A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-09-18 / 38. szám
SÖKFÉUE ■■ ü ■ ' ' Kakasok az arénában A négyezer néző orditozása csaknem olyan hirtelen marad abba, mint ahogyan néhány perccel előbb elkezdődött. A manilai stadionban levők feszülten várnak. A figyelem a két madárra terelődik, amelyeket erősen, mégis könnyedén tartanak kézben. Alig érinti lábuk a földet, máris dühödten rontanak egymásra. Az egyik madár, amely nyaksebtől vérzik, hirtelen meginog. Néhány perccel később elpusztul a homokban. A mozdulatlan arcú vesztesek pénzkötegeket dobnak át a tömegen fogadópartnereiknek. A Fülöp-szigeteken minden férfi büszke arra, ha "kakasidomár" lehet. Minden városban, faluban, nyomorúságos negyedben van aréna. A viadalok évente nyolcmillió kakas életét követelik. A fogadás után a madarakat a šarkan tyúshoz viszik, aki a bal lábukra felszereli a görbe, hegyes, kilenccentis, borotvaéles sarkantyúkat Amikor a viaskodó állatok ösztönösen egymás felé kapnak, ez a miniszablya halálos biztonsággal vág. Az átlagos kakasviadal ezért egy percnél rövidebb ideig tart. Karlengetéssel, kézjelekkel és mutogatásokkal teszik meg a fogadásokat. Az íratlan becsületkódex garantálja, hogy az adósságot minden esetben kifizetik. A viadal jól hoz a konyhára. — Egyetlen kakasom sincs, jóformán sohasem fogadok. Nekem ez egész csak üzlet — dicsekszik Roily Ligon textilmágnás, a legnagyobb kakasaréna, a Roligon Mega Cockpit tulajdonosa. Itt tizenötezer fogadó foglalhat helyet, és ő igen jól keres a derbivel. A derbi a viadalok nemrégiben kieszelt változata. Ha valaki ide be akar jutni, akkor egy csapatnyi kakasának kell lennie, attól függően, hogy hány madarat ír elő a szervező bizottság. A lehetséges díjak elég nagy összegűek: a Roligonban egy hétkakasos derbi több mint hárommillió pesót (százhúszezer dollárt) hozhat A győztes csapat sarkantyúsa is háromezer dollárt tehet zsebre. Az arénában sebészek is dolgoznak. Nincs állatorvosi gyakorlatuk, csak altatás nélkül vágnak, és összevarrják a tátongós sebeket A madarak a tű minden egyes mozdulatánál vergődnek a fájdalomból. Az egyik sebész tollakat tép le egy zamboangai fehér kakasról. Ez a kedvenc harci fajta; némelyik állat milliomost csinált már a gazdájából. A sebész elmagyarázza, hogy bár a madár megnyerte a viadalt, túlságosan sérült ahhoz, hogy valaha is újból harcolhasson. A vérvonal miatt mentik meg életét Az asztal végén döglött madarak halmaza tanúskodik a tény mellett: a vesztes ritkán olyan szerencsés, hogy életben maradjon. Sőt, a győztes is gyakran elpusztul. Az évi nyolcmilliós kakasáldozat ellenére a viadal nagy üzlet — akárcsak a harci kakasok tenyésztése. Hiszen egy fiatal állatért háromezer pesót (vagyis százhúsz dollárt) is kérhetnek. A manilai Muntinlupa Colisseum küzdőtere mellett a Thunderbird tápszer gyártói elmondják, hogy mire jó a ginszeng a madaraknak, és reklámcélokból ingyen adnak kalendáriumokat, csirkeeledelt a kakastulajdonosoknak. Itt úgynevezett carambolát is tartanak, amikor tíz-húsz madár küzd egy időben. A rémült állatok egyenesen az üvegfalnak rohannak, hogy kitörjenek a mészárlásból. Húsz perc múlva már csak egyetlen félholt, véres madár marad az arénában. Reklámfotó készül, az elégedett tömeg elindul hazafelé. Egy munkás kisöpri a ketrecből a tollat, feltörli a vért A Fülöp-szigeteld kakasok tenyésztői igen büszkék a viadalokra. Én pedig végleg nem értem, hogy tulajdonképpen mire is büszkék... (IM) 18 A HÉT
