A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-28 / 35. szám
FIGYELŐ Kettős céllal -eredményesen (A Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Ili. Néprajzi Továbbképző Tanfolyamról) Lassan hagyománnyá válnak a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság továbbképző tanfolyamai. A kezdeményezés eredendően (1990 nyarán) a szakmai utánpótlás előmozdítása, a leendő pedagógusok néprajzi (alap)képzése céljából született Voltaképpen ezeket a célkitűzéseket tartotta szem előtt az idei, III. Néprajzi Továbbképző Tanfolyam is. Az 1992. június 29-e és július 5-e között, Szepsiben megvalósított rendezvény elsődleges feladata az volt, hogy a jelenlévő fiatalok (gimnazisták, illetve főiskolai hallgatók) megismerkedjenek a néprajztudomány alapjaival, elméleti és gyakorlati problémáival. Az elméleti alapvetést az egy hét alatt elhangzott előadások és a kötetlen beszélgetések szolgáltatták. A programba is beiktatott referátumok sorát Bodnár Mónika tájékoztatója nyitotta a magyar néprajzi csoportokról, tájegységekről. Ezt követően e sorok írója a szlovákiai magyar tájegységek, néprajzi csoportok egyediségeiről, másságairól, sokirányú kapcsolatairól beszélt. Mindkét előadást diavetítés egészítette ki. Ág Tibor a népzenegyűjtés jelentőségéről, valamint — videofelvétel bemutatásával kiegészítve — a Bódva menti (Szepsi környéki falvakban gyűjtött) betlehemezésről tartott élvezetes ismertetést, míg Fehérváry Magda a gazdaságnéprajzi kutatások jelentőségét elemezte a kisalföldi Gúta példáján keresztül. Lényegében idekapcsolódik az a szakmai kirándulás is, amelynek végcélja az Ung-vidóki Mátyóc volt. Az érdeklődök Magyarbőd és Kassa érintésével (ez utóbbi helyen a Rákóczi-kiállítást tekintették meg) érkeztek meg a keleti határszélre, ahol Bodnár Lajos magángyűjteményét tekintették meg, s hosszasan elbeszélgethettek az Ung-vidéki népélet jeles ismerőjével. Visszafelé, a bodrogközi tájba is "belekóstolva", Kisgéresen és II. Rákóczi Ferenc szülőhelyén, Borsiban állt meg a kis csapat. Gyakorlati téren a résztvevők oly módon kaptak betekintést a néprajzkutatók munkájába, hogy szakképzett etnográfusok és folkloristák irányításával konkrét néprajzi kutatómunkát végeztek a Szepsi környéki falvakban (többek között Ájban, Makrancon, Somodiban, Bodollón és Zsarnón). Ily módon nemcsak a néprajzi kutatómunka alapjaival ismerkedhettek meg, hanem — az előző évek gyakorlatának megfelelően — egyúttal konkrét néprajzi kutatómunkát is végeztek, értékes adatokat rögzítettek. S ennél a pontnál kapcsolódhatunk a "kettős cél" másik végéhez, a tudományos adatgyűjtéshez. Már az első továbbképző tanfolyam végeredményeként született egy kis füzet az Utánpótlás sorozatban, amely az akkori résztvevőknek, a gömöri Kecsőben végzett kutatási eredményeiből ad ízelítőt (Utánpótlás. Dolgozatok Kecsö néprajzából. Szerk. Liszka J. 1990). Azóta megjelent az Utánpótlás 2. száma is, Szanyi Mária szerkesztésében, Mátyusföldi dolgozatok címen (1991). Nos, az egymás után két alkalommal Szepsiben rendezett továbbképző tanfolyam kutatási eredményeiből született dolgozatokat a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság szintén ebben a sorozatában kívánja a közeljövőben megjelentetni. Ez annál is inkább hasznos lesz, mivel a most ismertetett rendezvénytől függetlenül kibontakozóban van egy nemzetközi Bódva-völgyi kutatási program. Ezekhez a majdani kutatásokhoz értékes támpontként szolgálhatnak a mostani gyűjtési eredmények is. A rendezvény jó előkészítése, zökkenőmentes lebonyolítása a táborvezető, Bodnár Mónika érdeme. Ugyancsak köszönet illeti Rámák Bélát, akinek helyismerete, folyamatos "(nagy)atyáskodása" jótékonyan hatott a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság III. Néprajzi Továbbképző Tanfolyamán uralkodó hangulatra. Ezt a hagyományt érdemes folytatni... És kell is! LISZKA JÓZSEF Illusztrációs fotó: Prikler László A HÉT 11