A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-09-18 / 38. szám

KRONIKA TELEPÜLÉSLEXIKON MAGYAROK NYOMABAN — TÖKETEREBESI JÁRÁS NAGYSZELMENC (Veľké Slemence) Az Ung-vidéki község nevét először a pápai adólajstrom említi a XIV. század első felében — "Selemens, Zelemench’ alakban. Ma közvetlenül az ukrán határnál fekszik, és szomorú nevezetessége a szomszédos Kisszelmenctől elválasztó többszörös drót­­akadály. Egyházjogilag több évszázadon át Kisszelmenchez tartozik, csak a XVII. szá­zadból van értesülésünk egy sárral tapasztott vesszőfonatos falú római katolikus imaház­ról. A XVII—XVIII. században itt is érvénye­sül a ruszin betelepülés hatása, de ezek hamar elmagyarosodnak, csak a görög katolikus hitük és az 1822-ben épült klasszicista templom emlékeztet eredetükre. A késő klasszicista református templom építése 1868-ban kezdődött, de csak 1901- ben szentelték fel. A községben több évtizede nyolcosztályos magyar tanítási nyelvű alapiskola működik. Nagyszelmenc polgármestere Gilányi László, a Csema­­dok-alapszervezet elnöke Ignác Tünde. Népszámlálási adatok: 1980: 787 lakosból 742 magyar (94 %) 1991: 633 lakosból 617 magyar (97 %) NAGYTÁRKÁNY (Vefté Trakany) Az egykori Tisza fő folyásának partján, a mai holtágnál fekszik, Bodrogköz délkeleti csücskében, és már teljesen összenőtt, de közigazgatásilag külön áll a szomszédos Kistárkánytól. Nevével — "Tarkan" — először a XIV. század elején találkozhatunk, nem sokkal később már "Nog Tharkan". Főbirto­kosai a Tárkány-, majd a Sennyei-családok voltak. Cölöp vára a Tisza túlpartján állt, emlékét a ’Várszög" dűlőnév őrzi. Várkas­télyt a Tárkányiak építenek a XV. században, ez a XVIII—XIX. század fordulóján meg­semmisül, kibővített várkápolnája a mai római katolikus templom. A vár fontos szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharc idején, többek között 1675-ben itt ölik meg a császárhű Szilágyi István várkapitányt a kurucok, és ugyancsak kuruc fegyverektől hal meg a semlegesként fellépő, katolikus hitéhez ragaszkodó Sennyei Ferenc káliói kapitány, aki Leleszen van eltemetve. A másik kastély reneszánsz stílusban épült, s a XVII. század második felében, többször átépítik, ma gazdasági épületként omladozik. A falu református temploma századunk 30-as éveiben épült. A községben több évtizede nyolcosztályos magyar tanítási nyelvű alapiskola működik. Nagytárkány polgármestere Pólyi Pál, a Csemadok-alap­­szervezet elnöke Kopasz József. Népszámlálási adatok: 1980: 1656 lakosból 1371 magyar (83 %) 1991: 1373 lakosból 1193 magyar (88 %) ŐRÖS (Strážne) A XIV. század elejéről eredő iratokban *Wrs" majd ’Ewrus’ formában jegyzik a bodrogközi település nevét. A középkorban több nemesi család teljes- vagy részbirtoka. Mint vám- és őrhely jelentős szerepet játszott egy ideig a Karcsán történő sószállításban. A Karcsa, amely a Tisza több ezer éves egykori medrének maradványa, ma is uralja a falu határát. Egy 1700-ban keltezett összeírás szerint már volt egy református fatemploma, de a mai kőtemplom elődje klasszicista stílusban, csak 1803-ban készült el. Az alsó tagozatos magyar tanítási nyelvű iskola körzetesítéssel mintegy 10 éve szűnt meg, utolsó tanítói Lejko Margit, Gönczy Viola és Erdélyi Ibolya voltak. Őrös polgármes­tere Csontos Gábor, a Csemadok-alapszer­­vezet elnöke Hancsovszky Katalin. Népszámlálási adatok: 1980: 763 lakosból 742 magyar (97 %) 1991: 708 lakosból 674 magyar (95 %) PERBENYIK (Pribeník) Nevével 1323-ban találkozhatunk egy ado­mánylevélben — ’Perbenyk" — vásároshely­ként. Birtokosai a Tárkányiak, majd a Sennyeiek, később a Mailáthok voltak. Perbenyik a Rákóczi-szabadságharc után egy időre elnéptelenedik. 1789-ben a Mai­láthok földszintes kastélyt építenek, amelyet száz évvel később, a vasútállomás meg­szerzése után átépítenek és kibővítenék — ma mezőgazdasági szaktanintézet. A hon­talanság évei után itt nyílt meg Bodrogköz és Ung-vidék első magyar tanítási nyelvű középiskolája. A kastély kis kápolnája temp­lomként is szolgál a római katolikusoknak. A református templom minden bizonnyal a XVIII. század első felében épült, lényegesen a századfordulón alakították át. A görög katolikus templom 1900-ban lett felszentelve. A faluban több évtizede alsó tagozatos magyar alapiskola működik. Perbenyik pol­gármestere Sápos Menyhért, a Csema­­dok-alapszervezet elnöke Fülöp Pál. Népszámlálási adatok: 1980: 1170 lakosból 967 magyar (83 %) 1991: 923 lakosból 797 magyar (86 %) PÓLYÁN (Poľany) (Leleszpólyán, Bodrog­­mező) Első említését a leleszi rendház alapítóle­velében találjuk, 1214-ből. Akkor "Payelen"­­ként emlegették. A község kezdve a XIII. századtól egész a hűbéri rend megszűné­séig, tehát a XIX. század közepéig, jobbá­­gyostól-földestől a közeli leleszi Szent Kereszt premontrei rendház birtoka volt, jóformán megszakítás nélkül. A ruszin betelepülés egyik nagy hulláma a XVII. század közepe táján érte el. Már 1667-ből adatok vannak a görög katolikus egyházkö­zösség létéről, állítólag fatemplomot is építenek, bár a most is látható 1794—1802 között épült, és ma is szolgálja az azóta magyar ajkú híveket. A község református templomát 1823-ban szentelték fel. Magyar tanítási nyelvű, alsó tagozatos alapiskolája 1975-ben szűnt meg, utolsó tanítója Molnár Éva és Bodzás István volt. Pólyán polgár­mestere Roman György, a Csemadok-alap­­szervezet elnöke Leczo Adél. Népszámlálási adatok: 1980: 569 lakosból 552 magyar (97 %) 1991: 466 lakosból 429 magyar (92 %) RAD (Rád) A Bodrogközt egykor átszelő Tisza medré­nek maradványa, a Ticce, hurokba öleli körül a települést, amelynek létéről írott emlék 1340-ből ismert — ’Raad’. A középkor folyamán kiemelkedő birtokosa nem volt, több család osztozott portáin és földjein. 1637-ben Melith György birtokos minorita (ferences) rendházat létesít, kis kőtemplom­mal. Ez az intézmény, megszakításokkal, 1753-ig állt fent, majd a falu reformálódá­­sának hatására és a fenyegető árvizek elől áttelepül a folyók túlpartján fekvő Imregre. Ma a kolostor helyén áll a római katolikus parókia, melynek udvarán néhány régi kő az emlék. A mai római katolikus templom klasszicista stílusban 1822-ben épült. Az alsó tagozatos magyar tanítási nyelvű alap­iskola 1979-ben szűnt meg, utolsó tanítója Kocsis Béla volt. Rád polgármestere Liska László. A Csemadok-alapszervezet elnöke Petro Ferenc. A községhez tartozik még Körtvélyes (Hrušov) kis település, amellyel nincs egybeépítve, első írott nyoma a XV. századból van. Népszámlálási adatok: 1980: 674 lakosból 532 magyar (79 %) 1991: 562 lakosból 433 magyar (77 %) SZENTES (Svätúše) Közvetlenül a vulkanikus eredetű Helmed­­dombság nyugati lejtőjén terül el, a Lingó sziklái alatt. Nevét már 1245 (Scuntes)-ben % rögzíti egy határleírás. Mint sok más bod­rogközi községnek, Szentesnek is több birtokosa volt a középkorban. Temploma ősi eredetű, bár több átépítésen ment keresztül. Valószínűleg a XIII. század vége felé épült román stílusban és a reformáció előretörése során a kálvini hitet követők vették birtokba mindmáig. Újjáépítése 1794-ben történt, amikor díszesen kifestették, és máig is olvasható verses feliratban örökítették meg ezt az eseményt. Szőlőtermesztése a vulkáni agyagon és a homokon is jelentős, és ugyancsak nevezetes a palás kő. Magyar tanítási nyelvű alsó tagozatos iskola a községben évtizedek óta működik. Szentes polgármestere Rácz László, a Csemadok­­alapszervezet elnöke Pusztai József. Népszámlálási adatok: 1980: 1059 lakosból 1005 magyar (95 %) 1991: 936 lakosból 899 magyar (96 %) Összeállította: Bogoly János (Folytatjuk) 12 A HÉT

Next

/
Thumbnails
Contents