A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)

1992-09-11 / 37. szám

AZ OTTHON TANULJUNK EGYMÁSTÓL Araráti szelet A jól kivert hússzeleteket néhány napig mustáros, olajos pácban ér­leljük, majd sóval, borssal meghint­jük Serpenyőben vajon átsütjük, és félretesszük. A serpenyőbe 2 dl tejszínt és 1/2 dl konyakot öntünk, átforraljuk, és tálaláskor megöntöz­zük vele a húst. Párizsisaláta Negyven dkg párizsi bőrét lehúzzuk, és kis kockákra vágjuk. Egy nagy fej megtisztított vöröshagymát vé­kony karikákra szeletelünk. Salátás-A cipő a legfontosabb tálba ecettel, sóval, borssal, 1 evő­kanál olajjal salátalevet készítünk, amelyhez hozzáadjuk a párizsit és a hagymát. Hűtve tálaljuk. Hagymasaláta A tejfölt a mustárral, a sóval, személyenként 1 kemény tojássár­gájával és 1/2 dl fehérborral jól összedolgozunk. A tisztított póré­hagymát kb. 1/2 cm-es karikákra vágjuk, és a mártáshoz adjuk. Né­hány órai állás után, finomra vágott kemény tojás fehérjével, és petre­zselyemmel díszítve tálaljuk. Sok szülő megbocsáthatatlanul vét gyer­meke egészsége ellen, ha nem megfelelő cipőt vásárol neki. A legfontosabb tud­nivalók: 1. Megfelelő méretű legyen. Ha gazda­ságosabb is, ne vegyünk nagyobb cipőt, s arra is figyeljünk, nehogy kicsi legyen. 2. Tartsa a bokát. 3. Lehetőleg puha bőrből legyen, jól hajló talppal. 4. A lábboltozatot tartó, a lúdtalpat megelőző kis emelőt a jó cipőkbe beleszerkesztik. Ha módunk van rá, ilyet keressünk. 5. Az öröklött cipőkkel vigyázzunk! Ha nagyon markánsan kitaposta a másik gyerek, ne használjuk tovább, vagy ha kénytelenek vagyunk, mert más nincs, legalább új, puha talpbetétet illesszünk bele, amely a mi gyerekünk lábához idomul. 6. Ne használjunk műszálas zoknit, harisnyát! A pamutzokni drágább, de egészséges — nem izzasztja a lábat. (------------------------------------------------------------------------'N Kertészkedőknek — szeptemberben Az alma az egyik legfontosabb gyümölcsünk. Bár mostanában na­gyon drága, mégis érdemes tárolni. Némi találékonysággal még a városi lakásokban is kialakíthatunk egy olyan zugot, ahol egy—két mázsa almát hónapokon keresztül romlás nélkül el lehet tartani. A cél az, hogy a tároló helyiség hőmérséklete minél alacsonyabb és minél kiegyenlítet­tebb legyen. A legalkalmasabb + 1 —2 Celsius-fokon tárolni az almát, de ez többnyire megoldhatatlan. A tároló hőmérsékletét azonban lehet befolyásolni oly módon, hogy (októ­ber—november) az éjjeli órákban szellőztetünk, nappal viszont zárva tartjuk, hogy ne melegedjék fel. A téli hónapokban ez a sorrend persze megfordul, hiszen akkor majd arra kell ügyelni, hogy a tároló hőmér­séklete ne süllyedjen a fagypont alá! A tárolás második feltétele a levegő kedvező páratartalma. Nedves helyen az alma gyorsan romlik, rothad, a száraz helyen sok vizet veszít. A legkedvezőbb a 85—90 százalékos páratartalom. Ha ennél szárazabb a levegő, akkor olykor öntözzük meg a padlót vízzel. A tárolt almát időnként át kell válogatni. Itt az ideje, hogy kiültessük a virághagymákat is. Foltokban ültes­sük ki a tulipán, a nárcisz, a jácint, a fürtös gyöngyike hagymáit, ügyelve arra, hogy a hagymák fölött legalább kétszer olyan vastag földréteg legyen, mint a hagymák magassága. A frissen beültetett területet a nagyobb fagyok közeledtekor ajánlatos betakarni friss komposzttal, lekaszált fűvel vagy szalmával. Most lehet szaporítani a rebarba­rát! Az idős töveken fejlődő gyökeres oldalhajtásokat válasszuk le és ültes­sük napos helyre. Kora tavasszal kiváló főzelék és kompót készíthető belőle. V_____________________________________ A HÉT 25

Next

/
Thumbnails
Contents