A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-09-11 / 37. szám

SZABADIDŐ felé mutattam. Átkaroltam Glennt, és megindultunk lefelé a lépcsőházba. Nem tudom, mi történt és hogyan történt Az utcáról rendőrök özönlöttek be az ajtón. Glenn rémülten az ablak felé rohant A következő pillanatban eltűnt a szemünk elől. Nekitámaszkodtam a fal­nak. Az utcán sikoltozás, autók szirénáz­tak. Leszaladtunk. Stan rendőrfelügyelő rövid volt. — Az asszonyka öngyilkosságot köve­tett el — mondta határozottan. — Felvágta az ereit Kár... nagy kár, mert szép asszonyka volt. Megkövültén hallgattam. Tehát öngyil­kosság. — Én ismertem ezt a pasast — mutatott Stan rendőrfelügyelő Glenn tetemére. — Mondhatom, rokonszenves ember. Volt humorérzéke. Soha életemben még nem hallottam embert ilyen felszabadultan röhögni. — Hol hallottad te nevetni Glennt? — Éppen ma, a moziban. Chaplin-fil­­meket néztem. Mellettem dülöngélt a nevetéstől, de aztán a vetítőkabinban tűz ütött Id. A gépész megsérült, a nézőket hazaküldték. — Szegény Glenn... tökéletes alibije volt — motyogtam, és felcammogtam a szobámba. Nem szerette a rendőröket, de szerette a Chaplin-filmeket. Hát nem vicces? A grazi fiatalember világsikere Arnold Schwarzenegger, a grazi fiatal­ember 22 évvel ezelőtt érkezett meg Amerikába. A korlátlan lehetőségek ha­zájában ő tette népszerűvé a body-buil­­dinget, s hamarosan felfedezték a film számára. Schwarzenegger ma az ameri­kai sikerember megtestesítője. Élettörté­nete hamisítatlan amerikai karriertörténet. Annyi a pénze, hogy össze sem tudja számlálni, gyönyörű nő a felesége, aki ráadásul a Kennedy fivérek unokahúga. — Nagyon érdekel a pénzcsinálás, jóllehet maga a pénz nem annyira fontos a számomra — mondja Arnold. — A filmkészítésben is azt szeretem a legjob­ban, hogy csodálatos gázsit kapok. És boldogan fizetem be a jövedelemadót, mivel tudom, hogy beruházásaim révén az utolsó centig mindent visszanyerek az államtól — büszkélkedik. Már nagyon sokan töltették Arnoldnak a kérdést vajon mire vágyik még? — Nem érdekel, mi lesz tíz év múlva. Egyszerűen olyan az életem, akár egy film. Bármilyen vad ötletem támad, megvalósítom. Inkább a fantáziám irányít, semmint a józan előrelátás. Annyi pénzre van szükségem, amennyivel minden kedvtelésemet kielé­gíthetem. Számomra mindennél előbbre való a szórakozás. Olyasmivel akarom az időmet tölteni, ami mulatságot jelent: teniszezni, hegyi túrákat tenni, utazgatni és síelni. A lényeg az, hogy az ember nevét az egész világ ismerje, elfogadja a szakma, és a lehető legmagasabb gázsit kapja — vallja Arnold Schwarzenegger. Filmjeit az erőszak fémjelzi. Vajon eszébe jut, hogy a sok véres, erőszakos jelenet károsan hat az emberek lelkére? — Ha így vélekednék, nem csinálnék ilyen filmeket. Én magam is egész életemben erőszakos filmeket néztem, és ennek semmiféle káros hatása nem volt rám. Ami a vásznon történik, senkit nem tesz gyilkossá, kivéve azokat, akik enélkül is hajlamosak a kriminalitásra. Csak a gonoszok cselekszenek gonosz módon. Az ón hőseim csupán védekeznek. Az üzenet, amelyet közvetítenek: légy erős, ravasz, és csakis önmagadban bízzál. így minden veszélyt le tudsz győzni — nyilatkozta a filmszínész. A Monroe-rejtély három évtizede Kennedyék parancsára a maffia végzett a szexbálvánnyal? Harminc évvel ezelőtt, 1962. augusztus 5-én reggel a házvezetőnő holtan találta az ágyán ruhátlanul fekvő Marilyn Monroe-t. Augusztus 27-én a bíróság kimond­ta, hogy a fibnszinésznő halálát altatószer­túladagolás okozta, ám sokan kétségbe vonják ezt. Újból és újból napvilágot látnak különböző pletykák és találgatások arról, hogy Hollywo­od első számú szexbálványa nem maga vetett véget életének. Több mint hatvan könyvet írtak életéről és haláláról. A legújabban, Peter Harry Brown és Patte Barham művében azt olvashatjuk: Robert Kennedy, az akkori igazságügy-miniszter viszonyt kezdett Ma­­rilynnel, hogy a sztár véget vessen fivérével, John Fitzgerald Kennedy elnökkel folytatott kapcsolatának. Ezáltal Robertnek része volt a filmsztár halálában. Egy másik "elmélet" szerint a maffia gyilkolta meg Marilynt, ugyancsak a Kennedy család parancsára. A Brown—Barham szerzőpáros idéz egy orvost is, aki megvizsgálta a halott Marilynt; Szerinte a halált nem gyógyszer-túladagolás okozta, hanem egy injekció. A szerzők emlékeztetnek arra: Robert Kennedy találko­zott Marilynnel közvetlenül a halála előtti éjszakán. Akárhogyan történt is, Marilyn ma is a szépség és az érzékiség modellje Amerikában. Az elmúlt tíz évben több mint négyszáz terméket szabadalmaztattak nevével ellátva, köztük plakátokat, napszemüvegeket, cipőket, naptárakat, sőt, még bort is. Marilyn Monroe 1926. június 1-jén született Norma Jean Mortenson néven. 1942-ben elvégezte a középiskolát, és ugyanabban az évben 16 éves korában férjhez ment. 1946-ban elvált, és ugyanabban az évben aláírta első filmszerződését a 20th Century Fax filmvál­lalattal. Akkor vette fel a Marilyn Monroe nevet. 1954-ben Joe Di Maggiohoz a híres baseball-játékoshoz ment feleségül, majd 1956-ban ismerkedett meg Arthur Miller-rel, az ismert drámaíróval. A HÉT 31

Next

/
Thumbnails
Contents