A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-10-09 / 41. szám
TANÁCSADÓ mm NEVELÉSI TANÁCSADÓ________ Adjak vagy ne adjak zsebpénzt? Siók szülő töpreng ezen. Kérdésükre az én válaszom: egyértelműen igenlő. A továbbiakban a válaszomat szeretném megindokolni, nem titkolva, hogy a zsebpénz — egész családra kiható — előnyeiről szeretném meggyőzni az érintett szülőket Egy édesanya panaszkodik: 'Nem merek a gyermekeimmel elmenni a Városligetbe vagy bárhová, mert percenként elhangzik: anyu, vegyél fagyit, kólát stb. Gyakran nem tudok ellenállni a kérésnek, nyaggatásnak és vásárolok valamit, a tervezetten túl költekezem. Ha nem veszek semmit, a gyerekek nyafognak, rosszkedvűek. Elromlik a közös program.' Gyakran lehetünk tanúi annak, hogy a szülő megunva a sokadik kívánságot, kunyerálást, ráver a gyerekre. Az együttlét sírással, veszekedéssel ér véget. A zsebpénz adása — többek között — azért is hasznos, mert így kivédhető a gyerek visszatérő mondata, amely a 'vegyél' szóval kezdődik. Zavartalanabb lesz a kirándulás, az együttlét a szabadban. A zsebpénz, ha jól alkalmazzuk, sok más nevelési hasznot is hozhat. Fokozatosan megismerteti a gyereket a pénz értékével, megmutat(hat)ja a pénz és a munka összefüggését, kitartásra, beosztásra, takarékosságra nevelhet. Felmerül, hogy mikortól adjunk zsebpénzt? Már óvodásnak is adhatunk, egyidejűleg világosítsuk fel a gyereket, hogy mit vehet a zsebpénzéből. Például, ha 50 forintot kap, mondjuk el, hogy hány gombóc fagyit vagy jégkrémet, illetve lufit stb. vehet érte. Hány hétig kell gyűjtenie a pénzt, hogy a régen vágyott kisautót, babát stb. megvehesse. A nagyobb gyerekeknek adjunk több pénzt, de beszéljük meg, hogy mi az, amit feltétlen meg kell venniük belőle, pl. a közlekedéshez a bérletet. A tanév elején a szülő megveszi a tanuláshoz szükséges felszerelést, de megállapodhat abban a gyerekkel, hogy a további-A tetoválás tulajdonképpen veszélytelen. Előfordulhat ugyan, hogy a nem kellő tisztasággal végzett tetoválás bőrfertőzéseket okozhat, de ezek ritkák. Még ennél is ritkábbak a tetoválás után — a festékanyag hatására — fellépő krónikus gyulladások. Egyedül az szól a tetoválás ellen, hogy felnőve a tatu (szakmai körökben így nevezik a tetoválást) is elveszíti a varázserejét, már nem büszkén fitogtatott tatu, hanem bélyeg a viselőjén. Vagy egyszerűen csak aktualitásukat veszítik a bőrbe 'bevésett* nevek, dátumok, szerelmi vallomások, vagy a házasulandóknak fölöttébb kínos aktok. Aki új életet kezd, többnyire szeretné 'levetni' a régi bőrét is. Sajnos, a tatu eltávolítása korántsem egyszerű. Mindenesetre mellőzzük az otthoni, drasztikus szerekkel történő próbálkozásokat, nem járnak eredménnyel. Csúnya hegesedést okozhatnak, és ennél még a tatu is jobb, kozmetikai szempontból. A plasztikai sebészet képes eltüntetni bizonyos nyomokat, függően a tatu nagyságától és a bőr milyenségétől. De hát ez is műtét, akban egy-egy ceruza, radír stb. pótlásáról saját magának kell gondoskodnia. Ezzel növelhetjük a gyermek önállóságát, felelősségérzetét. A zsebpénz mennyiségét nehéz meghatározni. Siók tényezőtől függ: a gyermek életkorától, a család anyagi viszonyaitól, mennyire kívánja a szülő bővíteni azon dolgok körét, amiről a gyermeknek magának kell gondoskodnia. A döntő, a zsebpénz lényege: az az összeg, amivel a gyerek szabadon rendelkezik. A zsebpénzével a gyereknek magának kell gazdálkodnia. Ezt az alapelvet következetesen tartsák be a szülők. Tehát ne kérjék számon, hogy mire költötte el a gyerek a pénzét, ne tegyenek szemrehányást, még akkor sem, ha véleményük szerint "butaságra' adta ki a gyerek a zsebpénzét. A gyereknek a kis állatfigurák, matricák stb. értéket jelentenek, és ezt tiszteletben kell a szülőnek tartani. Ebben éppen úgy legyünk következetesek, mint abban is, hogy további kunyerálásnak ne tegyünk eleget. A következetesség nem egyenlő a merevséggel. Figyelembe kell venni, hogy a gyereknek is bele kell jönnie a 'gazdálkodásba*, tapasztalatokat kell szerezni, egyszer-egyszer ki lehet segíteni egy kis 'előleggel', figyelmeztetve, hogy ebből nem csinálnak a szülők rendszert. Az életben minden felnőtt gyakran áll választás előtt. A gyereknek is meg kell már korán tanulnia, hogy tudjon választani: csokit vesz vagy gyűjt valamire, netán inkább egy gyermekújságot vásárol. Segítsük a gyereket abban is, hogy reális célokat tűzzön Id. Ne biztassuk olyan gyűjtésre, amihez igen sok pénz kell és nyilvánvaló, hogy a zsebpénzéből nem tudja megvenni, pl. egy nagyobb készlet Lego, kerékpár stb. Dyen dolgokra gyűjthet együtt a szülő és a gyermek, előre megbeszélve, hogy milyen arányban fedezik a költségeket. A hosszabb gyűjtés eredményeként vásárolt holminak az értékét, megbecsülését növelni fogja, hogy a gyermek kitartásának eredményeként született, hogy sikerült legyőznie önmagát, a közben keletkezett vágyait. Rossz szolgálatot tesz az a szülő — jó szándéka ellenére is — gyermekének, aki ettől megfosztja őt. amelynek során egy nagy fordulatszámú — a fogászati csiszolóhoz hasonlatos — készülékkel a hámot eltávolítják egészen az irháig. A beavatkozás steril körülmények között, helyi érzéstelenítéssel történik. A műtét után képződő heg már esztétikailag is elfogadható, az esetek többségében. Egyébként a tatu nem egyszerű divathóbort, hanem érdekes szociálpszichológiai jelenség, következésképpen fontos, vagy annak vélt funkciója lehet a ma társadalmában is. A természeti népeknél társadalmi hovatartozást jelent a tatu, s ez a szerepe, bizonyos korosztályokban ma is. Elsősorban a serdülőkor, az együvé tartozás, vagy a kitaszítottság érzése szolgálhat alapjául a tetoválásnak. Bizonyos foglalkozásokban — például a tergerószeknól —, a tatu természetes, évszázados hagyományok folytatását jelenti. Ezért a tatu híveinek mindig akad utánpótlása, sőt, bizonyos időszakokban divathullámként söpör végig a világon. Ma már akár színes tatu is rendelhető a tetoválószalonokban. /----------------------------------------------------\ EGY KIS ILLEMTAN Étkezés a vendéglőben 1. Az ételek kiválasztásakor a nőnek van elsőbbsége. A rendelés azonban a férfi feladata. Ha a nő a választást a férfira bízza, az ne rendelje a legolcsóbb ételt és italt, csak abban az esetben teheti azt meg, ha a nő kifejezetten ragaszkodik valami egyszerű ételhez. 2. Az étterem alkalmazottját diszkrét mozdulattal hívja magához a férfi, semmiképpen sem hangos kiáltással. Amennyiben az étel minőségére van észrevétele, akkor a teremfőnököt vagy a tulajdonost kérje magához. 3. Italt kizárólag a férfi rendelhet. Előzőleg megbeszélheti a nővel, hogy mit igyanak. Az újratöltés ugyancsak a férfi feladata, azzal, hogy a sajátjába tölt mindig legutoljára. Az első pohárnál, a köszöntőnél, a koccintás nem feltétlenül kötelező. 4. Az étkezéshez az asztalnál ülő nő vagy a legidősebb személy fog hozzá elsőnek. 5. Szópítkezni, ruhát igazgatni nem illik az étterem tükrei előtt, azok dísznek vannak a helyiségben, és ne ingereljenek bennünket a toalettünk kiigazítására. Ha ez elkerülhetetlen, vonuljunk vissza a mellékhelyiségekbe. V_________________________, Tetoválás A HÉT 23
