A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-10 / 28. szám
(VÁNDORLÁSI NAPLÓ A SARLÓSOK 1931. ÉVI RENDEZÉSÉBEN) érzékük van ezeknek (!) az újdzsentri, bürokrata hivatalnokosztálynak nemcsak a nép ügyes-bajos dolgai, de még nyomora iránt is, mutatja az az eset, hogy pl. Somorja állami vezető jegyzője, amikor a szárazság és féregkártevéssel sújtott gazdák a kár felbecsülése végett megjelentek nála, azt felelte, hogy ez nem elemi kár, szerinte csak a jégverés elemi kár. — A lakosság ugyancsak sokat panaszkodik a jegyzői hivatalok azon tevékenysége miatt, amit az állampolgárságot nélkülözőkkel szemben kifejtenek. A járási hivatal tanácskozik — felterjeszt — leterjeszt, és a végén a válasz: nincs fedezet. Hatékony segítség volna Csallóköz népén a középítkezések és közmunkák kiadása. Magán Somorján minden törvényes fórumot megjárt középitkezések tárgyát képezi: a járási székház, az állami elemi, állami polgári iskola, továbbá a csendőrlaktanya építése, mely építkezések összege meghaladja a 7 millió Kč-t. Az építkezésekre mind az államtól, mind a járástól és a községtől minden anyagi fedezet megvan. Az építkezési tervek szintén jóvá vannak hagyva, csupán a vállalkozónak kellene kiadni: de ez az aktus a bürokrácia labirintusába tévedt. A somorjai járásnak 306 km-t kitevő útvonala van. 90 százalékban elhanyagolt állapotban van. A múlt óv végén ebből hivatalosan 126 km-t nyilvánítottak vicinálisnak. Annak ellenére, hogy a járás évek óta ezen utak javítására 70—80 ezer Kč-t állít be a költségvetésbe, ezen közmunkára eddig egy garast se költöttek. A belvizek sok kárt okoznak Csallóközben. Az ármentesítő társulatok, amelyek évente százezreket tömnek be azokba a bankokba, amelyekben az ármentesítő társulat vezetői igazgatósági tagok, évek óta semmiféle alagcsövezósi munkálatokat nem végeztek. Ezekhez a munkákhoz járulhatna a Duna csehszlovákiai vonalszakasza, amely évek óta kotoratlanul van. A szennyvizek a halbőséget állandóan apasztják. A Duna-ápolási munkálatok s az előbb említett közmunkák Csallóköz munkásainak évekig munkát adhatnának. (Farkas t. úr információi.) Iskolaügyi viszonyok: Egész Csallóközben megfigyelhető az államkormányzat iskolapolitikája. A "Jubilejná školá"-k modern épülete sok községben mutatja a szocdemek iskolapolitikáját. Szlovák iskolákat nemcsak kolóniákon, de magyar községekben is létesít a "Slovenská Liga", "de ezekbe egyetlen magyar szülő gyermekét se kényszerítik" (Farkas!). A magyar iskolák felépítését a szlovák tanfelügyelőség szorgalmazza, s a magyar iskolák fel nem építése a magyarság közönyén szenved hajótörést. Dunaszerdahelyen a magyar polgári felépítéséhez a magyar pártok nem szavaztak meg 12 százalék pótadót. Meglátogattuk Somorján Prohászka István festőművész műtermét, ahol Dömötör Teréz proletár írónővel találkoztunk. A tehetséges írónő, aki a proletár sors golgotáját átélte, az aratómunkások nyomoráról informált. (Folytatjuk) 5. Az intelligencia. A tanítóság szerepe szociális téren a semmivel egyenlő. Jórészének érzéke sincs a tömegnyomor — tőmegínség — tömegszületés — tőmeghalálozás és általában a szegényebb sorsú ember kultúremelése iránt. A tanítóság nagy zöme teljes mértékben be van ivódva a kapitalista társadalom kereteibe, ennek intézményeibe, és animális érzéketlenséggel nézi a munkásosztály kínos, sokszor a bűnözés határán mozgó emberfeletti vergődését. A plébánosok a falu népével nem törődnek, csupán csak az egyház parancsait tartják be. Évek óta nem volt rá példa, egy-két különcködő paptól eltekintve, hogy hitközsége anyagi érdekében eljárt volna. A jótékonysági akciókban se vesznek részt. Annál többet foglalkoznak a munkásosztálynak az egyház és egyházpolitika jármába való behajtásával. A keresztény ember erényeit prédikálják, adakozásra buzdítják a híveiket az egyházzal (- papokkal) szemben, de legtöbben közülük bezárják kapuikat a koldusok előtt. A közigazgatás: A somorjai járásban a jegyzők nagy része ún. fehér jegyző (néppárti). A járás 11 körjegyzője között egyetlen szocialista sincs. De legtöbbje úrivadász. Fontosabb nekik egy hajtóvadászat, mint a természeti károk feljegyzése. Az államkormányzat számos szociális intézkedését (aggkori segély, társadalmi akciók, közmunkák kiadása) a legelképzelhetetlenebb bürokratizmussal kezelik, és sok esetben meggátolják azok keresztülvitelét. A dolgozók, kiknek ügyesbajos dolgait határtalan önkényeskedéssel intézik, megtanulták bennük meggyűlölni, joggal, a köztársaság tisztviselőit. A népnek a köztársaságba vetett hite elsősorban ezen pitiáner, végszolgálatot teljesítő hivatalnokok basáskodása következtében rendült meg. — Hogy milyen mm