A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-10-02 / 40. szám

MINERVA

mindenképp megvetette a későbbi atomerőművek alapjait. így bár az atomreaktoruk által termelt energia nevetségesen kevésnek tűnhet, tudományos jelentősége szinte felmérhetetlen. Ez irányú tevékenységét Wigner a háború után az Oak Ridge-i Clinton Laboratories kutatási és fejlesztési igazgatójaként folytatta, majd 1948-tól ismét a Princeton egyetem tanára. Napjainkig csak egy "kiruccanása” volt, éspedig 1957-ben a leideni Lorenz Intézet vendégprofesszoraként dolgozott.

Tudományos tevékenységének elismeréseképpen — a Nobel-díj odaítélésén kívül — megválasztották az amerikai matematikai, fizikai, filozófiai társaságok tagjává, az Amerikai Tudományos Akadémia, vagy egy tucat külföldi akadémia és tudományos társaság tagjának. Csaknem hót évtizedes munkásságából egyedül tudományos esszéi hozzáférhetőek anyanyelvén, magyarul is, Szimmetriák és reflexiók címen adták ki 1972-ben.

Korunk egyik legnagyobb tudósa még

néhány évvel ezelőtt is hazalátogatott szülőhazájába, amelynek oly sok dicsőséget szerzett tevékenységével. Napjainkban szinte teljes visszavonultságban él a fél évezreddel ezelőtt felfedezett Újvilágban, az Egyesült Államokban. Wigner Jenő november 17-ón ünnepli kilencvenedik születésnapját. Egy tiszteletteljes főhajtást minden magyartól megérdemel ezen a napon. A tudomány embereitől biztosan megkapja szerte a világon.

Ozogány Ernő

A TITOKZATOS KOLUMBUSZ

ötszáz esztendeje éppen, hogy Kolumbusz Kristóf több mint három hónapig tartó bolyongás után — 1492. október

12-én — kikötött San Salvador szigetén, és először lépett egy új, addig ismeretlen kontinens, Amerika földjére (noha haláláig nem sejtette ezt). Terveiről, vállalkozásáról, négy amerikai útjáról az évszázadok során sok száz könyvet írtak

— csak magyar nyelven vagy tucatnyi életrajza van forgalomban —, ennek ellenére felelőtlenség volna azt állítani, hogy már mindent tudunk róla. Különösen származása körül sok a homály, s az újabb kutatások nemhogy eloszlatnák, de még szaporítják is a tisztánlátást akadályozó ködpamacsokat.

Itt van mindjárt születésének helye és időpontja. Általánosan elterjedt az a vélemény, hogy olasz földön, Génuában látta meg a napvilágot, valamikor 1451 nyarán vagy őszén. Érdekes módon azonban Kolumbusz egyértelműen sohasem állította, hogy génuai származású volna, sőt, testvérei vagy gyermekei sem utaltak erre; csupán egyetlen dokumentum — egy 1498-ban készült végrendelet

— szövegében olvashatunk arról, hogy az Admirális ebben az itáliai városban született. Kolumbusz nem sokkal 1506- ban bekövetkezett halála előtt is végrendelkezett, de ebben szó sincs Génuáról, sőt, egy sor olyan kitétel is elmaradt, amely az 1498-as végrendeletben még benne volt. Sok történész és Kolumbuszkutató úgy véli, ez az 1498-ban készült végrendelet vagy teljes terjedelmében, vagy egyes részleteit tekintve hamisítvány, s azt sem lehet kizárni, hogy bizonyos célzatossággal utólag szerkesztették. Gyanús az a körülmény is, hogy a végrendeletet nem hitelesítette közjegyző, és a keltezés nem — a korabeli szokásokhoz híven — a szöveg elején, hanem a szöveg végén található. Vajon kinek vagy kiknek állt az érdekében, hogy Kolumbuszt génuai származásúnak tüntessék fel? Meglehetősen ismert tény,

hogy a nagy felfedező rendkívüli módon ragaszkodott közeli hozzátartozóihoz: testvéreihez, gyermekeihez, de Génuában élő szülei iránt sohasem érdeklődött, pedig — ha hinni lehet némely szakértő állításának — apja még az 1490-es években is élt. Pontosabban élt Génuában egy Domenico Colombo nevű gyapjúszövő mester, akinek volt egy Cristoforo nevű gyermeke is. Egyesek szerint ez a Cristoforo és Kolumbusz Kristóf ugyanaz a személy volt, mások azonban vitatják ezt, és bizony sok okuk van rá. A Colombo név ugyanis meglehetősen gyakori Itáliában és általában a Földközitenger partvidékén, Kolumbusz Spanyolországban ráadásul nem is ezt a vezetéknevet, hanem a Colónt használta. A Colombo és a Colón csak látszólag hasonlít egymásra, jelentésük viszont teljesen eltér, hiszen az előbbit Galambosnak mondhatnánk magyarul, míg az utóbbi Hódítót jelent. El játszadozhatnánk még egy ideig a nevekkel, s akkor teljesen nyilvánvalóvá válna az a tény, hogy Kolumbusz egy sereg mediterrán városban megszülethetett volna. Az évszázadok során legalább 20 település került szóba — olasz, francia, spanyol, katalán és portugál egyaránt, sőt, egy dániai helység is. Homéroszt elfoghatná a sárga irigység — érte csak hét város vetélkedett.

Figyelemre méltó tény az is, hogy Kolumbusz még itáliai üzletfeleivel is spanyolul beszélt és nem olaszul, noha génuaiként bizonyára tudnia kellett volna ezen a nyelven is. Nagyon valószínű, hogy spanyol volt az anyanyelve, még latinul írt leveleiben is "spanyol módra" követ el nyelvtani hibákat.

Születésének időpontja sem tisztázott. Az 1451. esztendő csupán feltételezés, semmiféle anyakönyvi bejegyzés nem erősíti meg. Van olyan vélemény is, hogy Kolumbusz jóval korábban, 1437 táján látta meg a napvilágot, de ez ugyanúgy nem bizonyítható. Arról az emberről, aki felfedezte az amerikai kontinenst, csupán

1476. augusztus 14-tól kezdve vannak hitelt érdemlő ismereteink; ezen a napon úszott ki a partra egy portugál falucska — Lagos — közelében, miután hajója elsüllyedt egy tengeri ütközetben. (Ebben a csatában francia kalózhajók ütköztek meg egy génuai kereskedelmi flotta árbocosaival. Még azt sem tudni, hogy Kolumbusz kinek a szolgálatában állt, mindenesetre érdekes, hogy egyetlen génuai hajón sem szolgált Colombo nevű matróz vagy tiszt...)

András László Alapos gyanú című, 1977-ben kiadott könyvében összefoglalta a Kolumbusz személyével kapcsolatos rejtélyeket, s végezetül arra a következtetésre jutott, hogy Kolumbusz Kristófot egy génuai bankház pénzelte, s a génuai származás legendája csak azért került a köztudatba, mert anyagi érdekek fűződtek hozzá. Ha sikerül a világgal elhitetni, hogy a nagy hajós olasz volt és génuai, akkor a hódításokból származó haszonból joggal követelhetik a Kolumbusznak hitelező bankárok is a részüket. Mindez persze csak hipotézis, és ugyanúgy nem bizonyítható, mint a többi feltételezés. Kolumbusz származása alighanem örök titok marad.-lamér- A HÉT 21