt repülőóra. Ennyi idő eltelte után a készülék átírja a szalagot, ami azt jelenti, hogy a huszonöt óránál régebbi adatokat automatikusan törli. A mai modem számítógépek adatrögzítési technikájához viszonyítva a fekete doboz nem tekinthető éppen csúcsteljesítménynek. A készülék megbízhatósága, strapabírása azonban példátlan. A rendkívül ütés- és tűzálló mágnesszalagmű robbanásbiztos, nyomásálló fémköpenybe van beépítve. A legnagyobb zuhanások után is ép marad, és nem sérül meg a 600 méteres vízmélységben uralkodó 60 kp/cm2 nyomástól sem. Rafinált megoldás gondoskodik arról, hogy a repülőgéptüzeknél fellépő több mint ezer C-fokos hőmérsékletet elviselje. A fémköpeny két rétegből áll. Közöttük vízzel átitatott filcréteg van. A külső falat apró furatokkal látták el, de ezeket lakkréteg fedi. Ha égni kezd a repülőgép, a filcréteg víztartalma elpárolog, és nagy nyomással töri át a lakkréteget. Pillanatok alatt gőzburok veszi körül az egész dobozt Mi történik az adatokkal egy esetleges baleset után? Ha föllelhető a mágnesszalag, akkor közvetlenül annak az országnak a légi biztonsági szolgálatához kerül, amelynek területén a szerencsétlenség történt. Ott az adatokat átmásolják egy számítógép szalagjára, majd elektronikusan kiértékelik. Különleges programok teszik lehetővé, hogy a balesetet szenvedett gép repülését a felszállástól a földet érésig rekonstruálják. Az útirány vagy a repülési magasság diagramon ábrázolható. A pilóta beleegyezése nélkül csak súlyos események regisztrálása esetén szabad kiértékelést végezni. Nem volna jó ugyanis minden felszállás és leszállás alkalmával nagyitó alá tenni a gép személyzetének tevékenységét, és a legkisebb rendellenességeket is állandóan felfedni. Szigorú titkot képez minden légiközlekedési társaságnál egy, a dobozban lévő másik szalag, amelynek kiértékelését csak a biztonsági hatóságok végezhetik el katasztrófa esetén. Ez az úgynevezett voice-recorder feljegyzése, amely a pilótafülkében elhangzó beszélgetéseket és az ottani zajokat rögzíti, de titkos kód szerint. A szalag végtelen, körbeforgása után automatikusan töröl, s a méretezése olyan, hogy csupán a balesetet megelőző harminc perc anyagát képes tárolni. A fekete dobozban tárolt információk nemcsak felvilágosításokat nyújtanak a már megtörtént balesetekről, hanem hozzásegítik a légi forgalom szakembereit ahhoz, hogy a levont tanulságokból okulva a repülést biztonságosabbá tegyék. (IPM) Már nem éhes?! Pedig ön még nyugodtan ehetne! — közli a "fóliasátor" alatt fekvő kísérleti személlyel az oxigénfelhasználást és széndioxidtermelést elemző komputer a világ legrégibb és leghíresebb táplálkozáskutató intézetében, az aberdeeni (Skócia) Rowett Research Institute-ban. Négyszáz főállású kutató dolgozik itt, az elképzelhető legmodernebb berendezésekkel. És minden egyes fölfedezésüknek újra és újra csak az a tanulsága, hogy az elhízás és a kóros soványság okai sokkal bonyolultabbak, mint addig hitték. Az például már kiderült, hogy az elhízás összefügg az örökletes tényezőkkel is, de (elsősorban a nőknél! II) a "végeredmény" kialakításában mégiscsak az életmód, a testmozgás és a táplálkozási szokások játsszák a döntő szerepet. De hogy pontosan mi, hogyan, mikor és miért okozza a táplálkozási szokásokat erőteljesen befolyásoló éhségérzetet — azt még hosszú évekig, ha ugyan nem évtizedekig kell kutatnia több száz tudósnak! A HFT ?1
