A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-10-16 / 42. szám
HÍRMONDÓ A Csemadok gondjai egyre csak gyarapodnak... A Csemadok Nyitrai Területi Választmánya szeptember derekán tartotta kibővített ülését, amelyre meghívót kaptak a zoboraljai magyar iskolák igazgatói, a régióba tömörült közösségek polgármesterei, valamint a kultúrmozgalomban, folklórcsoportokban tevékenykedő csemadokosok is. A köszöntő, bevezető mondandót dr. Révész Bertalan járási elnök tartotta, ám érdekes beszámolója messze elütött a napirendi, megtárgyalandó pontoktól, mivel az augusztusban megtartott magyarok világtalálkozójáról beszélt. Maga Ferenc mérnök (területi titkár) írásos beszámolója már konkrétabb volt, tartalmazta az elmúlt időszak kulturális eseményeit, amelyek joggal nevezhetők tartalmasnak és színvonalasnak, majd szólt az elkövetkezendő (november—december) Zoboraljai Kulturális Napokról is. Viszont a Csemadokmozgalmat, a szervezetek belső életét értékelve, a jelenlévők megdöbbenve hallgatták, hogy a szervezetek fele még nem rendezte a tagsági illetményt, és évzáró taggyűléseket sem tartottak. Arról viszont, hogy a Csemadok területi választmánya a szervezeti élet megújításának ügyében milyen lépéseket tett és mennyire ismeri a pangás okait, nem esett szó... A vitában aztán különösen markáns példaként hatott a Csemadok nagycétényi alapszervezetének esete, amely mindig a legerősebb alapszervezetek közé tartozott. Rendeztek ugyan augusztus végén Csemadok-napot, körzeti folklórfesztivált, működik és ismert a dterazenekar, valamint a híres férfi—női éneklőcsoport, de a tagsági illetményt két esztendős elmaradással sem rendezték, és nem tartottak évzáró közgyűlést sem. Egy két lelkes Csemadok-tag tartja vállán a terheket. Ugyancsak a vitában esett szó a Csemadok járási hivatala és az iskolák között kiéleződött — remélhetően átmeneti — ellentétről. A pedagógusok arra panaszkodtak, hogy a Csemadok mindig túl későn nyújtja be igényeit, illetve rendezvényeinek időpontját, s így az egyes fellépésekre a felkészülési idő nagyon rövid. A gyerekek félkész műsorokkal lépnek a közönség elé, s ez rontja a műsor színvonalát és az iskola hírnevét. Maga Ferenc titkár viszont kötötte az ebet a karóhoz, mondván, hogy a pedagógusok sokszor kényelmesek — tisztelet a kivételnek —, többet is tehetnének... Ez aztán olaj volt a tűzre, dr. Szabó Lajos nagycétényi igazgató felállt, és nem várta meg a gyűlés végét. Abban viszont nem osztozhatunk az igazgató úr véleményével, hogy Nagycétónyben nincsenek hagyományok. Jókai Mária a kulturális napok forgatókönyvét, azaz a fellépések, rendezvények, előadások, kiállítások helyét és időpontját egyeztette. Szó esett arról is, hogy a "hegymegi", Zoboron túli falvakról (Menyhe, Bed, Égerszög, Vicsápapáti) se feledkezzünk meg, ahol már halóban van, de még él a szórványmagyarság. Szó esett arról is, hogy a Csemadok nagykéri alapszervezetét is be kell vonni a zoboraljai magyarság kultúréletének vérkeringésébe... Közben az idő haladt: bent a teremben forrt a levegő, kint pedig cikáztak a szeptemberi villámok. A polgármesterek lassan elszállingóztak, de dr. Gulka Ede berencsi, illetve Kosa János nagycétényi polgármester maradt A berencsi polgármester úr nyomban rákérdezett, hogy tulajdonképpen mi célból hívták meg a polgármestereket, ha az érintett értekezési pontról egyetlen szó sem esett? Kosa János viszont arról szólt, hogy belső szervezeti élet nélkül elképzelhetetlen kultúrát teremteni, de feltétlenül segíteni kell a szervezetekben, ámbár egykoron A képen balról jobbra: Maga Ferenc és Révész Bertalan az volt a rendes járat, hogy a szervezet maga teremtette elő, gazdálkodta ki az anyagi szükségleteket, tehát a pénzt... Révész Bertalan megpróbálkozott a kérdésekre válaszolni, megkísérelte menteni a mundér becsületéi Arra is vállalkozott, hogy megmagyarázza a Csemadok OV vezetőinek rendszeres távolmaradását a nyitrai választmányi ülésekről. A választmányi ülés után, napközben hazafelé Jókai Máriával sok mindenről hangosan gondolkodtunk. Különösen most, hogy kezdődnek az évzáró gyűlések és jövőre esedékes az Országos Közgyűlés is. De mit mondunk majd az évzárók résztvevőinek, például a Csemadok programjáról, tevékenységéről és jövőjéről? Tudom, a nem várt politikai, gazdasági átalakulások nagyban befolyásolták a Csemadok és magyarságunk életét, céljait és útjait, ám vannak működési feladatok, alapszabályok, amelyek megkerülésével, figyelmen kívül hagyásával a gondok egyre csak gyarapodnak... Motesíky Árpád hagyományosabb értékelésénél? — Szerintem mindenképpen Csanda Gábor előadása lesz az, amely "megmozgatja" az agyaikat. O kezdettől fogva az új áramlatban volt. Görömbei András — tekintettel a régebbi kutatási eredményeire — hagyományosabb szellemben fogja Fábry tevékenységét értékelni. — Milyen előadásokat hallhatunk még? — Érdekesnek ígérkezik Molnár Imre előadása, amely Fábry és Esterházy kapcsolatáról szól. Peéry Rezső és Szalatnay Rezső munkásságának szintén sok köze volt Fábry munkásságához. Erről Tóth László fog beszólni. A csehszlovákiai magyarság két világháború közti jogi helyzeterői Popély Gyula tart előadást. Éhhez kapcsolódik majd Szarka László előadása, melynek címe: A csehszlovák állameszme és a magyar kisebbség 1918—1919-ben. G. Kovács László Szabó Dezsőnek a két háború közti szlovákiai magyar szellemi életre gyakorolt hatásáról beszól. Két olyan előadó is szerepel a rendezvényen, akit eddig nem ismertünk. Az egyik Filep Tamás Gusztáv Magyarországról, aki Szvatkó Pál szlovenszkói pályaszakaszáról beszél, a másik pedig András Károly müncheni politológus. Az ő előadásának címe: A fribourgi halott — gyorsfénykép Pfeiffer Miklós kassai kanonokról. — Rákosi Ernő festőművész emléktáblájának leleplezése is szerepel a programban. — Ezt péntek este hat órára tervezzük. Rákosi Ernőről tudni kell, hogy örököse nem lóvén a Csemadokra hagyta vagyonát. Eperjesi házának árából a Csemadok megvehette kassai szókházát. — Számoltok-e nagyobb számú, közönséggel? — Érdeklődés van. Mi főleg a magyar és történelem szakos középiskolai tanárokkal számolunk. Szeretnénk még meghívni újságírókat, írókat és minden magyar szerkesztőséget. Megpróbáljuk bekapcsolni a leendő pedagógusokat, tehát a főiskolásokat és egyetemistákat is. És természetesen várunk mindenkit, aki vonzódik az irodalomhoz. (melaj) A HÉT 9
