A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-09-18 / 38. szám
INTERJÚ "Európai felelősség az emberi és a kisebbségi jogok betartása " A magyar kormány támogatja-e a szlovákiai magyar politikai reprezentáció autonómiatörekvéseit? — Autonómia alatt sokan valami olyasmit értenek, amit az nem jelent. Az autonóm nem a területi elkülönülés programja, az autonóm tulajdonképpen végül is a demokrácia programja. Az, hogy a közösségek, akár egy faluról van szó, akár egy megyéről, vagy nagyobb közösségről, önmagát kormányozza. Ez persze mindig bizonyos viszonylatban van a központi kormányzással. Az államok belső berendezkedése országonként nagy eltérést mutat, mégis általános európai tendencia, hogy az integráció mellett ez nem dezintegráció, hanem decentralizáció. Éppen a szovjet birodalom mutatja a legjobban, hogy a központi centralizált bürokrácia programja csődöt mondott. Viszont a centralizáció mintaországa, Franciaország is az elmúlt években nagyon jelentős lépéseket tett a decentralizáció felé. Anélkül, hogy bele kívánnék szólni a szomszéd országok belügyeibe, amennyire ismerem a szlovákiai magyarság autonómiaigónyót, az nem olyan, amitől a szlovákoknak félniük kellene. A magyarság a helyi demokráciát kívánja, amely azt jelenti, hogy a helyi önkormányzatban arányosság érvényesüljön a lakosság összetételét figyelembe véve. Tehát, hogy a különböző kérdésekben ne valamilyen távoli központ döntsön, hanem minél több kérdésben lehessen helyi szinten határozatot hozni. Tulajdonkeppen, ez egy európai jelenség, és azt hiszem, praktikus megfontolás eredményeként került előtérbe mindenütt Európában, és ez a megközelítés nem csupán a helyi demokrácia kiterjedésére alkalmas, hanem az etnikumok jogos törekvéseinek és együttélésének legjobb keretét jelenti. Fóthy János, az MKDM egyik képviselője a közelmúltban úgy fogalmazott, hogy ha a szlovákiai magyarság jogait a jövőben nem tartják be, a magyar kormány segítségét kéri a nemzetközi szervezetekben. Mi a budapesti kabinet álláspontja ez ügyben? — Erről a megfogalmazásról ón is csak az újságokban olvastam. Nálam és a magyar kormánynál nem járt senki ilyen kéréssel, nem is tudom, hogy ez pontosan hogyan hangzott el. Azt hiszem, hogy minden európai ország érezhet és érez is felelősséget más európai országok iránt, különösen amiatt, hogy ott a helsinki alapelveket, a Párizsi Charta tételeit mennyire tartják be és egyáltalán a demokratikus szellem mennyire érvényesül. Magyarország kiáll a boszniai emberi jogokért, a palesztinaiak önkormányzatáért is, ugyanakkor az izraeli magatartásnak is Beszélgetés JESZENSZKY GÉZÁVAL, a Magyar Köztársaság külügyminiszterével sok elemét megérti. Tehát tulajdonképpen jogában áll, és majdnem minden országtól el is szokták várni, hogy foglaljon állást olyan kérdésekben, amelyek nemzetközi szinten napirenden vannak. Nem hiszem, hogy elsősorban Magyarországnak kell a szlovákiai kisebbségek segítségére sietni, ha bajban vannak, mert ez egész Európa feladata— éppen ezt jelenti a helsinki folyamat. Egész Europa felelőssége az emberi és a kisebbségi jogok betartása, tehát igazából véve nem is Magyarország az egyetlen és nem is a legjobb fórum, ahová folyamodni lehet, ha a lakosság egy csoportja úgy érzi, hogy helyzete nem kielégítő. Valószínűleg Magyarországnak 1993 január elsejétől északon új szomszédja lesz: az önálló Szlovákia. A magyar fél milyen feltételekhez köti a szlovák—magyar államközi szerződés megkötését? — Ennek a szerződésnek a két ország érdekeit kell figyelembe vennie, a két országot kell minél közelebb hoznia egynáshoz. Meg kell oldani régi keletű vitákat — itt pl. a Kassai Kormányprogramra gondolok —, de egyben le kell zárni a múltat. Van még egy fontos eleme ennek a szerződésnek, ellentétben a kommunista korszak szellemében kötött szerződésekkel: ennek valóban az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia. Az állampolgárok köréből viszont nem rekeszthetők ki a kisebbségek, tehát a kisebbségek feje fölött nem lehet igazán jó viszonyt kialakítani^ és nem lehet szerződést kötni. Az államközi szerződésnek föltétlenül biztosítania kell többek között a mindkét országban élő kisebbségek jövőjét. Igyekszünk olyan szerződést kötni, amely a kisebbségek számára is erőt, garanciát és támogatást jelent. Mi a miniszter úr véleménye a Visegrádi Hármak, esetleg Négyek együttműködéséről? A cseh miniszterelnök nemrégen úgy vélekedett, hogy ez a három, esetleg négy ország inkább versengeni fog egymással. — A verseny igazából véve nem mindig azt jelenti, hogy annak csak egy győztese van. A sportverseny — maradjunk ennél a hasonlatnál — valójában a részvételért folyik. Az Európa Közösség mint cél nemcsak három vagy négy ország számára cél, hanem Európa jelentős részén deklarált cél. Kívánatos az, hogy nagyjából egyszerre érjünk célba. En a magam részéről nem ambicionálom, nem igénylem azt, hogy Magyarország nagyban előzze meg a szomszédait, hiszen az a jó, ha az egész régió egyforma szinten van, s nagyjából egyszerre kerül be az Európai Közösségbe. De minden vonatkozásban, a gazdaságban mindig a verseny a fő motor. Tehát az, hogyha egyes országok egymásnak versenytársai a piacon, ez természetes dolog. Úgy vélem, Klausnak igaza van abban, hogy mindenképp fontos a jó kétoldalú kapcsolat a régió egyes országai között, és ilyen vonatkozásban valóban elfogadható, hogy nem föltétlenül a visegrádi keret az egyetlen lehetséges keret. Akkor lehet eredményes a visegrádi típusú együttműködés, ha az egyes résztvevő országok között a kétoldalú viszony jó, ha a kétoldalú gazdasági kapcsolatok intenzívek. Egyes szlovák politikusok szerint a bősi vízlépcső ügyét túlpolitizálták. Önnek mi a vélemény erről? — Biztos, hogy ez nem magyar részről történt. Hiszen a magyar fél mindig azt hangsúlyozta, hogy a vízlépcső ügye nem politikai ügy. Ez egy műszaki, ökológiai úgy. Ha a szakemberek bebizonyítják, hogy a vízierőmű megépítése nem jár azokkal a veszélyekkel, amelyekkel jelenlegi ismereteim szerint jár, akkor semmi akadálya a felépítésének. Ha viszont ezek a veszélyek reálisak, akkor legalább annyira érdeke Szlovákiának, mint Magyarországnak, hogy ne épüljön meg, és ne üzemeljen. KAMONCZA MÁRTA 6 A HÉT
