A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-09-25 / 39. szám
Silil# MINERVA Olcsó könyvkötészet Az angol Goddhate Machinery Ltd. Takofold 50M típusú készüléke mindenféle papírt beállítás szerint hajtogat, és füzetté, könyvvé fűz össze A3—A5 méretben. Teljesítménye 80 oldalas terjedelem esetén óránként 350 könyvecske vagy fűzet. A kézzel működtetett gép kitűnően használható dokumentációk, ismertetők, egyetemi jegyzetek készítésére. NŐI KONDOM Svájcban már forgalomban van, s a közeljövőben Franciaországban és Nagy-Britanniában is forgalomba kerül a női kondom. Most az USA-ban egy wisconsini cég is kifejlesztette a maga hasonló óvszerét. Míg a férfiak használta legtöbb kondom anyaga gumi, a nőié erős poliuretán műanyag. Ennek mindkét végén egy-egy gyűrű van: a hártyán belülit, hasonlóképpen mint a fogamzásgátló pesszáriumot a méhszájra kell helyezni, a másik gyűrű a hüvelyen kívül marad, s elfedi a külső nemi szerveket, megakadályozva, hogy az ondóban vagy a férfi bőrén lévő kórokozók a nőt megfertőzzék. Az Egyesült Államok illetékes bizottsága, a csak egyszeri használatra alkalmas, Realltynak (- valóság) elnevezett óvszer engedélyezéséhez benyújtott vizsgálati adatokat nem találta teljesnek, s a céget azok kiegészítésére szóllitotta fel. A próbák részben 236 olyan egyesült államokbeli nőn folytak, akik vállalták, hogy ezen óvszeren kívül hat hónapon át más fogamzásgátlót nem alkalmaznak. A hiba 12,2 százalékos volt, vagyis 100 nő közül 12-nek kell számolnia azzal, hogy a Reality ellenére hat hónapon belül teherbe esik. A Mexikóban és a Dominikai Köztársaságban 110 nővel folyó párhuzamos kísérlet 20,6 hibaszázalékot mutatott ki. A vizsgálat vezetői szerint a terhességek bekövetkeztének az a leggyakoribb oka, hogy a kondomot nem megfelelően vagy nem minden közösülés alkalmával használták. A nők egyéb fogamzásgátlóinak hibaszázaléka hat hónap alatt 7,6—11,7, míg a férfiak gumi óvszeréé — egy év alatt — 7,2—14,8 százalék. A Reality az orvosokat — érthetően — nemcsak a fogamzásgátlás, hanem legalább annyira abból a szempontból is érdekli, hogy az mennyire nyújt védelmet a HÍV, az AIDS vírusa ellen. Minthogy — természetesen — szóba sem jöhetett, hogy a nőket HÍV-fertőzésnek tegyék ki, 104 olyan nő esetét vizsgálták, akiket partnerük előzőleg a Trichomonas vaginalis egysejtűvel fertőzött meg, s akiket — e könnyen gyógyítható betegség ellen — gyógyszeresen kezeltek. Az orvosok arra voltak kíváncsiak, hogy közülük hányán fertőződtek meg újra. A 104 nő közül 54 használta a Realityt, míg 50 ellenőrzésül szolgált. A hat hét után végzett vizsgálat szerint az utóbbiak közül hét fertőződött meg újra, míg ama 20 nő körében, akik azt állították, hogy az óvszert minden alkalommal használták, egyetlen újrafertóződés sem következett be, a többi 34 közül pedig, akik azt nem mindig, vagy nem megfelelően helyezték föl, öten újra megfertózódtek, és hármat a szexuális kapcsolat útján terjedő más fertőzés ért. A vizsgálat vezetője hangsúlyozta: a nemi úton terjedő fertőzések ellen százszázalékosan egyetlen óvó eszköz sem ad védelmet, de az eddigi vizsgálatok szerint a női kondom körülbelül ugyanannyira "megbízható", mint a férfié, de ő is további vizsgálatokat tart szükségesnek. Más szakemberek az AIDS terjedésére tekintettel sürgetik, hogy a Realitynek adjanak mielőbbi zöld utat. Annál is inkább — érvelnek —, mert a nők nem mindig számíthatnak arra, hogy partnerük kondomot használ, márpedig jóval nagyobb annak a veszélye, hogy a férfi fertőz meg HIV-vel nőt, mint fordítva. TERMÉSZETES FUTBALL-LABDA-MOLEKULÁK? Eddig csak olyan, 32 vagy több szénatomból álló futball-labda alakú, másképp fullerénnek nevezett molekuláról tudtak, amelyeket laboratóriumban nagy hőmérsékleten hoztak létre (v.ö.: A Hót, 36. szám). Most arra valló vizsgálatról érkezett hír, amely szerint ilyen molekulák természetes úton is létrejönnek. Az Arizonai Állami Egyetemen vendégként dolgozó S. Cipurszkij ásványkutatónak oroszországi geológus kollégája elküldte a Sungot nevű kőszéntelep néhány, Karólia egyik bányájából származó mintáját. E bányában a kambrium előtti korból való kőzetek, köztük 99 százalékig terjedő arányban szénből állók találhatók. Amikor a vendégkutató néhány mintát nagy felbontóképességű elektromikroszkóp alatt vizsgált, egy szokatlan, szabályos, sőt, a füllerónmolekulákra emlékeztető mintázatra figyelt fel, majd P. Buseck nevű laboratóriumi társával sorra vizsgálta a többi mintát is. Főképp a sungitrétegek határfelületei és törésvonalai közt találtak számos fullerónmintázatot. Ezután néhány mintadarabot tömegspektromóterrel is elemeztek, s az ekkor kapott színképek is megegyeztek a mesterséges futball-labda-molekuláéival. Ha a két kutató megfigyeléseit további vizsgálatok is megerősítik, nagyon valószínű, hogy ilyen molekulák a kőzetek átalakulásakor vagy magmatikus folyamatokban is keletkezhetnek. (ÉT)
