A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-09-04 / 36. szám
Maci Lacival történt — Itt az Erdei Távirati Iroda! Bagoly Tivadar Tihamér, az örökösen kiküldött erdei különtudósító jelenti: Maci Lacival történt, az erdei mézbegyűjtő vállalat főellenőróvel, aki szabad idejében növénygyűjtéssel is foglalkozik. A hírek szerint neki van az erdőben a legnagyobb magánszamóca-, málna és földieper-gyűjteménye. Mézesbödöni és málnási Maci Laci ma délután újabb növénygyűjtő körútra indult. Mifelénk az erdőben azok, akik nem különösebben jóakarói, a háta mögött fitymálóan csak a medvék Hüvelyk Matyijának hívják, mert összesen tizenöt milliméteres magas — ha cilinderben van. Mézesbödöni és málnási Maci Laci szokásos térdnadrágjában indult útnak, magasító cilinderben, bal hóna alatt a lepkehálószerű növényfogóval, és hátán óriási hátizsákkal, melyből még egy mézesbödön is kikandikált. Növényfogója azért volt lepkehálószerű, mert felkészült eleve arra a lehetőségre is, hogy ha netalán egy röpülő szamóca-, málna- vagy földieperrajjal találkozna, ne kelljen zavarba jönnie, hanem a levegőből is kifoghassa őket abban a minutumban. Nevét és nemét igazán meghazudtolva, nem mackósán lépegetett, hanem szinte szöcskeként szökkengetett. Jobb hóna alatt ott volt a növényhatározója is, szintén minden eshetőségre készen, amely összesen öt festett lapból állott; valamennyit barátja Csimpánz Cecilia festette, a megszólalásig hűen. Az első lapos élénkpiros keretben egy méhecske erősen felnagyított arcképe látszott, szúrásra kész fullánkkal, vívóállásban mellette egyenlőségjel és egy drótháló vívóálarc. Maci Laci mindig magával vitte ezt a drótháló álarcot, különösen, amikor mézesbödön is volt nála. Félnapig szökdécselt hiába, de bizony még csak egy fia málnát vagy szamócát se látott. S hogy, hogy nem, a röpülő földieprek se zümmögtek körülötte egyszer sem. Már majdnem alkonyodon, és még sehol semmi eredménye nem volt növónygyűjtő kőrútjának. Dühösen megállt, hogy kifújja magát, felnézett az égre, hogy megállapítsa, hány óra van. Hanem majdnem elájult a csodálkozástól! A feje fölött hatalmas piros földieprek ringatóztak egy égig érő földieperfán! Ekkorákat még Maci Laci se látott, hosszú növónygyűjtő múltja alatt. Olyan nagyok voltak, mint egy-egy óriási görögdinnye! Tüstént felmászott a cilinderére, de bizony így sem érte el. Akkor, nem maradt más hátra, felmászott utánuk a földieperfára. De bár ne csimpaszkodott volna fel, mert alighogy megfogta az óriási piros földiepreket, tüstént odaragadt hozzájuk! Mert műeprek voltak, nylonból, ragasztóval bekenve! Szerencsére éppen arra szállt Lógyváry Csongor Tünde, aki haladéktalanul elrepült a Nyugalmazott Elefánt Úrért. A Nyugalmazott Elefánt Úr is csak létráról érte el, az ormánya segítségével, a műföldiepret és a hozzáragadt Maci Lacit. A műföldiepreken ez állt fekete betűkkel felmázolva: Pacsaji, a róka. Két nap leforgása alatt ez már a második bitangsága! Felháborító! Lapzártakor a vizsgálatok még tartanak. (Végh György meséje) Tóth Elemér Esti réten Esti réten békadal száll, sej, unga, unga, békadal száll. Tó vizében csillag fészkel, Hold jámborkodik zöld kötényben. Bokor tövén fekszem, s nézem zöld halak táncát lila égen. Hálót vetek — hopp — közéjük, csillagként fröccsen szét a mérgük. Békadal száll esti réten, sej unga, unga, esti réten. G _ = Nem egyformák A két rajz csak látszólag azonos — nyolc részletben különböznek. Találd meg őket! A beküldők között egy gyermekkönyvet sorsolunk ki. A HÉT 27
